Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2008-05-01 / 5. szám

26

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

2008. május

MAGYARORSZAG

TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA

XLVIII. rész 1606-Június 5. A magyar rendek és Bocskai fejedelem béketárgyalási küldöttsége Illésházy István br. vezetésével megérkezik Bécsbe. (7-én megkezdődnek a tárgyalások.) -7-én, Rákóczi Zsig- mond, Bocskai István erdélyi kormányzója, elfogatja a székely mozgalom egyik szervezőjét, Rácz Györgyöt. (Mozgalmat megfélemlítéssel elfojtják.) -23-án, Bocskai és a rendek, illetve I. Rudolf biztosai Bécsben békét kötnek. (Eltörli az 1604-ben önkényesen betoldott 22. törvénycikket: a protestáns vallások gyakorlata - a katolikus vallás sérelme nélkül - szabad a mágnásoknak, a nemeseknek, a korona városainak és a végvárak katonáinak: béke kötendő a törökkel: a következő országgyűlésen válasszanak nádort, de a kormányzó királyi hatalma maradjon meg: a Szent Koronát hozzák Magyarországra: a jezsuitáknak az országban nem lehetnek birtokaik: a tisztségeket magyarországiak kapják vallásukra való tekintet nélkül, kivéve a Dunántúlon két tetszőleges végvári kapitányságát, amit a németek is megkaphatnak: a törvénysértő királyi rendeleteket változtassák meg: Bocskai birtokadományait a következő országgyűlés vizsgálja felül, nemesítése érvényesek, de az oklevelet ugyanott be kell mutatni: a szabadkirályi városok tartsák meg kiváltságaikat. Bocskai István Erdélyt a Részekkel, valamint Ugocsa, Bereg és Szatmár megyékkel együtt férfiági utódai életére kepje: utána az ország törvényes királyára, illetve a koronára szállnak: a ke- zénlévő többi területet Bocskai átadja a királynak.)

—Július 29. Mátyás főherceg a prágai nuncius- hoz írt levelében, a magyarokkal kötött, a katolikus egyházra sérelmes béke megkötéséért a felelősséget a pápára és a spanyol királyra hárítja, akik semmi segítséget nem adtak.

—Augusztus 1. A bécsi béke szavatolására Mátyás főherceg által összahívott csehországi, morvaországi, sziléziai, ausztriai és lausitzi rendek küldöttei összegyűlnek Bécsben. -6-án. I. Rudolf Prágában megerősíti a bécsi békét. -17-én, Bocskai István Kassán megerősíti a bécsi békét.

—Szeptember 2. Bocskai István e napon kelt szabadságlevelével Szoboszlóra (Szabolcs vm.) telepíti Halasi Fekete Péter kapitány és hét százados lovashajduit. (Az 1605.december 12-i szabadságlevél feltételeivel.) -23-án, a magyar rendek huszonnégy megbízottja Bécsben az ország nevében kötelezi magát a bécsi béke megtartására. -24-én, Rudolf király teljes büntetlenséget biztosít a felkelésben résztvetteknek. - Külön oklevélben kinyilvánítja, hogy Erdély és a Részek Bocskai férfiágának kihaltával nem szállnak vissza a Koronára, és hogy Bocskainak és törvényes fiu- utódainak átengedi birtoklásra Ugocsa, Bereg, Szatmár és Szabolcs megyéket, Kálló és Szatmár várát, továbbá Tokaj várát minden tartozékával, közte Tárcái, Bodrogkeresztúr és Olaszliszka mezővárosokkal. -25-én, Mátyás főherceg nyilatkozata, hogy a bécsi béke 1. pontjának ama kijelentése: „a katolikus vallás sérelme nélkül”, nem irányul a protestáns vallások ellen. - Az ausztriai és stájerországi rendek képviselői, majd 26-án Csehország, Morvaország, Szilézia és Lausitz rendéinek képviselői szavatolják a bécsi béke megtartását: szövetséget kötnek a magyarokkal. -26-án, a magyar püspöki kar és több királypárti főúr Istvánfíy Miklós nádori helytartó előtt tiltakozik Erdélynek és a Részeknek Magyarországtól való elszakítása ellen.

—Október 29. A Zsitvatorokban (Komárom vm.) Bocskay megbízásából Illésházy István br. I. Rudolf megbízásából Emst Molart, I. Ahmed szultán megbízásából Ali budai pasa vezetésével török-magyar béketárgyalások kezdődnek.

—November 11. A három fél megbízottai a Zsitvatorokban húsz évre szóló békeszerződést imák alá. (Várakat vívni, rabokat ejteni tilos: a jelenlegi rabokat kölcsönösen kiadják: a császár egyszeri ajándékként kétszázezer forintot küld a Portának: a Nógrádban visszafoglalt várak falvai nem hódolnak a töröknek a továbbiakban: Esztergom és környéke a törökök kezén marad: Kanizsa környékéről a budai pasa Batthyány Ferenccel egyetértésben fog dönteni: a török adót a hódoltsági falvak bírái szedjék össze, török katonák ne járjanak ki a falvakba: a törökök esetleges követeléseiket a magyar földesurak közvetítésével érvényesítsék: azok a nemesek akik a királyi részre nem adóznak, török adt se fizessenek, vagyonúkban és személyükben szabadok legyenek. -22- én, Várad várát a császári őrség feladja Bocskai megbízottjainak.