Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-02-01 / 2. szám
2008. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 teológiai vitákon hajba kapjunk, mikor csaholó ellenségekkel vagyunk körülvéve, akik nem törődnek azzal mit hiszünk, hanem a fajtánkat akarják elpusztítani. Nincs-e mindenkinek kötelessége a fajtája iránt? A fejvédelem egyenlő volna a fajgyűlölettel? A zsidó amikor a vallását védi, a fajtáját is védi. A kereszténységnek nem ez a struktúrája. Valójában hitünkért el kellene hagyni népet, nemzetet, országot, fajt. Isten országát ezért nem tudtuk megteremteni. Már ezek nagy akadályai a békének, hát még veszekedjünk egymás között dogmatikus különbségek miatt? Megvallom, én nem sokat adok dogmákra. Hiszek a szűz fogantatásban, mert az gyönyörű gondolat. A megbocsátás és a megváltás gondolatában is van valami felemelően szép. Nem a dogmák igazát keresem, hanem azok szépségét. Ady mint költő és esztéta észrevett valami szépet: ezért emelte meg a kalapját. Vigyázzunk, ébredjünk fel, mert éjben fut a szánunk ismeretlen sötét célok felé. HÍREK. Elie Wiesel a máramarosi Holocaust iró még 1996-ban azt mondta, hogy a kereszt sérti a zsidók érzékenységét. - Ezt mondta rabbi Rabinovich is a siratófalnál 2007. novemberben, 14 osztrák püspöknek, akik imádkozni akartak a falnál. (Csak a kereszt viselése nélkül imádkozhattak volna) A Remnant nevű újság szerint. Ezek még gondolatban sem emelték meg a kalapjukat a kereszt előtt. Pedig akit ráfeszitettek közülük való volt. Szalay Gyula Magyar karácsony a Gyimes völgyében Az Ezeréves határon fekvő Gyimesbükk ősi magyar települése. Karácsony napjaiban a holdvilágos utcákat járva itt még köszönnek - és visszaköszönnek - egymásnak az emberek. A moldvai római katolikus csángókkal ellentétben a gyimesi csángók hallgathatnak magyar nyelvű szentmisét, de az anyanyelvűk használatáért, magyar önazonosságukért naponta meg kell vívniuk a küzdelmet az idegen hatalommal. Az Ezeréves határ melletti Gyimesbükköt a románok 1950-ben leválasztották a történelmi Csík vármegyétől (amely manapság részint Hargita megye) és Sósmezővel együtt hozzácsatolták a moldvai Bákó megyéhez. A település utcáin járva-kelve szinte mindenütt magyar szót hallunk. De nem is akármilyent, hanem egy ősi erővel áthatott tiszta, szép tájszólást. Iljak és öregek egymás mellett elhaladva a hangos dicsértessék a Jézus Krisztussal üdvözlik egymást. Karácsony napjaiban ebben a római katolikus magyar faluban vendégeskedtünk, ahol a lakosság többsége felsőcsíki székely gyökerű gyimesi csángó. Az ünnep napjait a havas, fenyves hegycsúcsokkal övezett Gyimesbükkön, pontosabban az Áldo- máspataka völgyében álló, hangulatos Áldomás panzióban töltöttük, ahol a vendéglátó Sárig család jóvoltából házi tejet, vajat, sajtot, fával kemencében sült kenyeret ehettünk és kokojza pálinkát ihattunk. Ezen a vidéken még élnek a régi archaikus, tréfával is fűszerezett ünnepi népszokások. Szenteste helybeli köszöntők kopogtattak be kis lakunk ajtaján, s az ünnepi jókívánságok elmondása után belépett a gyimesi csángó népviseletbe öltözött legény és a leánykaruhába bújt fiú. Salamon József, a moldvai Lujzikalagorban született csángó pap természetesen magyar nyelvű éjféli misét celebrált az elődje, Dani Gergely plébános építette, s a vatikáni mellett a magyar lobogóval is ékesített templomban. József atya a szentbeszédében összefogásra kérte a magyarokat, a Gyimes völgyében maradottakat és a kenyerüket idegenben keresőket, a szegényeket és a módosabbakat, az öregeket és a fiatalokat. Az éjféli mise végén a gyimesi magyarok lelkesen énekelték a Himnuszt, amelyet sok anyaországi templomban a papok már jó ideje "elfelejtenek". Trianon előtt, illetve 1940-1944 között Gyimesbükkön húzódott a magyar-román, az úgynevezett Ezeréves országhatár, amelynek emlékét a tudatos eltüntetés, a szándékos rombolás ellenére máig hirdeti a csoda folytán megmaradt három határkő, a MÁV legkeletibb őrháza, a Tatros folyó fölötti közúti határátkelő vashídja, a Rákóczi-vár romjai, a románok által gondatlan gazda módjára lerohasztott gyimesbükki vasúti állomásépület és az itteni magyarok szívéből fölfakadó ezernyi emlék. H. J. Hírháló "A kommunizmus megbukott mindenféle értelemben, de a kommunistáktól nehéz lesz megszabadulni, mert senki sem olyan konok és veszedelmes, mint egy bukott eszme haszonélvezője, aki már nem az eszmét védi, hanem mesztelen letét és a zsákmányt. ” Márai Sándor
