Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2008-09-01 / 9. szám

10 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2008. szeptember A látogató közönség térzenehallgatás közben bográcsételeket fogyaszthatott ebédre, du. 2 órától pedig megtekinthették a Márkus Színház társulatá­nak előadásában Petőfi Sándor: A helység kala­pácsa című művének feldolgozását. 3 órától pedig a gyermekek bábjáték-előadása szórakoztatta a részt­vevőket. A reformációi emlékű átadására, felavatására 4 órakor került sor ünnepi ökumenikus liturgia kere­tében. Ennek megkezdése előtt a bevezető avató beszédet Hunvald György polgármester mondta el, és köszönetét mondott a protestáns gyülekeze­teknek, lelkészeknek, egyházvezetőknek, valamint minden érintettnek, aki valamilyen formában része­se volt az emlékpark létrehozásának. Az ünnepi istentisztelet liturgiáját Aradi György evangélikus lelkész vezette és az egyházvezetőkkel együtt lep­lezte le a Reformációi emlékpark emlékművét. Bogárdi Szabó István református püspök a re­formáció üzenetét egy páli intelem és egy zsol­tárvers segítségével fogalmazta meg. A szobor talapzatán is olvasható a páli ige: "Az igaz ember hitből él", s az istenkeresés során bontakozik ki számára a keresztény élet titka: a világ egyetlen és végső, isteni erőforrásából táplálkozva juthat — a zsoltáros szavaival — "erőről erőre", hogy képes legyen a szelídség, az alázat, az irgalom, és a sze­retet krisztusi példáját embertársai elé élni. Mindez csakis hitből fakadhat, és a reformáció legnagyobb felismerése éppen ez: hit nélkül nincsen igazi élet. Gáncs Péter evangélikus püspök a Reformációi emlékpark létrejöttét és pünkösdi felavatását a megújulás közös reménységének távlatába helyez­te: talán egy prófécia valóra válásának tanúi va­gyunk, ahogy azok a hívek is, akik az első pünkösd csodáját átélve az egyház kialakulását és egy gyö­keres belső megújulást tapasztalhattak meg a kom­munikációt és kommuniót teremtő, kapcsolatokat szülő Szentlélek munkája révén. Az emlékmű osz­lopai útjelzők a számunkra — mutatott rá a püspök —, amelyek jelzik egyházaink megújulásának irá­nyát (utalva ezzel a talapzatra vésett mondatra: "Az egyház állandó megújulásra szorul"), kijelölik szá­munkra a találkozás helyét, a reformáció ma is érvényes alapigazságaival utalnak közös gyökere­inkre, és indítanak bennünket a közös nyelv kere­sésére. A sokszínű együttműködés és a közös építkezés üzenete pedig a világnak szól, hiszen ennek az országnak égető szüksége van a sikeres összefogás bátorító példáira. Nem csupán egy szoboravatáson vagyunk jelen — mondta Mészáros Kálmán baptista egyházelnök, aki leszögezte, hogy ezen a pünkösdi eseményen fókuszpontba kerül a krisztusi örömüzenet, amelyet az egyházaknak tovább kell adniuk a világban küldetésük során. Pünkösd csodája útjára indította az evangélium nemzetközi diadalát, s ahogy a régi­ek is továbbadták, amit kaptak, számunkra is kulcs­kérdés, mit viszünk és adunk innen tovább. Lestyán Goda János alkotását, a reformációi em­lékművet dr. Harmati Béla László művészettörté­nész, az Evangélikus Országos Múzeum igazgatója méltatta és mutatta be a közönségnek. "Mi a re­formáció üzenete a 21. század emberének?" — tette fel a kérdést azzal a szándékkal, hogy azt a szobor mint műalkotás értelmezésének segítségével vála­szolja meg. Harmati Béla László három nagy eu­rópai reformációi emlékművet sorolt fel, és jel­lemzett röviden: az 1868-ban állított wormsi, az 1883-ban felavatott lipcsei, és az 1917-ben átadott genfi emlékművet. Az egymástól sok tekintetben eltérő műalkotásoknak van egy közös vonásuk: mindegyikük a reformáció meghatározó alakjainak ábrázolásával próbálja kifejezni a reformáció nagyságát. A fasori emlékparkban azonban — hangsúlyozta az evangélikus múzeum igazgatója — nem ilyen emlékművet látunk. Lestyán Goda János más utat választott: nem személyeket akart megformálni, ha­nem a reformáció alaptanításait próbálta formába önteni a művészi kifejezőkészség eszköztárával. A felülnézetből keresztet formáló négy oszlop a re­formáció tanításának négy alappillérét szimbolizál­ja: "Solus Christus" , egyedül Krisztus. "Sola scrip- tura" , egyedül az írás. "Sola fide", egyedül a hit. "Sola gratia", egyedül a kegyelem. A "négy ‘sola’" alapjaiban változatta meg Európát a 16. századtól kezdve. Ez az emlékmá arra is figyelmeztet: ember, nézz föl! Annak az embernek szól ma ennek a négy felkiáltójelnek az intése, aki életét leginkább a i horizontalitás egydimenziós világában éli, és arra van szüksége, hogy a vertikális isteni dimenzió spi­rituális távlatai megnyíljanak előtte. Ez a négy ] oszlop nem tárja fel mondanivalóját azonnal: köze­ledésre, körbejárásra, és feltekintésre van szükség ahhoz, hogy mélyebb üzenete eljusson a mővet to­vábbgondoló emberhez. Az ünnepi Istentisztelet emlékmüavatását köve­tően Márk evangéliumának szabadtéri felolvasása következett, majd az este folyamán egyházzenei

Next

/
Thumbnails
Contents