Amerikai Magyar Újság, 2008 (44. évfolyam, 1-12. szám)

2008-04-01 / 4. szám

2008. április AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 27 A mosoly országa A magyarok bejövetele Kedves gyerekek, a mai órán új tantárggyal is­merkedünk. Neve: történelem. Halljátok, ennek, milyen tömör, sokatmondó szó? Történ-elem... Benne van, hogy az évezredek folyamán sok min­den történi hős népünkkel, és benne van, hogy az utóbbi századokban aljas elem zavarta mioritikus boldogulását. Úgy vegyétek kézbe e tankönyvet, mintha bibliát forgatnátok. Még C.eausescu elvtárs tudós katonatiszt öccse irta, de ez a mostani egé­szen új, bővített kiadás. Elég nagyok vagytok már, itt az ideje, hogy e csodálatosan képlékeny tantárgy segítségével megismerjétek népünk múltját, jelenét és jövőjét. Ugyanis a történelem az a hivatalos, nemzeti tudomány, mely a múlt átértékelésével hí­ven tükrözi mai vágyainkat a jövőt illetően. Házacskánk, e szent tűzhely egy és oszthatatlan, de történelmét három részre tagoljuk­1. Az ősidőktől a magyarok bejöveteléig 2. A magyarok bejövetelétől a magyarok kimene­teléig 3. A magyarok kimenetétől az örökkévalóságig A kezdet olyan csodálatos, mint egy mese. Egyszer volt, mindig volt, volt egyszer egy hatalmas dák biro­dalom. Ez a dák birodalom olyan hatalmas volt. hogy a Földön rajta kívül más birodalom nem Ls mit. Jám­bor lakói jóval Krisztus előtt felvették a keresz­ténységet, sokoldalúan fejlett gazdaságot űztek pász- torkodtak és juhászkodtak Több mint 2000 méterrel a Fekete-lengersúnt felett, lg’ emelték magasba az eu­rópai kultúrál. Irigykedtek is a rómaiak vágyakoztak- sóhajtoztak addig-addig sóvárogtak Északra míg­nem egy szép napon a latinság színe-java felkereke­dett, az éj leple alatt átúszta a Dunát, és politikai-gaz­dasági menedékjogot kén Dáciában. A vendégszerető dákok sóval és puliszkával fogadták őket, ettek-illak ölelkeztek velük testvériesen, egymás fegyvereit halom­ba dobálták majd elásták Napoca főterén a majdani Mátyás-szobor alá ahonnan a város mostani bírája, a világhírű fúnarcheológus látványosan elő fogja vará­zsolni. Az örök béke tehát szentesült, a rómaiak áttér­tek a kereszténysége, és elkezdtek keveredni a dákok­kal hogy Európában létrejöhessen az első fajtiszta nemzet, lg’ szökkent szárba a dicső román csalásfa Szépen terebélyesedett, dúsan lombosodon ez a fa, tündéri békességben nőttek ki rajta újabb és újabb éle­terős csalások — míg egyszeresük váratlanul Etelköz­be nem jött valami Ez a valami a barbár magyarok istentelen hordája volt, mely Ázsiából hordta el magát, és mindent, ami kezeügyébe esett. így lettek puszták a kopár ázsiai sztyeppék Történelmünk folyamán a magyarok két­szer is betörtek amit kettős honfoglalásnak nevezünk- először 896-ban, másodszor 1940-ben Elmaradott­ságukra jellemző, hogy a két dátum közötti 1044 esz­tendő alatt semmit sem fejlődlek Árpád is lovon érke­zett, Horthy Miklós is. Nálunk viszont a bocskor he­lyett már a gumicsizma a divat. Vasgárdánkon pedig semmit sem fogott a rozsda Sőt, Árpád martalócai legalább becsempésztek a határon egy-egy fejadag nyershúst a nyereg alatt, de Horthy korcs ivadékai mai napig a mi kenyerünket eszik És ugyanúgy jellemző rájuk a fejetlen kapkodás is: egy évezred alatt hirtelen berontottak kétszer, azzal Id is aludt honfoglaló láng­juk Mi viszont immár közel 800 éve áramúink kitar­tóan, átgondoltan, folytonosan Ez a folytonosság a mi kontinuitásunk Mikor a magyarok 896-ban had­üzenet nélkül betörtek a békés románok nyájaikkal együtt, éppen ebédszünetet tartottak a Déli-Kárpátok­ban. A Bucsecs-hegység volt hagyományos pihenőhe­lyük melyet — miként azt neve is mutatja — még Bu- rebista ősvezérünk alapított, akárcsak a fővárost, Bu­karestet, és minden Bu-val kezdődő helységet (Hogy miként ragadt a csecs a Bu-hoz? Burebista sokoldalú volt: szilaj férfi és hős anya.) Gyanútlan népünk a na­pi menüvel: sóval és puliszkával fogadta a barbárokat, de amikor azok minden ok nélkül veszettül üvölteni, tombolni kezdtek összevissza nyilaztak civiüzálallan- ságuk láttán őseink haja égnek meredi a kucsma alatt, a sokktól elkezdtek angolul, németül franciául, ola­szul, satöbbiül imádkozni — a Babele csúcs tövében. Ez