Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2008-10-01 / 10. szám

20 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2008. október hosszú csend ül a teljesen elsötétített színpadon, színházban. A csendet a háttérben elektronikusan elővarázsolt hangok, bombázógépek zúgása, majd Hirosimából monoton' japán szöveg váltogatja. A hosszú néma csendben, egy sóhaj, egy szó, egy köhécselés sem volt hallható, feleségemmel a zsöllyébe szögezve szorongva vártuk az előadás elképesztően, csodálatos, drámai befejezését. Ekkor emlékembe ugrott az a 9 éves kisfiú, aki 1944-ben Budán, a bombázástól szorongva anyuká­jával ment a pincébe, ahol félve várták-vártuk a légiriadó végét. Mellettem éreztem Anyám remegő testét, aki engem féltett, védelmezett, a becsapódó bombák, szilánkok ellen. Apám, aki a tüzéreknél szolgált, otthon volt egy ilyen légiriadó alkalmán, de fáradtan aludt az ágyban. Anyám ébresztési pró­bálkozását, Hagyjon aludni hadnagy úr! kéréssel, megtagadta. Bizonyára mindenki másképp reagált a drámai fináléra, nekem ez a régi 63 év előtti háborús emlék jutott eszembe. Előtte két nappal, december 12-én Richard Strauss Die Frau Ohne Schatten — Az árnyék nél­küli asszony — című operáját láttuk. No persze, itt sem lehet fütyörészni az áriákat, azért ez más ér­telembe vett opera, mint a Doctor Atomic. Huszon­három évvel ezelőtt, 1984-ben Marton Éva éne­kelte a drámai szopránrepertoár egyik híres sze­repét, melyet ezúttal a kitűnő formában lévő Deborah Voigt előadásában hallgattuk. Kényes kérdés lenne, hogy melyik előadás és me­lyik szoprán tetszett jobban. Ezt 23 év után nem lehet megmondani, az viszont tény, hogy az ame­rikai szoprán Deborah Voigt ma a pályája zenitjén van. Akárcsak Marton Éva volt 1984-ben, amikor az operavilág legjelentősebb színpadai sztárja volt. Marton Évát csodás hangja mellett, a színészi ké­pességei emelték a csúcsra. Ha választani kellene, lehetne, én biztosan Marton Évára szavaznák. December 22-én, az Evanstoban működő Light Opera Works társulat, évzáró programján Rodgers and Hammerstein Oklahoma című musicaklja ke­rült bemutatásra. Az 1955-ben készült sikeres film­változat ma is élénken él emlékézetemben, jó volt újra hallgatni, a remek sikerszámokat: Oh, What A Beautiful Mornin, Many A New Day, Oklahoma és a többieket. A társulat alakulásakor, 1980-ban főként operet­teket tűzött programjára, melyeket az utóbbi évek­ben musicalok váltottak. Számomra sajnálatos, mi­után ieietteDD Kedvelem az operettet, ae az iao a musicalt hozza előtérbe. Az operett közönsége ki­öregedett, kihalt, az új generáció már alig ismeri Johann Strauss, Lehár Ferenc és Kálmán Imre örökbecsű dalait. Harmath István Magyarul csak titokban Százötven moldvai csángó gyerek szülei vállalták fel hovatartozásukat Pilári Darinka A Kárpát-medencei magyar népi, nyelvi és kul­turális közösség legkeletibb részéről érkeztek, a román álláspont szerint nem magyarok. A moldvai csángók hetvenkét általános iskolás hírnöke egy hetet töltött a Balatonnál, ismer­kedve Magyarországgal és egy, a nagyszüleik emlékezetében élő képpel. Budapest egyik parkjának zöld pázsitján sárga színfoltok virítanak. Az egyensapkák erdeje alól hetvenkét szempár lesi az ebédet, ami zizegő zacskókba csomagolva érkezik. Lányok, fiúk, első osztályos és nyolcadikos tanulók: a hosszú copfos Alina, Szilvia, Mely, Olimpia, Madalina, Lumini- ta és a huncut tekintetű Máriusz, Alin, János maj­szolja a felvágottas zsemléket. A Magyarfaluból érkező hetvenkét gyermeket a Szentimrevárosi Értékmegőrzők Közhasznú Egyesülete - amelyet Deák András, a közelmúlt­ban elhunyt kereszténydemokrata országgyűlési képviselő hívott életre — egyhetes balatoni nyara­lásra és egy fővárosi kirándulásra látta vendégül. A Gajcsána községben, Bákó megyében fekvő, festői szépségű táj ölén megbúvó csángó magyar falu csaknem 1500 lelket számlál, ahol a rokoni szálak sűrű szövevénye az egyik legnagyobb összetartó erő.-Mindjárt megájjok - kiált vissza egy fiú a ke­resztapjának, mielőtt tovább indulunk a parla­mentbe.-Azt mondta, mindjárt visszajön - magyarázza a rokon, s elmondja: a keresztfia anyjának test­vére olyan mókásan beszél, hogy azt meg kell hallgatnom. Minden szava után mintha kurjantana egyet, úgy felviszi a hangsúlyt. A buszon a gyerekek és a tíz anyuka - akik kísérőként jöttek - a fővárosi dugóban hangos beszélgetésbe kezdenek.-Áron, kaptál feleséget? - kérdi Clara néni ba- rátnéja, mosollyal arcán.-Igen, Ramona - feleli a szemközti ülés tám-

Next

/
Thumbnails
Contents