Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-12-01 / 12. szám
2008. Karácsony AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG ROHASZKA OTTOKAR A korai 20. századi magyar katolikus Egyház egének fénylő csillaga: Prohászka Ottokár, Székesfehérvár püspöke. Cseh apának, német anyának gyermeke, akit neveltetése ( köztük a nyitrai piarista gimnázium tanárai ) és a magyar föld asszimiláló ereje izzig-vérig magyarrá sőt a magyar irodalmi nyelv mesterévé, művészévé formált. Mint a magyar szellemi élet elitjének apostola öntudatra ébresztette a lilberalizmus és a szabadkőművesség béklyójában halódó fővárosi hitéletet, de lelkigyakorlataival bejárta a vidéki városokat, is. Ragyogó ékesszólásával, verhetetlen logikájával, sugárzó, vonzó megjelenésével mindenütt lelkesedést keltett. Mint az esztergomi papnevelő intézet lelki-igazgatója, spirituálisa, egy új, példáséletü, lelkesen pasz- toráló papságot nevelt. Lelkigyakorlataival pedig közel tudott jutni minden rendű és rangú hívőhöz. Joggal érdemelte ki, hogy az "ország apostolának" nevezzék. Mint parlamenti képviselő - a főrendi ház tagjaként, - látva a feudális Magyarország sok igazságtalanságát, fölemelte szavát a a föld népe, a falusi parasztság érdekében. Sürgette - korát megelőzve - a földreformot, az egyházi birtokokra nézve is, amiért aztán annak ellenzői rásütötték a “kommunista” jelzőt. Ugyancsak észlelve a rablókapitalizmus visszáságait (melynek főképviselői az “emancipált” zsidóságból kerültek ki) az azokat leleplező és ostorozó cikkei miatt az anti-szemitizmus vádját vonta magára. Érthető, hogy a II. Világháború után uralomra jutott kommunista rendszer szemében is szálka volt. így történhetett, hogy egy "aktivista" csoport, Faludi György iró és költő vezetésésvel ledöntötték a Károlyi Kertben álló szobrát - Fülöp Elemér szobrászművész nagyszerű alkotását, mely egy női mellékalakkal "Hungáriát" jelképezte, amint egy "kelyhet" - a szenvedések kelyhét ? - nyújtja neki. (jelenleg a zalaegerszegi plébánia-templom oldalán lett újra, felállítva, a mellékalak nélkül) A nemrégiben elhunyt Faludi György, aki később megjárta a recski haláltábor poklát is, ezt a szobordöntést, ifjúkora sajnálatos tévedésének nyilvánította. Prohászka rendkívül termékeny írónak is bizonyult. Széleskörű ismeretei, hihetetlen emlékező tehetsége révén bejárta szinte az akkori egész tudományos világot: a teológián, a Filozófián, az egyház és világtörténelmen kívül otthonosan mozgott a pszichológia, a terrmészet-tudományok a geológia 9 és szociológia területén is. Az esztergomi Magyar Sión folyóiratban egymásután jelentek meg cikkei, melyekben minden napirenden levő kérdésben világosan kifejtette, ha kellett megvédte a keresztény, katolikus álláspontot. Könyvben megjelent legfontosabb művei: a "Diadalmas világnézet" "Elmélkedések az Evangéliumról", (melyet több nyelvre lefordítottak,igy angolra is.) Továbbá: "Föld és ég", két kötetben, "Korunk lelke", "Ünnepnapok", "Az élet igéi", (prédikációi három kötetben.) "Kultúra és terror", "Hit és ész", "Utak és állomások", hogy csak a főbbeket soroljuk fel. Naplója, amelyet kispap korától élete végéig vezetett, "Soliloquia" címen jelentette meg müveinek kiadója, Schütz Antal, piarista, egyetemi tanár, aki mint őszinte csodálója, 25 kötetben rendezte sajtó alá műveit. Ugyancsak ö írt remek méltatást életéről, hétéves tanulmányairól (a római Collegium Germanicum-Hungaricum-ban) továbbá esztergomi éveiről, széleskörű apostoli munkájáról, megpróbáltatása éveiről, a Trianon utáni léleképi- téséről, egészen haláláig: az Egyetemi templom szószékén szenvedett agyvérzésig. Sikereinek titka roppant nagy tudása, munkabírása és fedhetetlen sőt szent élete volt. Naponta egy órát töltött az Oltáriszentség előtt elmélkedve, kispap korától élete végéig. Ennek gyümölcse az "Élet kenyere" című munkája mely betekintést nyújt misztikus mélységekbe merült lelkiéletébe. Már életében sokan szentnek tartották. Újabban egyre többen felfedezik papok és világiak, müveinek maradandó értékét. Boldoggá-avatásán hazánkban és itt Amerikában is dolgozik egy-egy lelkes csoport, lefordítva főbb műveit latin nyelvre is, ahogy azt Rómában a Szentéavatási Kongregáció kívánja. Érdemes nehéz problémákban, vagy súlyos betegségben közbenjárását kérni és meghallgatás esetén tudatni azt az amerikai munkaközösséggel, (e-mail-jük: felso@- comcast.net.) Személye, géniusza bele van gyökerezve a szláv, német és magyar kultúrkörbe - mint a kasssai vértanúké, - ezért az ő egyházi megdicsőí- tése fényt vetne mind a három nemzetiségre. Ez évben emlékeznek méltatói születésének 150. évfordulójára, melynek keretében felavatták mellszobrát a Lakiteleki Népfőiskola keresztény pantheonjában. 1927-ben halt meg. Dr. Miskolczy Kálmán „Szeressétek az emberi létek legcsodálatosabb, legmegmondóbb muzsikáját: az édes magyar nyelvet. ” Szabó Dezső