volt a bábeli zűrzavar. így keletkezett az angol né­met, francia, olasz, satöbbi nyelv. Az angolok néme­tek franciák olaszok satöbbik a magyarok elől szer­tefutottak Európába. így jött létre Anglia, Német-, Francia-, Olasz-, Satöbbiország. De a bátor románok nem fütamodtak meg. hanem szelíd mosollyal invitál­ták ősi tűzhelyükhöz a pusztai vadakat. Nos, ezzel a lefegyverző vendégszeretettel élnek vissza azóta is a magyarok okik tulajdonképpen nem is magyarok ha­nem elmagyarosodott románok miként azt számta­lan történészünk és politikusunk megmondta. Közü­lünk fajzotlak el ezért babusgattuk védtük őket tatár­tól töröktől: de még az ellenük vívott csatáinkat is mindannyiszor megnyertük helyettük Hálából ezek az elvetemültek most készülnek ünnepelni bejövetelük 1100. évfordulóját Mt viszont nem ünnepelünk mert mi nem jöttünk be, hanem öröktől fogva itt voltunk Hála Istennek és történészeinknek Olyannyim itt vol­tunk mindig hogy amikor a 13. század elején, a Bal­kánon felszivárogva ideértünk a hegyekben sajátma­gunkra találtunk Jöttünk hát látogatóba, ismerjük meg egymásunkat, hadd lássuk hogy vadunk s a tör­ténelmi találkozás örömére lejtsük el az önegyesülés bóráját. Kedves gyerekek ez nem ellentmondás, hanem csoda. Csoda pedig igenis van, számtalan mesében találkozhattatok vele. Például: nagymamát is, Pi­roskát is megette a farkas, mégis mindketten boldo­gan élnek ha azóta meg nem haltak Ráadásul mi — ti is, én is — nem a messzi sztyeppéről, mégcsak nem is a Balkánról, hanem csak innen Moldvából jöttünk be, és nem is idegenbe, hanem clmagyaro- sodolt román testvéreinkhez, tehát magunkat talál­tuk itt. A tagadhatatlan vérségi egybetartozi'ist maga Petőfi Sándor fogalmazta meg a legegyértclmtib- ben. amikor magyar versében ezt irta: „Megy a ju­hász szamáron..." Petőfi legendás figura volt, de meg sem közelíti Teller Edét, aki világhírű román tudós, mert édesanyja Iligásról származott el, In­gos pedig Romániában van. A magyarok Mátyás királlyal is szoktak hencegni, dehát ö Ls román volt — olvasható a szobor talapzatán! — no meg ő ép­pen vi.sszavontdóban van a főtéri nyilvánosságtól. Helyéi nemsokára a Romulust és Remust szelíden szoptató Anyafarkas veszi át. Minden városban és faluban, ahol élnek még magyarok ilyen szobrokat fogunk állítani, a csecsemők latin anyalejei fognak szopni a farkastól, nem lesz majd gond, milyen is­kolába írassák őket. így a tanügyi törvény is tör­vényes lesz végre. Ezzel a KGB-re is végső csapást merünk: automatikusan felszámolódik helyi kiren­deltsége, a revizionista RMDSZ., sztálinista-hitleris­ta diszelnökével együtt. Akinek ez nem fog tetszeni, az mehet haza a horthysla-fasiszta Magyarország­ra. Ezeket ti mégnem értitek.. Mindenesetre ez lesz a magyarok kimenetele. Es már előre is léptünk a jövőbe, nemzeti törté­nelmünk harmadik korszakába: vissza a Paradi­csomba. Mely korban öröm lesz élni: nem lesznek vegyes osztályok és szeparatista bandák nem eszik több magyar farkas román Piroskát, megszűnik a sugárzás, mert a Duna ismét csak folyó lesz, Buka­rest, a mi tündöklő metropolisunk ha nem is fő, de legalábbis alvilágvárossá nő, Európa csatlakozni fog hozzánk mi leszünk a szive mint baloldaliak a mi himnuszunk fog zengeni, a mi zászlónk fog len­geni — Nagy-Britanniától Nagy-Romániáig. SZÉKELY SZABÓ ZOLTÁN Bécsi Napló —No, gyerekek kinek sikerült vasárnap valami jót cselekedni?-Nekem kettőt is. —Mi volt az?-Meglátogattam a nagymamái, és 6 nagyom örült neki —És mi volt a második?-Amikor eljöttem, szintén nagyon őrük. *-Miért dolgozol annyit, Berci? —Mert tudom, mivel tartozom az utókornak! -Szent ég! Már annak is tartozol? * A riporter a nudista telepen készít interjút egy fér­fivel­-Gyereke van?-Ettől a mostani, harmadik feleségemtől hét A másodiktól nyolc, az elsőtől szintén hét -Akkor lehet, hogy maga nem is nudista, csak nem volt ideje felöltözni? —Az ön betegségének az oka az alkohol! -Köszönöm doktor úr! Ón az első orvos, aki nem rám keni a hibát! Két utcalány beszélget a kávéházban:-Mit szoktál csinálni reggel, ha felébredsz? —Hazamegyek A pincér a vendéghez: —Mit hozhatok uram? Sört, bort, vodkát, ko­nyakot?-Ebben a sorrendben éppen jó lesz'

Next

/
Thumbnails
Contents