Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-06-01 / 6. szám
2008. június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 19 CSÍKSOMLYÓ Ahol a nemzet szíve dobban Csíksomlyói búcsú 2008. május 10. Pünkösd szentsége, mítosza és rejtélye abban is áll, hogy a Szentlélek Gyermeket küldött a megváltásra. Népünk, hitünk szolgálatára. A nemzet szíve Csíksomlyón dobban. Félmillió ember egy páros hegy nyergében, a Kissomlyó és a Nagysomlyó között, szemben a Hargitával, Csíksomlyó mítoszokkal, legendákkal, hittel megszentelt térsége fölött. Sok tinta elfolyt már, sok szó elhangzott azt vitatván, mi is a csíksomlyói Mária-búcsú igazi eredete, mely eseménytől, minek az emlékezetére, az Úrnak hányadik esztendejétől datálhatjuk igazán. A vitának egyre kevesebb a jelentősége, de egyre több és nagyobb annak, hogy mára az összmagyarság egyetlen tiszta, politikai felhangoktól mentes örömünnepe példa nélkül való gyülekezési alkalmává és színterévé vált. Mert lehet az, hogy a középkor alkonyán csak a csíki és gyergyói katolikusok fogadalmi és hálaadó ünnepe volt, később az összes székely katolikusé és csángómagyar testvéreinké, még később az Er- dély-részi magyar katolikusságé, de mára immár ökumenikus összmagyar ünnep, és minden magyaré, anyaországiaké, felvidékieké, délvidékieké, kárpátaljaiaké, Nyugatra, messze Keletre szakadtaké, katolikusé és reformátusé, unitáriusé és evangélikusé egyaránt. És őszöreg megélemedet- teké, erejük teljében leledzőké és fiataloké, gyermekeké. Mert itt jönnek össze legnagyobb számban a szétszórt és széttépett magyarság képviselői minden pünkösdkor Mária tiszteletére, Mária oltalmát, segítségét kérve és élvezve. Itt, a Nyeregben, a Salvator-kápolna közelében, a fölbuzgó Somlyói borvizek felett, szemközt a székelyek szent Hargitájával, a kéttornyú Kegytemplomra látva, ahol a a napba öltözött Nagyasz- szonyunk szobra áll. Hatalmas népünnep ez, megmaradásunk ünnepe, politikai sallangoktól mentes nagy nemzeti gyülekezés, a lélek kitárásának, felszabadításának, megtisztításának ünnepe, a fohász alkalma, a múlt, a régmúlt tiszteletének megélése és a jövendő igenlésének belülről fakadó kényszere. Többet, sokkal többet kellene tanulnunk és megjegyeznünk ezen esztendőnként megadott, megadatott kegyelmi alkalomból, többet annál, hogy személyes jelenlétünkkel, áldozásunkkal letudjuk kötelezettségeinket nemzetünk iránt, s elhiggyük, hogy részvételünk feloldoz az esztendő misenapjainak felelősségei alól. Csíksomlyó üzenetét és szellemét mindenüvé és minden napokra magunkkal kell vinnünk, s ennek az üzenetnek a nemzet életigenlését, az egységre és az összetartozásra való törekvését kell jelentenie. A jövő vállalását, a megújulást, a felemelkedést, a gyarapodást. Akik ebben nem hisznek, azoknak nincs érzésük, de nincs is keresnivalójuk a csíksomlyói hatalmas zarándoklaton, ők sem a századok megpróbáltatásainak golgotáját, sem a reménység újra és újra való föltámadását meg nem érthetik és meg nem élhetik. Ők maradjanak csak az álságosán megszerzett hatalom kő- és vasfalai mögött, mert egyszer - és mindenkorra! - csak távozniuk kell onnan. Az ünnepi szónok az idén Schönberger Jenő szatmári püspök volt, aki szentbeszédében hangsúlyozta: a jelenlévők nem csupán a nyelvben és a hitben vannak együtt, hanem a szeretet is ösz- szetartja őket. Beszédét a megtestesülés misztériumának gondolatára építette. A tömeg “belepte” a hegy oldalát, egyaránt láthatók voltak a szent koronás magyar lobogók, itt- ott egy-egy Árpád-sávos zászló is. Erdély és Románia különböző vidékeiről, az anyaországból és más elcsatolt területekről is érkeztek a hívek tömegei. A hagyományoknak megfelelően az idén is részt vettek a szertartáson a szerzetes- és lovagrendek képviselői, a díszegyenruhás hagyomány- őrző huszárok, az ugyancsak egyenruhás bányászok, akárcsak az úgynevezett keresztalják. (HunHír) Magyari Lajos, Háromszék Lapunk megtalálható Budapesten az Országos Széchenyi Könyvtár Gyapítási Osztályán is. Budavári Palota F épület. Tel. 1-224-3700
