Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)
2008-05-01 / 5. szám
13 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2008. május polyi piactéren fejezték le s Nagy Lajos öccse, Endre királyfi, akit felesége, Johanna fojtatott meg. Kiben ne dobolna vérlázítóan még ma is a híres vers vissza-visszatérő refrénje: "Nápolyba magyarok, bosszúra, bosszúra!"? Mennyi emlék teszi számunkra otthonossá ezt a várost! (Nem csoda, ha azon kevés nyugati metropolisz közé tartozik, melynek tősgyökeres magyar neve van!) Mátyás királyunk innen hozta feleségét, Beatrix-et. itt szállt partra Garibaldi "vörös- ingeseivel" Türr István, és és... hatalmasat ugorva az időben, itt talált menedéket egy időre korunk legnagyobb magyar prózaírója, a tragikus sorsú Márai Sándor is, hogy "San Gennaro vére" c. könyvében maga is örök emléket állítson Ná- polynak. A Nemzeti Múzeum világhírű ókori gyűjteménynek jelenleg csak egy része látható, de időnk sem lenne mindennek a megtekintésére. így főleg a pompei ásatásokból előkerült anyagra összpontosítjuk figyelmünket: feketén csillogó vagy zöldesfényű bronzszobrok, színes padlómozaikok, falfestmények, a hétköznapi élet apró tárgyai s félig megszenesedett, sebtében otthagyott élelmiszerek... * A Beverello-kikötőben egymás mellett sorakoznak a komphajók: Szicíliába, Sorrentóba, Capri és Ischia szigetére szállítják az autók és túristák tömegeit. Mindent beburkol a hirtelen beköszöntött hőség tejfehér párája. Alig-alig dereng át rajta a Vezúv kúpja.- Sant'Antonio dona pace! - dörren rá a gyanútlan álmodozókra perselyét rázva egy szigorútekintetű ferences barát, s nem tágít addig, míg áldozatai ki nem guberálnak néhány százlírást.- Sant'Antonio dona pace! (Szent Antal békét ad) ismételgeti egyre fenyegetőbb hangsúllyal, egészen a hajó indulásáig. Az Anjou-várkastély komor tömbje távolodva egyre jelentéktelenebbé zsugorodik, a Jolly-hotel 30 emelete eltörpül. Mögöttünk maradnak a NA- TO-támaszpont páncélos cirkálói, repülőgépanya- hajói s az öböl vizét keresztül-kasul szelő amerikai rohamcsónakok is, melyekhez hasonlókat csak a második világháborús partraszállást felelevenítő filmekben láttam. Caprit. Ischiát nehéz lenne leírni. Azokat látni kell! Ahogy közelednek a meredek sziklafalakkal vízbe zuhanó partok, egyre határozottabb alakot öltenek a bugenvilia-bokrokkal ékes, móreszk stílusú villák. A templomok tarka majolikatetői mesebeli hangulatot árasztanak. Caprin van a híres svéd orvos-író, Axel Munthe múzeummá alakított háza, de itt vannak a nyugati világ milliomosainak luxusvillái, fehér yachtjai is. Gúnynak (froclinak?) Kruppék ablakai alá állították Lenin emlékoszlopát, aki világmegváltó gondjai közepette ugyancsak ellátogatott a szigetre. Ischia, mely egyetlen hatalmas kialudt vulkán, csodálatos hatású gyógyfürdőiről nevezetes. * Nápoly polgármestere, nagy súlyt fektetvén a város fölvirágoztatására, minden nagyobb túrista- csoportot folklór-bemutatóra hív meg. A Castello deH'Ovo nevű Hohensteufen-várkas- tély tömlöceinek előcsarnokában, ahol valamikor rabok vonszolták láncaikat, neves operaénekesek előadásában csendülnek föl a híres szerenádok: "O, dolce Napoli! O, nastro d'argento!", "Santa Luciia, Santa Lucia!" Nemzeti táncuk csupa tűz, csupa lendület. Az ember eltűnődik: hogyan lehet ennyi életöröm egy évszázadok óta sínylődő, állandóan idegen megszállásokat tűrő város népében?? Vagy éppen azért? Csakazértis?? Csörgődobok, csattogó kasztanyetták, akár a spanyoloknál. Némely ruha boszniai, hercegovinai népviselet lehetne. Egymásba kapcsolódnak a mediterrán kultúrák, de mégis mindegyik különálló, mégis mindegyik más. A spanyol gőgöt és délceg kiállást itt játékos, csapongó mozdulatok, ugrások váltják föl - a finálé szédítő forgatagáig. Már a tánc neve is ropogós, pattogós: Ta-ran-tel-la... GYÁSZJELENTÉS Az amerikai magyarságot nagy veszteség érte: szeretett aranydiplomás színészünk vitéz Czinkota Mihály visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Nugodjál békében szeretett Mihályunk és az örök világosság fényeskedjék Neked, mintahogy Te fé- nyeskedtél Magyar népednek. Bittó Boldog Klára
