Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-10-01 / 10. szám
2008. október Önkény és gyűlölet Kulcsár Anna Lezárult az elhallgattatás, a gyülöletkeltés és az önkény kormányzati politikájának legutóbbi szakasza. Az Alkotmánybíróság (AB) hétfőn (június 30-án) a köztársasági elnök kezdeményezésére elvégezte a büntető- és a polgári törvénykönyv megszavazott, de még ki nem hirdetett új szakaszainak előzetes kontrollját, és azokat alkotmánysértőnek nyilvánította. Úgy határozott, hogy a gyalázkodás, a gyűlöletbeszéd önmagában nem bűncselekmény, és polgári eljárásra, kártérítésre sem ad alapot. Követve eddigi gyakorlatukat a bírák azt állapították meg, hogy szabad és demokratikus társadalomban a szélsőséges, kirekesztő vélemény nem veszélyezteti a társadalom alapjait és működését. A szólásszabadság elsőbbséget élvez. Indoklásként kifejtették azt is, hogy az elfogadhatatlan nézetek képviselői a politikai és a köznapi viták nyomán önmagukat szorítják a perifériára. De természetesen jogi eszközök is igénybe vehetők. Ilyen a magánvádas becsületsértési per, az erőszak közvetlen veszélye esetén a közösség elleni izgatás s az emberi méltóság védelmét szolgáló, személyre szabott polgári eljárás. Az értékeket, a hagyományt felvilágosultan képviselő konzervatív liberalizmus győzött a két határozat elfogadásával. A szocialista és szabad demokrata kormányok működése a rendszerváltozás óta minden ciklusban ellentétes volt az alkotmányos elvekkel. Az AB először a Hom-kabinet idején elfogadott gyü- lölettörvényt semmisítette meg, de hasonló sorsra jutott a Bárándy Péter által a Medgyessy-kormány idején kezdeményezett törvénymódosítás is. Legutóbb a volt miniszter fiának, Bárándy Gergelynek a javaslata öltött törvényi formát. Ő politikus társaival együtt az elmúlt években többször kifejtette, hogy a jogalkotók a rendszerváltozás hajnalán túlságosan tágan vonták meg a szabadság- jogok határait. Az AB azonban most elvetette ezt a nézetet. A polgári törvénykönyvet a Magyar- országi Zsidó Hitközségek kezdeményezésére óhajtotta módosítani a parlamenti többség. Ez sem sikerült. A szólásszabadság előbbre való az egyéni érzékenységnél - állapította meg az AB. Megsértette a tervezett rendelkezés a diszkrimi15 náció tilalmát is, mert csupán a kisebbségi csoportok tagjait kívánta védeni, a többséghez so- rolhatóknak nem adott elégtételt. A csak személyesen érvényesíthető személyiségi jogok képviseletére ráadásul társadalmi szervezeteket is felhatalmazott. Nem feledhető, hogy a Ptk. módosításának tervét maga Gyurcsány Ferenc jelentette be egy nemzetközi sajtótájékoztatón, a Magyar Gárda bírósági bejegyzését követően. Ekkortájt már nyilvánvaló volt, hogy egészségügyi és oktatási kérdésekről tavasszal népszavazás lesz. A kormány - mint minden választás előtt - gyűlöletkampányt indított. A szocialistákat hűen támogatta ebben a magát liberálisnak tartó SZDSZ. Nem tiltakozott a párt akkor sem, amikor az őszödi beszéd kiszivárgása után több budapesti utca csatatérré változott: a rendőrség véres erőszakot, alkalmazott a békésen ünneplő emberekkel és a járókelőkkel szemben. A kormányzat ezután kísérletet tett a kollektív véleménynyilvánítás jogának, a gyülekezés szabadságának korlátozására is. Ez sem járt sikerrel. Sőt nemrégiben az AB a jog kiterjesztése mellett döntött, amikor azt mondta, hogy a spontán tüntetés itthon is megengedhető, az összejöveteleket pedig nem lehet feloszlatni pusztán amiatt, mert azokat nem jelentették be 72 órával előbb. A törvényhozás alkotmányba ütköző, önkényes lépésekkel próbálta érvényre juttatni az elmúlt évek gyűlöletkeltő, elhallgattató kormányzati politikáját. Amíg ez a garnitúra van hatalmon, csak a civil összefogástól és a független intézmények, köztük az AB és a köztársasági elnök tevékenységétől várhatjuk, hogy megmaradunk a jogállam keretei között, /mno/ Csalás az olimpiai megnyitón A szervezők bevallották, hogy az a piros ruhás kislány, aki az ünnepség elején énekelt, valójában csak tátogott és helyette egy másik gyerek énekelte a dalt, akit viszont nem tartottak eléggé aranyosnak a szervezők, így nem őt állították a színpadra. Csaltak a tűzijátékkal is. Előre elkészített felvételeket is használtak. A Peking felett képződő “lábnyomokat” több mint egy éven keresztül készítették elő egy eminációs stúdióban. Ténylegesen csak a valódi tűzijáték befejező része szerepelt az élő közvetítésban. „Nehéz ma igaz utón járni, de lehet.” AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG
