Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-03-01 / 3. szám
14 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2008. március szont joggal köti az ebet a karóhoz, hogy az ígéret elhangzott, ezt a volt miniszter sem vitatja. (Hol vitatja, hol nem!) Ők azért nem léptek fel akár munkabeszüntetéssel is a magánosítás ellen, mert a rosszul fizetett vasutasságnak sokat jelentene a megígért juttatás. Igazából ebben az esetben sem történt más, mint idehaza az élet más területén, hogy a kormány a hazudozást a politika rangjára emelte. Ahogy Gyurcsány mondta, hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, és természetesen hazudnak minden hullámhosszon. Arra viszont nem számítottak, hogy az egyik szakszervezetet, a legharcosabbat, nem sikerült megvásárolni, és most benyújtották azt a bizonyos számlát. Ezek a senkiháziak pedig ahelyett, hogy tisztességes megoldásra törekednének, (bár ezt tisztesség híján nehéz elvárni tőlük) megpróbálják a társadalommal szembefordítani a vasutasságot. Ha másként nem megy, erre még áldoznak is. Mert még mindig olcsóbb, mint tisztességesnek maradni. Az országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján. ismét szavazásra kerül sor, az üzleti alapon létrehozandó több biztosítós társadalombiztosítás ügyében. Első olvasatban a törvényt Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá, hanem visszaküldte megfontolásra a képviselőknek. A balliberális kormány néhány lényegtelen változtatás után, ismét meg fogja szavazni a dolgok mai állása szerint. 1500 milliárd forint a tét, melyből főleg a liberálisok tömhetik degeszre majd a zsebüket. Március nyolcadikán egy új jelenségnek lehettünk fültanúi. Öt szocialista képviselő házára mo- lotov koktélt dobtak, hogy ezzel is arra presszionálják, hogy ebben a témában nemmel szavazzanak. Előfordult már máskor is hasonló incidens. Az, hogy egyszerre öt házat próbáljanak felgyújtani, az még a mai neoliberális diktatúrában is újdonság, és jelez is valamit. Még pedig a végső elkeseredést. Amikor már semmi sem számít! Amikor elfogyott minden más lehetőség, melyet egy áldemokrácia nyújtani tud. Érzik ezt a hatalom részéről is, mert ismét kordonnal készülnek lezárni a Parlament környékét. Az ürügy, az említett országgyűlési szavazás, a közelgő március kilencedikéi népszavazás, és egy hét múlva március idusa, mely a mindenkori diktatúrákban félelmet kelt. Ezt a félelmet a hatalomban az országra jellemző végső elkeseredés motiválja, ami kiszámíthatatlan is lehet. Jó lenne, ha az elnyomók megértenék azt a történelmi igazságot: Csak az ostoba politikus játszik a tűzzel! A hatalom minden igyekezetének ellenére NÉPSZAVAZÁS LESZ MÁRCIUS 9-ÉN Hosszú vajúdás után, valami mozdulni látszik az országban. Köztársasági elnökünk március 9-ére három fontos kérdésben kiírta a népszavazást. Azért semmi nem ilyen egyszerű. Főleg nem itt a Kárpát medencében. Minden jóérzésű magyar, valószínű, hogy el fog menni, és az is valószínű, hogy érvényes lesz a referendum. Ami annyit jelent, hogy az igenek száma meghaladja az 50%- ot. És akkor mi van, kérdezheti az ember kesernyésen. Hiszen akár csak jelenleg, ezt követően is egyre nehezebb és egyre megalázóbb idehaza magyarnak lenni. Bekapcsolom a tévét, és egy „idegenszívü” éppen arról tart előadást, hogy Hunyadi János középszerű vitéz volt, és tulajdonképpen a nándorfehérvári győzelem közel sem volt olyan jelentős, mind amilyennek emlegetik. Arról ez a senkiházi mélyen hallgat, hogy pont, azért mert világraszóló győzelmet arattak Hunyadi vitézei, ezért szól délben a harangszó, és katonai jelentősége oly mértékben túlmutat korán, hogy minden magára valamit is adó katonai akadémián kötelező tantárgy. Vajon a lengyel vagy a szerb televíziókban, elhangozhatnának olyan kijelentések mely nemzeti hősük nagyságát becsmérli? Ha valaki nyilvánosan szót mer emelni az ilyen és hasonló megnyilvánulás ellen, a média bohócai azonnal rárontanak, és tele tüdővel üvöltik, hogy végre abba kellene hagyni ezt a sehová sem vezető magyarkodást. Egy törpe, egy százalékon álló párt, akik morálisan és gazdaságilag a csőd szélére vitték az országot, akik az egészségügy szétverésével közvetve több embert öltek meg eddig, mint amennyit a nyilasok öltek meg 1944 telén Budapesten. Mert ölni nem csak automata fegyverrel lehet, hanem úgy is, hogy lassan Észak-Korea szintjére süllyesztik az egészségügyet. Ha nem tetszik, és szót emelsz mind ez ellen, akkor takarodj az országból! Ha orvos vagy, akkor minél előbb, és minél
