Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2007-02-01 / 2. szám
2007. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből. "Elkészült a magyar kormány által finanszírozott erdélyi magyar televízió és rádió marosvásárhelyi székháza" - áll a Romániai Magyar Demokrata Szövetség közleményében. A dokumentum szerint Nagy Zsolt, az intézmény létrehozásával megbízott Janovics Jenő Alapítvány elnöke a hétvégén mutatta be az alapítvány kuratóriumában helyet foglaló tagoknak és az alapítóknak a tervezett intézmény székházát. "Az erre a célra kiszemelt épületet sikerült mostanra úgy átalakítani és kibővíteni, hogy az minden szempontból megfelel televízió- és rádióstúdió kialakítására" - áll a közleményben. A tervek szerint 2007 folyamán elkészül a televízió és rádió koncepciója, illetve megvásárolják a sugárzáshoz szükséges technikai felszereléseket. Nagy Zsolt ebből az alkalomból elmondta: jó érzéssel tölti el, hogy két év helyben állás után az idén mindössze 10 hónap alatt sikerült az ingatlant rendbe tenni. A telek összesen 906 négyzetméter, ebből az épület összfelülete 678 négyzet- métert tesz ki. Emlékeztetnek: a két intézmény Romániában csak kereskedelmi társaságként működhet, de hangsúlyozottan közszolgálati feladatokat lát majd el. A JJA kuratóriuma 2006 februárjában döntött arról, hogy a televízió és rádió központi székhelyét Marosvásárhelyen hozzák létre. Akkor határozat született arról is, hogy megkezdik a magyar kormánytól kapott 300 millió forintos céltámogatás felhasználását az épület, valamint a stúdiók létrehozásához szükséges technikai felszerelések megvásárlására. Az erdélyi magyar televízió és rádió indulási időpontját eddig már többször felül kellett vizsgálni, mivel a körülbelül 1,2 millió eurónak megfelelő 300 millió forint nem elég az intézmény beindításához. Nagy Zsolt korábban úgy nyilatkozott, hogy ehhez legalább 4-5 millió euróra lenne szükség, ezért keresik a lehetőséget további források bevonására.--Megszavazta a Szlovák Parlament a költségvetést, nem kis felháborodást okozva a rideg számsorok rejtette rossz kilátásokkal a felvidéki magyarokra nézve. "A lehetetlenre vállalkoztak, és siker koronázta igyekezetüket, összekapcsolták a jóléti államot a szigorú fiskális fegyelemmel" - ezekkel a szavakkal értékelte Robert Fico szlovák miniszterelnök azt, hogy a törvényhozás megszavazta kormánya első költségvetését. "Ez a kormány teljesíteni akarja az euró 2009-es bevezetésének kritériumait" - tette hozzá. Vagyis a deficit 3 százalék alatt lesz 2007-ben. Az még azonban nem fordult elő soha, hogy a kormány úgy, ahogy van, lesöpörjön minden ellenzéki javaslatot. Ez most megtörtént. Az ellenzék - köztük a magyar párt - az oktatásügyre, a kisebbségi kultúrákra, és infrastrukturális beruházásokra több pénzt akart. De nem a hiány növelésével, hanem a pénzeszközök átcsoportosításával. Nem volt esélyük, mert a három kormányzópárt eleve elutasít minden javaslatot, amelyet az ellenzék fogalmaz meg. Erre csak azt mondta Fico legfőbb partnere, a Nemzeti Párt elnöke, Jan Slota, hogy "amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Ha egyszer az ellenzéknek nem volt egy jó szava sem a költségvetési tervezetre, a kormánypártok is nemmel reagáltak a jobbító szándékokra." Bugár Béla az MKP elnöke szerint: a legfontosabb ígéretét, a regionális különbségek csökkentését, Robert Fico nem teljesítette. "Ez a költségvetés a szakadék mélyüléséhez vezet" - hangsúlyozta a magyar politikus. "Az oktatásügy színvonala csökken, az infrastruktúrát meg szétlövik, hiszen a déli gyorsforgalmi utat is kivették. Az autósztrádákból levettek 3,4 százalékot" - mondta Bugár Béla. Az az eredeti ígéret sem teljesült tehát, hogy az iskolaügy több pénzt kap. Ellenkezőleg, az abszolút összeg ugyan több mint tavaly, de Ficoék nem azt ígérték, hanem azt, hogy a bruttó nemzeti termék 5 százalékát visszaforgatják az iskolahálózatba. Az elfogadott költségvetés szerint, ez az arány még 3 százalék sincs. S a több mint hét százalékos növekedést produkáló szlovák gazdaság sokkal többre lenne képes. És nem hajlandó finanszírozni a nem állami iskolákhoz tartozó intézményeket, illetve az egyházi és magánóvodákat, étkezdéket, napköziket, emiatt a városok és falvak érdekképviseletét ellátó társulás felszólította az államfőt, hogy ne írja alá ezt a törvénymódosítást. A kisebbségi kultúra pedig ismét mostohagyerek lett. Ugyan a Magyar Koalíció Pártjának nem sikerült a kormányban kiharcolni, hogy törvény garantálja a kisebbségek kulturális életének anyagi hátterét, de minden évben megvolt a szükséges keret. Eddig. Pedig az új kormány azt ígérte, hogy a kisebbségek jogai és lehetőségei nem csorbulnak, a status quo nem változik. (Felvidékma)--"Erdővidéken zavartalanul, a tervezettől alig eltérően folytatódott a Bardócz-Miklósvárszék Székely Tanácsa által szervezett, az önrendelkezés megvalósítását zászlajára tűző népszavazás. Bibarcfalva, Nagybacon, Kisbacon és Zalánpatak 2671 lakója közül mindössze öten szavaztak a kezdeményezés ellen" - írja a Háromszék. Bibarcfalva 640-re becsült, szavazati joggal rendelkező polgárából 481-et (75,15%) találtak otthon a szavazóbiztosok, Zalánpatakon a 108-ból 57-en (52,78%) nyilvánítottak véleményt, s mindannyian óhajtják az autonómiát. Nagybacon 1503 szavazójából 1015-en (67,56%) voksoltak, közülük hárman nemmel, Kisbaconban 420-ból 265-en (63,11%) válaszoltak a Székelyföld autonómiájával kapcsolatos kérdésre, ketten
