Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-07-01 / 7-8. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2008. júl.- aug. —A Magyar Nemzetben Farkas Melinda Esélyt az elvtársaknak címmel megállapítja: az oktatási miniszter kezét-lábát törve küzd az egyházi iskolák ellen, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ellehetetlenítse őket. Itt a legújabb példa: a tatai Eötvös gimnáziumot a megye pénzügyi gondok miatt át akarta adni az egyháznak, mire a város régi elvtársai ’pusztán erkölcsi megfontolásból’ egyházellenes tiltakozásba kezdtek. Derék Hiller miniszter úr azonnal írásbeli garanciát adott arra, hogy kiemelt támogatást ad az iskolának, amennyiben az nem az egyház, hanem a kollégája, Tatai-Tóth András szocialista parlamenti képviselő által létrehozott alapítvány kezébe kerül. Sietett leszögezni azt is, hogy a pluszpénzt csak Tatai-Tóthéknak hajlandó odaadni, senki másnak. így megy nálunk az esély- egyenlőség előremozdítása. Belerúgunk még egyet az egyházba, a tanárokba és az önkormányzatokba, és tovább javítunk az elvtársak esélyein.” /MK/ —A konzervatív National Review Online azt elemzi, hogy a kommunista tömeggyilkosok (mint például Sztálin) miért nem részesülnek világszerte olyan megvetésben, mint Adolf Hitler. A válasz abban a fajta „progresszív” (azaz baloldali) gondolkodásban keresendő, mely például úgy definiálja a népirtás fogalmát, hogy abba a faji alapon elkövetett tömeggyilkosság tökéletesen beleillik, a szovjet vezetőké azonban nem, hiszen nem feltétlenül faji, etnikai alapon történt tettekről van szó. Emellett ha valamilyen haladó eszme érdekében történt a népirtás, akkor nem is igazán számít egyes „progresszív” vélemények szerint olyan rossznak, mint a nácik faji alapú rémtettei. Ahogy az orosz parlament által a napokban elfogadott nyelvezet fogalmaz: az 1932-33-as ukrán éhínség (melyet Sztálin szándékosan idézett elő) nem számít népirtásnak, hiszen nincs történelmi bizonyíték arra, hogy etnikai alapon történt volna milliók halálra éheztetése. —Nagyságrendekkel több fizetésben részesül Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, mint az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) vezetője, Ben Bemanke. Míg Simor havonta bruttó 7,4 millió forintot keres, addig amerikai kollégájának 2 millió 430 ezer forintnak megfelelő dollárnyi javadalmazással kell beérnie. —Herald Tribune. Az új hidegháború címen a globális amerikai lapban Thomas L. Friedman azt írja, hogy a következő amerikai elnök számos külpolitikai kihívást örököl, de a legnagyobb ezek közül szerinte az lesz, hogy „hidegháborús elnöknek” kell lennie, és ezúttal Iránnal folyik majd a hidegháború. A cikk azt írja, jelenleg Amerika csaknem minden fronton vesztésre áll. A közelkeleti pályán pedig két csapat mérkőzik: Irán és Amerika. Irán azért áll győzelemre, „mert okos és kegyetlen, míg Amerika ostoba és gyenge, miközben a szunnita arab világ kétbalkezes és megosztott”. A szerző egy ismert közel-keleti stratégát idéz, aki szerint Teherán olyan helyzetet teremtett, amelyben az atomlétesítményeit megtámadni kívánó ország tudja, hogy a harc keserű lesz a libanoni, palesztin, iraki és az Öböl menti fronton. A Bush-csapatnak viszont nyolc év alatt sikerült Amerikát olyan helyzetbe hoznia a Közel-Keleten, amelyben nem szeretik, nem félnek tőle és nem tisztelik, idéz Friedman egy diplomatát. Amerika beszorult egy olyan térségbe, amelyet nem tud „helyrehozni”, és amelyből távozni se képes. Az olajárak rekordszinten állnak, a béke távlatai pedig rosszabbak, mint valaha. Friedman szerint Amerika ilyen helyzetben nem fogja megtámadni Iránt, /mno/ —A HVG Jön a pápa? című cikkének értesülései szerint megkezdődtek XVI. Benedek pápa esetleges jövő évi magyarországi látogatásának előkészületei. A lap emlékeztet rá: a katolikus egyházfő magyar- országi meghívása már Sólyom László köztársasági elnök 2006 novemberi vatikáni látogatásakor is szóba került, de utóbb - időpont megjelölése nélkül - csak annyit közöltek: az nincs kizárva. A hetilap információi szerint rendhagyónak ígérkezik az esemény, mert a pápa részt venne, esetleg beszédet is mondana a Magyar Tudományos Akadémián az akkor immáron ötödik alkalommal megrendezendő Tudományos Világfórumon. Az esemény a meghívó Sólyom László számára különös jelentőséggel bír. A világ tudóselitjét Budapestre hozó fórumot a nemzetközi sajtóban tavaly már a tudomány Davo- sának is nevezték, mivel azon több államfő, illetve Nobel-díjas tudós is részt vett, és döntés született új környezetvédelmi világszervezet létrehozásáról - írja a HVG. Kérjük Olvasóinkat figyeljék a címkét, ott azt is feltüntetjük mikor jár le az előfizetés.
