Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2007-02-01 / 2. szám
2007. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 A Szentatya tervezett programjai 2007-ben A Szentatya 2007-es naptárában sűrűn sorakoznak a programok: két külföldi út már biztos, ezen kívül több pápai dokumentum és egy új könyv kiadása is várható. 2007-ben hivatalosan egyelőre két külföldi utazás szerepel a pápa programjai között, ezek Brazíliába és Ausztriába, Mariazellbe vezetnek májusban, illetve szeptemberben. A pápa brazíliai látogatásának egyik fő célja az, hogy május 13-án Aparecidában megnyissa a Latin-amerikai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CELAM) ötödik közgyűlését. Az út programját már nyilvánosságra hozták a Vatikánban, honlapunkon itt olvashatnak róla bővebben. XVI. Benedek pápa a tervek szerint 2007. szeptember 7. és 9. között látogatást tesz a 850. jubileumát ünneplő Mária-kegyhelyen, Mariazellben. E két, már hivatalosan bejelentett apostoli utazás mellett azonban számos meghívás vár még a Szentatyára. Ő maga már többször kifejezte azt a kívánságát, hogy szeretne ellátogatni Jeruzsálembe. Találgatások folynak arról is, hogy a pápa elfogadja-e a meghívást, és elmegy szeptemberben New Yorkba, az ENSZ-közgyü- lésére. Olaszországon belül a pápa júniusban ellátogat majd Assisibe. A további esetleges utazások azonban még nyitott kérdésnek számítanak. A Szentatya és a Római Kúria előjegyzési naptára azonban az utazásoktól függetlenül már most, az év elején zsúfolt: államfők, politikusok, és ad limina látogatásra érkező püspökök sorát fogadja. Olasz vatikanisták szerint várható, hogy 2007-ben ösz- szehívja a biborosi konzisztóriumot, és új bíborosokat nevez ki. A spekulációk szerint Dublin, Párizs, Washington, Toronto és Varsó érsekeit kreálja bíborossá a pápa. 2007-ben új pápai dokumentumok közreadására is sor kerül: ezek között szerepel egy a liturgiával, illetve a régi rítusú szentmisével kapcsolatos Motu proprio, és a 2005-ös, az Eucharisztia témájával foglalkozó XI. Rendes püspöki szinódus dokumentumai. Mint ismeretes, Benedek pápa 2008-ra meghirdette a Püspöki Szinódus XII. rendes közgyűlését, amelynek témája „Isten Igéje az Egyház életében és küldetésében”. Ennek a szinó- dusnak az előkészítő dokumentumai várhatóan tavasz- szal jelennek majd meg. A pápa legközelebbi, nagy érdeklődéssel várt programja január közepén volt, amikor fogadta a Szentszékhez akkreditált diplomatákat és beszédet intézett hozzájuk. Az új esztendő valószínűleg egy új könyv megjelenését is jelenti majd: várhatóan tavasszal lát napvilágot a teológus XVI. Benedek könyve, Jézus Krisztusról. Magyar Kurír Dr. Bábel Balázs Kalocsa-Kecskeméti érsek év végi gondolatai Az újesztendőt a nemzeti imaév meghirdetésével kezdtük, amelynek drámai felhívása beigazolódott a mögöttünk hagyott évben. „Nemzetünk nagyon nagy bajban van csak Isten irgalma menthet meg minket... " A püspöki kar körlevele a támadások össztüzébe került. Miért foglalkozik az Egyház politikai kérdésekkel? Van-e értelme imádkozni a dolgok jobbra fordulásáért. Az Egyház nem napi politikával akar foglalkozni, de nem mehet el szó nélkül a társadalmat érintő súlyos problémák mellett. Ezt Jézustól tanulta és bizonyság rá az Egyház történelme is. Jézus megsiratta hazája pusztulását. Megszánta a tömegeket. Kemény szavai voltak a méltatlan hatalomgyakorlókról. „Az uralkodók zsarnokoskodnak a népükön, s akik hatalmat gyakorolnak rajtuk, jótevőiknek hivatják magukat.,, (Lk 22,26) A kortárs Heródes ne- gyedes fejedelmet egyszerűen rókának nevezte. (Lk 13,32) Az Apostolok Cselekedeteiből tudjuk, hogy ők is kérték a jogszerű hatalomgyakorlást. A Magyar Egyház története is jó példa arra, hogy az Egyház vezetői a népet érintő kérdésekben mindig próbáltak helyes választ adni. Kalocsa főutcáján látható érsekek szobrai a boldogemlékű Asztriktól kezdve a mártírsorsú Grősz érsekig minderre emlékeztetnek. Ma sem maradhatunk szótlanok. Az elmúlt esztendő a nagy ígéretek, a nagy hazugságok éve volt. Az 1956-os forradalom és szabadság- harc megünneplését ezen túl már sajnos csak úgy tehetjük, hogy az 50-ik évforduló atrocitásaira is emlékezünk. Az intézmények átalakítása erősíti bennünk azt a rossz közérzetet, hogy nem az ember a fontos, hanem a haszon, mert mindent a pénz irányít. Ha az egyházmegyénkre gondolok, amely egyedülálló módon azonos Bács-Kiskun megyével, ugyanezt az érzetet kelti bennem. Az egyházközségek meglátogatása alkalmával a képviselőtestületekkel való beszélgetésekből egy általános elkeseredés érződik ki. Településeinken rohamosan fogy a lakosság, elöregszik és beteggé válik. Egyik paptestvér ezt mondta: „Az idén 30 embert temettem, és 3-at kereszteltem a faluban. ” A munkanélküliség, az intézmények és munkahelyek megszűnése, a föld idegenkézbe kerülése szinte dep
