Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-05-01 / 5. szám
2008. május AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 SAJTÓSZEMLE Magyarországi és külföldi hírek E rovatunkat a hazai lapok internetes híreiből állítjuk össze. (mno.hu, mti.hu, fidesz.hu, ujember.hu, hirtv.hu, stb.) —Bemutatók a Szegedi Szabadtéri Játékokon Az idei Szegedi Szabadtéri Játékokon tartják a Szentivánéji álom című színműből készült világzenei musical világpremierjét, emellett bemutatják Puccini Turandot című operáját és a Be- nyovszky Móric világutazó életét megelevenítő táncművet is. A július 4-től augusztus 21-ig tartó programsorozatra a jegyek fele már elkelt. A játékok első premierje július 4-én Puccini zenedrámája, a Turandot lesz Kesselyák Gergely rendezésében, a produkció zenei vezetője Selmeczi Görgy. Július 25-én tartják a Shakespeare Szentivánéji álom című művéből készülő világzenei musical ősbemutatóját, a darab verseit Müller Péter Sziámi írta, a zenét Szakcsi Lakatos Béla szerezte, a rendező Kerényi Miklós Gábor, (mti) —A Magyar Nemzet beszámol arról, hogy emlékünnepséget rendeztek szombaton Műhibán az 1241-es tatárjárás 867. évfordulója alkalmából. Az ünnepséget a tavaly kialakított Templom lovagok terén rendezték. Paskai László bíboros külföldi vendégek, valamint egyházi, lovagrendi, közéleti, politikai személyiségek jelenlétében szentelte meg IV. Béla király leendő szobra alapkövének makettjét. A nyugalmazott esztergom-budapesti érsek a szentmisében arra emlékeztetett: hatvanezer magyar — közöttük mintegy hatvan templomos lovag és Esztergom akkori érseke - ontotta vérét Műhibán a Batu kán vezette tatárok elleni küzdelem során. A bíboros felhívta a figyelmet: fiaink vesztettek ugyan, de ma sem szabad elfelednünk, hogy második honalapítónk újjáépítette az országot Dalmáciából való hazaérkezése után. —Ugyancsak a Magyar Nemzet Veszprémet bemutató cikkében kiemeli, hogy a megyeszékhely püspöki és királynői várának minden épülete - várfala, tornya, kapuja, temploma és háza - becses műemlék. „Az egyetlen, végigfutó sétálóutcán egymást érik a pompás barokk paloták, közülük is talán a legszebb a Dubniczay István kanonok nevét viselő, 1751-ben épült egyemeletes, négyszer négy ablakos ház. 2005-2006-ban 718 milliós forint európai uniós támogatásból renoválták. A remekül helyreállított épület termeiben kapott otthont a Svájcban élő László Károly huszadik századi magyar és európai avantgárd festők munkáiból álló műgyűjteménye, a barokk pincerendszerben pedig az ország első téglamúzeumát rendezték be.” A cikk történelmi áttekintéséből kiderül, hogy a tatárjárás utáni évtizedekben általánossá vált a tégla alkalmazása a falusi templomok és kolostorok építésénél. Az építőanyagot azonban csak jóval később kezdték megjelölni kegyúri, egyházi monogramokkal, címerekkel és egyéb jelképekkel. Magyar Kurír —Information Clearing House A népszerű amerikai honlapon megjelent cikk szerint a Nyugat azért játssza ki a Tibet-kártyát, mert Kínát bünteti, amiért az nem akar szankciókat életbe léptetni Irán ellen. A tibetiek még emlékeznek arra, hogy Tom Lantos fel akarta őket „szabadítani”, ahogyan a neokonok is. A CIA pedig számos Tibet-barát nem kormányzati szervezetet támogat anyagilag kerülő úton. A világ legnagyobb uránkészletén ülő Tibet „szabadsága” nemkülönben fontos Izraelnek, Elie Wiesel- nek és Sarkozy francia elnöknek. A terrortámadásokra térő cikk vége felé megemlíti, hogy amikor helikopterrel mérték fel New York belvárosának sugárzási forrásait, meglepődve tapasztalták, hogy az izraeli nagykövetséget „sugárzási csúcs” veszi körül. E tényről azóta is hallgatnak, (mno) —A Magyar Nemzet - Vatikánban kap szobrot Galilei címmel számol be arról, „alig 375 évvel azután, hogy perbe fogta és elítélte eretnekség vádja miatt, a Vatikán most emlékművet készül állítani Galileo Galilei olasz csillagász-fizikus-ma- tematikusnak. Az indoklás szerint azért, hogy méltóképpen fejezze be a tudós rehabilitását. A tervezett szobor a katolikus állam kertjében kap majd helyet, nem messze attól a helytől, ahol Galileit 1633-ban perbe fogták. Bűne az volt, hogy az egyház geocentrikus világképe (amely a Földet tekinti mozdulatlannak az univerzum közepén) helyett a kopernikuszi tanokat fogadta el és hirdette. A heliocentrikus világkép szerint a Nap az univerzum központja, s körülötte kering a bolygónk” - írja a polgári napilap. Az orgánum emlékeztet rá: Galileo cenzúrázott müveit újra kiadták 1718-ban, hamvait
