Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2009-04-01 / 4. szám

24 májában most is a XV. század végi nagyságát mu­tató ferences templom a középkori Magyarország egyik legbecsesebb műemlék építménye. (mno) MI A MAGYAR MN - Megered az eső, fagyasztó szél zúg végig a völgykatlanon. Preszákán alól megáll a menet. Azt mondják az oláhok, hogy pihenő lesz. Itt fog­nak meghálni, pittymalatkor aztán mennek to­vább. A foglyok számára egy kukoricza-földet jelöl­nek ki; maguk pedig a körülfekvő gyepen szállnak táborba. [...] Az oláhok szintén ébren vannak. Csapra ütik a két pálinkáshordót és a lobogó őrtüzek mel­lett inni kezdenek. A szesz gőze fejükbe száll, s korhelykedésük szilaj tivornyává fajul. Egész hangosan, a magyarok fülehal latára, ar­ról kezdenek vitázni: mitévők legyenek a foglyok­kal?-Kisérjük Balázsfalvára, - tanácsolja az egyik alvezér, - ott majd elbánnak velők.-Mi fáradoznánk, verjük agyon őket, - mond a másik.-Ez lesz a legjobb! - kiáltják egyszerre húszán is.-De előbb meg kellene nézni: nincs-e nálok pénz? - veti föl egy puffadt arczu mócz, a részeg­ségtől alig állva lábain. A tetszetős tanácsot nyomban követi a tett. Az agg Koncznénak gyönyörű antik aranyfüllöngője van. Az egyik oláh sóvár pillantást vet a csillanó aranyra.-Add ide azokat a fülbevalókat vén boszorkány! -rivalt reá, s mindjárt ki is szakítja azokat, s pedig oly kíméletlenséggel, hogy a szegény asszony fü­leiből kiserken a vér. A martalóczokban erre minden törteimével föl­tárnád a ragadozás vágya. A nőket, - eleintén csak ékszer után kutatva, - a legszemérmetlenebb mo­tozásnak vetik alá. Egy vagyonos zalathnai ass- szonyságnál, - Bihari Julianna volt a boldogtalan neve, - ezer darab aranyat találnak. E fölött aztán, mint az éhes ebek ha konczot dobnak közzéjök, összeczivódnak. S mig a banda egyik része a pré­dán dulakodik, egy másik csoport Jullenbaum An­tal hegybíró nejét akarja levetkőztetni. A nő vona­kodik, s midőn látja, hogy a rablók erőszakhoz 2009. április nyúlnak, félje után kiált. A hegybíró odarohan, az egyik móczot torkon ragadja, s ellöki zokogó ne­jétől.-Mit, te még ellenszegülsz?! - ordítja a zsivány, s lándzsájával olyat sújt az erdőmester fejére, hogy az vérbeborultan rogyik össze. Ami ezután következett: azt toll nem képes leimi. Szörnyű, rettenetes mészárlás; örökös szé­gyenlapja az erdélyrészi román-nép történetének. Az egész rablóhad, eszeveszett dühhel, ráveti ma­gát a védtelen foglyokra, s csaknem egytől-egyig legyilkolja őket. Patakokban omlik a vér. Az áldo­zatok szívfacsaró jaj kiáltása, mint egy rettenetes vád, belezokog a hangtalan éjszakába, s megre­megteti még talán a vadállatokat is. Mire megvirrad: a táborhelyen immár rémes csönd honol. A felkelő nap hatszáznegyven lemé­szárolt magyar véres tetemére veti bágyatag fé­nyét. Az egész csapatból, csodával határos módon talán százhuszan menekültek meg. Ezek egyike: Szabó János ref. lelkész, mint közvetlen szemtanú a „Honvéd” czimü lapban igy emlékezik meg a borzalmas vérfürdőről: „... Itt Proszákán este a nedves térre a magyarokat lefektetik; igen, lefek­tetik, mert senkinek felállni nem szabadott, aki ezt tette, rögtön főbelőtték. Az elvett fegyvereket ma­gok közt elosztják. Most aztán elkezdődött a fosz- tás, rablás. Mindenkit mindenétől megfosztottak. A nőknek hajukat szétbontották: nincs-e ott drá­gaság elrejtve, a női szemérmet megsértették. Mindenekelőtt a nőknek papucsaikat, a férfiaknak csizmáikat vették el. Egész éjszaka keresztül ku­tyáknak szidták, fenyegették, hogy a magyarokat egészen kiirtják. (Gracza György: Az 1848—49-iki magyar sza- badságharcz története, 1894-1898)--PRESS TV - Az iráni „ténytévé” arról számol be, hogy Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség igazgatója kijelentette, az atomfegyverek terjedésének meggátlására irá­nyuló igyekezetei aláásta az, hogy Izrael atom­fegyvereivel kapcsolatban kettős mércét hasz­nálnak. Kijelentette, az arab közvélemény nem hisz a Nyugat azon kijelentéseinek legitimitásá­ban, amelyek szerint elítélik az atomfegyverek terjedését, mert a nyugati hatalmak hallgatnak az izraeli atomfegyverekről. Jimmy Carter volt ame­rikai elnök szerint Izraelnek 150 atomfegyvere van. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents