Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2008-04-01 / 4. szám

2008. április AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG __ 5 mennyire jó egyet gondolni, igent mondani, hogy ismét tudunk nyíltan egymás szemébe nézni. A népszavazás eredménye megmutatta, hogy az ország visszaszerezte önbecsülését. Jókai Anna: Rátelepítették a magyar telkekre az amnéziát Ennek a március 15-nek különös ereje és szépsége van - mondta a megemlékezésén felszólaló Jókai Anna Kos- suth-díjas író. „Az 1848 óta eltelt 160 év rendkívül zsúfolt és nehéz volt a magyarok számára”. Ez alatt az idő alatt láthattuk azt is, hogyan packáznak fizikai létünkkel, hogyan alázták meg a magyar nemzetet, és láthattuk keserves tragédiák egész sorát - mondta. Jókai Anna emlékeztet: ennek az időszaknak üdítő színfoltja a két, „lelkűnkben összetartozó testvér forradalom”, 1848. március 15-eés lö56. október 23-a. Ma szabadosság, milliárdos csalók kimosdatása és részvét nélküli tobzódás van szabadság, egyenlőség és testvériség helyett - véli Jókai Anna, aki megjegyezte, hogy '48 12 pontja közül több ma is aktuális: megmaradt a lelkek jobbágysága, és ismét követelnünk kell, hogy legyen közteherviselés. Kosa: Kossuth nem őszödi beszédet mondott „Mindent a népért és mindent a nép által. Semmit a nép­ről a nép mellőzésével - ez a demokrácia” — ezzel a Kossuth Lajos-idézettel kezdte ünnepi beszédét Kosa Lajos március 15-e alkalmából. A polgármester szerint ez a nap a kinyilvánított népakarat ünnepe. A fenti idé­zetet Lincolnnak tulajdonítják, aki Kossuth tiszteletére vette át ezt a mondást. „Mit is ünnepiünk március 15-én? - tette fel a kérdést a polgármester. - Azt ünnepeljük, hogy a magyarok kimentek az utcára, és világosan megmondták, hogy mit akarnak. Március 15-e a demokrácia napja, a kinyilvá­nított népakarat ünnepe” A polgármester arról is beszélt, hogy a mai politiku­soknak szokása megszólítani a régebbi korok embereit, Széchenyit, Kossuthot. De hogyan emlékeznénk Kos­suthra, ha nem a ceglédi beszédet mondta volna el, hanem az őszödit? - tette fel a kérdést Kosa. (Szerkesztett szöveg a Magyar Nemzet hírportárjából.) A Felvidéken is ünnepeltek a magyarok Felvidék-szerte több száz helyen emlékeztek meg ezek­ben a napokban az 1848-49-es forradalom és szabadság- harc 160 évvel ezelőtti kezdetéről, a magyar nemzeti ünnepről. Rendszerint az önkormányzatok, civil szerve­zetek rendezik az ünnepségeket, sok helyen egy-egy honvédsímál vagy más, a forradalomhoz és szabadság- harchoz kötődő emlékhelynél zajlott a megemlékezés. Kassán a Thália Színházban tartottak ünnepi műsort szombaton 15 órától. A másfél órával később kezdődő révkomáromi megemlékezés egyik szónoka a korszak jeles ismerője, Katona Tamás magyarországi történész, az MDF egykori vezető politikusa volt. A szombaton a Petőfi-szobomál zajló pozsonyi ün­nepségen a volt MDF-es külügyminiszter, Jeszenszky Géza mondott beszédet. Az Ung-vidéki Nagykapos vá­rosában az évfordulós rendezvény díszvendége és szó­noka Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségé­nek elnöke mondotta az ünnepi beszédet. A gömöri városban, Rimaszombatban a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom aktivistái emlékeztek március idusán, (felvidék.ma) Megemlékezések Erdély-szerte A hagyományoknak megfelelően az idén is Erdély- szerte ünnepi keretek között emlékeztek meg az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc hő­seiről. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség Marosvásárhelyen, a székely vértanúk emlékmű­vénél tartotta országos központi rendezvényét. Markó Béla szövetségi elnök beszédét követően az összegyűltek előtt felszólalt Borbély László középít­kezési miniszter, aki most először szólt a városlakók­hoz az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje­ként. Aradon a Szabadság-szobornál tartottak ünnepséget, március 15. előestéjén díszelőadás volt az aradi állami színházban. Maros megyében több településen zajlot­tak a megemlékezések, Szászrégenben ünnepi szent­misére gyűltek össze a római katolikus templomban. A kolozsvári Szent Mihály-templomban ökumeni­kus istentiszteleten emlékezett a helyi magyarság az 1848^t9-es szabadságharc eseményeire. E városban kisebb incidens is történt. Román fiatalok megvertek egy magyar fiút, aki piros-fehér-zöld zászlóval és ko­kárdával tartott éppen az ünnepség helyszínére. Szovátán a Művelődési Házban és a római katolikus templomban ünnepeltek. Nagyváradon több helyszí­nen folyt a megemlékezés, délelőtt koszorúzást ren­deztek a szabadsághősök emlékére felállított biharpüs- pöki kopjafánál, az 1848-49-es nagyváradi hősök vá- rad-rogériuszi református templomtoronyban levő em­lékhelyénél, Rulikowszky Kázmér emlékművénél és a Nicolae Balcescu- szobornál. Gyergyóalfaluban már pénteken történelmi tárgyú előadásokkal, vetélkedőkkel színesített egész napos programot szerveztek, szombaton pedig leleplezték

Next

/
Thumbnails
Contents