Amerikai Magyar Újság, 2009 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2009-04-01 / 4. szám
20 Ilyen fiatalság jelenléte tette lehetővé, hogy magyar- országi táncművész, zenekar, énekművész foglalkozik fiatalokkal, és szórakoztatja őket, akik a sok szép magyar nótát, népdalt ismerve, énekelve mulatnak, akárcsak valahol a Kárpát-medencében lennének. Melbourneben nem „hal ki a magyarság”, itt megdől az utódgenerációkról terjedő aggodalom. A háromnapos fesztivált Nagy Bálint főkonzul nyitotta meg. Talán elég a müsorszámok felsorolása annak érzékeltetésére, hogy Melboume-ben lényegében ifjúsági fesztivál volt: Táncház Farkas Tamással Magyarországról, és Vardos Együttes; Jó ebédhez szól a nóta a Székely Zenekarral, majd Paska Bélával, Magyar Központ Néptánccsoport; Canberra-i Gyöngyösbokréta Néptánccsoport; Melbour- ne-i Gyöngyösbokréta Néptánccsoport; Kultúrkör Néptánccsoport - gyakorolták és népszerűsítették további fiatalkák részére a magyar néptánckultúrát. A Névtelen Banda a Sörkertben igazán megmozgatta a fiatalokat, ropogós tánczenével. Igényes jelenetek voltak: Toldi Bianca hegedűszólója, a „János Vitéz” balett, Nádai Ingrid hegedűművész, részletek a márciusban előadásra kerülő „Megfeszített” c. rockoperából, Quittner János Új Táncszínháza. A két nagyterem egyikében volt megtekinthető a Népművészeti és Képzőművészeti Kiállítás. Az anyag gazdagsága, bősége lenyűgöző. Ide vándoroltak három napra a háztartások legszebb darabjai, felmutatni a magyar művészetben, népművészetben megnyilatkozó tehetséget, szépérzéket. Magyar díszruhák, népviseleti ruhák, hímzések érzékeltették a Kárpát-medence gazdag népi díszítőművészetét. Nemcsak összegyűjtött eredeti anyagot láttunk, hanem itt készült hímzéseket, kézimunkát, művészeti tárgyat, népviseleti ruhákat. Láttunk régi térképeket, a magyar porcelán és üvegipar remekeit, cserép- és majolika edényeket, népi faragásokat, a falusi kultúra eszközeit. Ékszerként csillogott egy kis üveges szekrényben a magyar Szent Korona hű mása. Bárha állandó kiállítás hirdetné a magyar alkotókészséget ebben a nagy városban. Méltán figyelt fel a Melboume-i Magyar Központra a Bethlen Gábor Alapítvány, amikor Márton Áron Emlékérem adományozásával és az alábbi mondatokkal fejezte ki elismerését: „A magyar egység létrejötte csak kivételes történelmi helyzetekben adatott meg népünk számára, s ilyenkor csodákra volt képes. Ilyen csodás magyar összefogás eredményeként épült fel és működik a nyugati világ legnagyobb magyar közösségi háza: a Melboume-i Magyar Központ is. E központ egyik büszkesége lehet az ötödik kontinens ötvenötezer és Melbourne mintegy húszezer főnyi magyarságának példája az építő magyar összefogásnak.” El kell fogadni ezt a véleményt azzal a kiegészítéssel, hogy a Központ rendezvényeire látogató közönséget is megnevezzük, mint támogatókat, akiknek a gyakori megjelenése élteti az intézményt. Utóiratként ide iktatunk egy korábbi cserkész tudósításból egy részt, ami egy kis fénycsóvát vetít a Magyar Központ történetére. „ 1981-ben elkészült az Magyar Központ Ifjúsági Epü2009. április le te, amelynek egyik eredeti rendeltetése az volt, hogy legyen a Melbourne-i cserkész csapatnak és a többi ifjúsági szervezetnek állandó otthona. A telket a teljes Magyar Központra a Jandó és Hende családok adományozták. Az ifjúsági épületet nagy részben a cserkészek saját nehéz munkával gyűjtött pénzből állították fel. A Magyar Központ egy szövetkezeti együttes, négy szövetkezet tulajdona. Ezek a következők: Magyar Ház Szövetkezet, Ifjúsági és Kultúr Szövetkezet, Társadalmi Szövetkezet és a később csatlakozott Regnum Szövetkezet. Az Ifjúsági és Kultúr Szövetkezet az ifjúsági épületet használja és gondozza, a Magyar Ház Szövetkezet később felépítette a nagyterem épületét, a Társadalmi Szövetkezet (Klub) a külön éttermet és a nagy konyhát állította fel, míg a Regnum Szövetkezet a Szent István templomot építette meg. Az ifjúsági épület felállításánál Linka Márton látta el a főszerepet, a Magyar Háznál és Klubnál különböző építészek működtek közre, míg a templomot Zágon Lajos építész mérnök tervezte, és az építést is ő vezette le. Az általános pénzügyi irányítást Faith Ferenc intézte. Tudvalevő, hogy a Melbourne-i Magyar Központ a legnagyobb magyar kultúrközpont a világon, Magyarországon kívül, és legnagyobb részt önkéntes munkával épült fel, adósság nélkül. ” Tudjuk, hogy ez a kis utóirat a cserkészek fogalmazásában hiányos, de most nem feladatunk a Melboume-i Magyar Központ történetét közzétenni, csupán egy kis magyarázatot akartunk fűzni a Hungarofest 2009 sikeréhez. Magyar Elet (Ausztrália) Kaprinyákné Bodnár Szerénke versei CD-n Szerűnkét jól ismerik lapunk olvasói, hiszen évek óta jelennek meg versei, amelyek szépérzékről, hazafias és vallásos érzületről tesznek tanúságot. Szerénke Arizonában él férjével. Évek óta álmodik arról, hogy ne csak kötetekben jelenjenek meg versei, hanem valaki úgy zenésítse meg őket, ahogy azok az ő szívében élnek. Ez most megtörtént, mégpedig kitűnő eredménnyel. A verseket Dr. Varga László, a Váci Szimfonikus Zenekar karmestere zenésítette meg, és a körünkben szintén közkedvelt Nagy Ibolya budapesti operett primadonna énekli őket. Az énekszámok a CD elején és végén találhatók, s közben számtalan gyönyörű verset szavalnak el az énekesnő versmondó barátai a „Hit, Remény és Szeretet” című kötetből. Különleges élmény ezeket az Isten, Haza és az Élet szeretetet sugárzó alkotásokat avatott előadók tolmácsolásában hallani. A CD ára postaköltséggel 12. dollár. Cím: Szerénke Kaprinyák 25 W Flynn Lana, Phoenix, AZ 85013 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG
