Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2008-09-01 / 9. szám

2008. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 MAGYAR TÁJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM Miért lett kegyvesztett Herkulesfürdő? Párkány László /MNO/ - Új fürdővendég érkezett Herkulesfür- dőre a tízórai vonattal: „régi barátnőnk, Brenóczy Jutka” - róla pedig tudni kell, hogy Herczeg Fe­renc nagy sikerű szappanoperájának, A Gyurko- vics fiúknak illusztris szereplője, akit pár órával az után tett le a vonat a kupolás állomáson, hogy vőlegényjelöltjét, Gyurkovics Gézát megszöktette Hetvitczné, a szép kegyelmes asszony. A romantikus történet máshol is megeshetett volna, de Herkulesfürdő az igazi, a páratlan hely­szín, regényességben felülmúlhatatlan. Túlragyogja Baden-Badent, Karlsbadot, Ma- rienbadot. Milyen most Herkulesfürdő, azaz Báile Herculane? Miért lett „kegyvesztett” a hírneves fürdővárosok sorában? A mahartos kisasszony azt feleli kérdésemre: Orsóvá? Tudja, kérem, mikor volt polgári vízi út a Duna? Két évtizeddel ezelőtt. A mi személyhajóink Mohácsig járnak... Az autóbuszjáratok is messze elkerülik a Dél- Bánátot, csak a vasúti irány - temesvári átszállás­sal - ígéri nemzeti múltunk egyik büszkeségének becserkészhetőségét. Igaz, szerencsés csatlakozás­sal most sem rövidebb a menetidő, mint valaha, a Monarchia idején; tíz óra alatt Herkulesfürdőre érkezhet az újkori vándor. ­A vasútállomás békebeli. Bakterházai még épek, a kupolás várócsarnok mozaikjain római harcosok, a reneszánsz ablakok a sugaras múltba tekintenek. Az óváros távolságát korábban ele­gáns fiákerek győzték le, most a legdivatosabb, vadonatúj Daciák sofőrjei vetnek hálót a gyér vendégsereg közé. A szolid polgári házakkal öve­zett útvonalat helyenként tizenöt emeletes beton- szörnyek tarkítják. A szociális turizmus bástyái ezek, megépítésüket sajátos elv diktálta: az úri középosztály, a middle class gyógyulási esélyeit „a munkásosztálynak kell átengedni”. Ezek az erőszakos, tájidegen építmények többségükben tönkrementek, csak két „szálloda” fogadja a job­bára nyugdíjas üdülőket: a Dacia és a Hercules. A kiszolgálás precíz, a kezelések pontos időbeosz­tással zajlanak, a kisméretű termálmedencében ta- karatlanul fürdőznek előbb a hölgyek, majd a fér­fiak. A szobák kopottasak, a rugók pucéran nyiko­rognak a fotelek alján. A ruhásszekrények ajtói ki-kibillennek, pántjaikat megette az idő. Herkulesfürdő forrásait - két tucat sós és kénes is buzog a városka környékén - nőgyógyászati ba­jok, köszvény, higany- és ólommérgezés, idegbe­tegségek, bénulások, légzőszervi bántalmak, re­kedtség, bőrbajok, fekélyek, aranyér-, csontbán- talmak gyógyítására javallják. A régi világban egyénre szabottan keverték a termálmedencék és a kőkádak vizét; a fürdővendég betegségének igénye szerint. Nem történhetett meg az, ami ma­napság igen gyakori: az egyik testrész gyógyul, a másik esetleg károsodik. Az óváros szélén két, még romos állapotában is szemet gyönyörködtető díszkútban csordogál a szem- és gyomorbetegek vize; mostanság szét­szórt, földbe taposott műanyag poharak, kólás- üvegből fabrikált, nejlonszatyrokból formált al­kalmi ivóedények szemléltetik a kordivatot. Az óváros - messziről nézve - még ma is fantaszti­kusan elegáns. A Csema-patak két oldalán a ten­gerszint felett 168 méter magasságban találhatók a patinás szállodák, amelyek még most is palotá­nak látszanak. A Herkules tér elején 15 méter ma­gas Herkules-szobor áll, emlékeztetve a fürdővá­ros történetére, a római légiók szorgalmas építke­zési kedvére, akik Traianus császár parancsára fürdőket építettek. Ennek emlékét őrzi az a mú­zeum, amelyet a románok megmentettek az enyé­szettől, stílustalan szálloda alá rejtve a kincseket. Hosszú hányattatás után, az 1850-es években nyerte el mostani arculatát a fürdőtelep. Ekkor épült a kupolás Szapáry-gyógycsamok, amelynek hagymatetős panteonjában márványtábla hirdeti, hogy a gyógyfürdő I. Ferenc József király uralko­dása, Tisza Kálmán miniszterelnöksége, Szapáry Gyula gróf pénzügyminisztersége idején épült Al- pár Ignác építész tervei szerint. A jobb napokat lá­tott hatalmas fürdőház manapság csak kádas keze­léseket vállal, a medencék tönkrementek, maga az épület is pusztulásnak indult. Az épülettel szem­ben, a Csema-patak bal partján látható az egykori kaszinó, amely távolról a tökéletesség látszatát nyújtja; homlokzatán még olvasható az egykori jelszó: Saluti et laetitiae, vagyis az egészségnek és

Next

/
Thumbnails
Contents