Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2007-11-01 / 11. szám
16 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2007. november elvbarátai a gyengeség jeleként értelmeznek. Sokunknak úgy tűnik, hogy a történelem ismétli önmagát. „Szeretett" miniszterelnökünk, „gerinctelen" Ferkó, a szélsőjobbal fekszik, és azzal is ébred. Időnként felszólít mindenkit, aki él és mozog, hogy azonnal határolódjon el, a Magyar Gárdától, akikre a legmocskosabb jelzőket használja. A Fidesz, mint valami szűzlány, fejét lehor- gasztva mormol valamit, mely után, mint a dögkeselyűk, a bal liberálisok ízekre szedik az ellenzéket. Közben már készül az új büntetőtörvény a gyűlöletbeszédről, a holocaust tagadásáról, és főleg a maradék szabadság megnyirbálásáról. Ezzel egy időben, Havas Szófia, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselője, egyben Horn Gyula (aki jelenleg kórházban van, és nemrég a halálhírét költötték) unokahúga, úton, útfélen kifejti a véleményét, hogy 1956-ban, a börtönökből kiszabadult nyilaskeresztes söpredék tobzódása volt, melyet ő nem nevezhet forradalomnak. Pont úgy, mint azok a nyilas fiatalok, akik 1944-ben zsidókra vadásztak. Most túl azon, hogy ilyet épeszű ember nem mond, vagy ha mégis, akkor az illetőnek betegesen gonosznak kell lennie. A Fidesz megint csak hallgat, pedig óránként kellene felszólítani az egész MSZP-s bagázst, már akikben még maradt egy nyúlfarknyi becsület, hogy itt és most, azonnal határolódjanak el Havas Szófiától, pufajkás Gyula rokonától. Ha ugyanis nem határolódnak el, az azt jelenti, hogy az urak és a hölgyek, még mindig Kádár János örököseinek tekintik önmagukat. Másfelől, a Fidesznek és szövetségeseinek, valamint az 56-osoknak, hangosan követelni kellene, hogy Ferkók, Pisták, és rángatózó Ildikók, látványosan szabaduljanak meg ettől a perszónától, mert az Ország Házában az elmúlt 60 év alatt, sok ocsmányság elhangzott a baloldal részéről, nem kellene ezek számát tovább szaporítani. De mint említettem, a Fidesz hallgat, Ferkóék viszont vérszemet kapva, továbbra is a jobboldalt ócsárolják, és nem kevés sikerrel szalámizzák, gondoljunk csak az MDF pálfor- dulására. Közismert, hogy az ocsmányságban a bal liberálisok verhetetlenek és utolérhetetlenek, csak sajnos könnyen lehet a nyuszikból áldozati nyúl, és ehhez még „Vadász úrnak" pisztolyt sem kell rántani, mint ahogy ezt néhány napja tette az Andrássy úton. A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ ELNÖKSÉGÉNÉK ÉS PÜSPÖKI TANÁCSÁNAK NYILATKOZATA A Magyarországi Evangélikus Egyház elnökségét és püspökeit meglepte, hogy a Magyar Köztársaság kormánya politikai nyilatkozat közzétételére kérte fel a történelmi keresztyén egyházak vezetőit. Az európai gyakorlatban legalábbis szokatlan, hogy a végrehajtó hatalom képviselői az autonóm egyházakat bármire is ily módon felszólítanák. Ugyanakkor örülünk, hogy a kormány felismerte: helyes, ha az egyházak nemcsak a templomok falai között szólnak, hanem hallatják szavukat politikai, közéleti kérdésekben is. Noha a Magyar Gárdával, a szervezet megalakulásakor tapasztalt evangélikus lelké- szi részvétellel kapcsolatban már többször, határozottan kifejtettük álláspontunkat, a helyzet mindenki számára megnyugtató tisztázása és a társadalmi béke mielőbbi megvalósulása érdekében, valamint a kormány egyik államtitkárával történtek miatt szükségesnek tartjuk az alábbiak közzétételét. Aggódunk a kicsi, de hangos radikális csoportok megjelenése miatt, elutasítunk minden olyan jelképet, viseletét, szóhasználatot, ráutaló magatartást, mely akár a legkisebb mértékben is a nemzeti szocialista és hungarista mozgalmak nemtelen hagyományaira utal. Elítélünk minden olyan megnyilvánulást, mely bárkit emberi méltóságában, bármiféle identitásában sért. Nem relativizálva a fentieket, felelőtlennek tartjuk ugyanakkor azt a gyakorlatot, mely politikai szándékoktól vezérelve marginális jelenségeket túldimenzionál, rávetít nagyobb, széles körű legitimációval rendelkező szervezetekre, csoportokra. Nem lehet elhallgatni a kormány felelősségét a jelenlegi helyzet kialakulásában. Az elmúlt egy évben hazánkban aggasztóvá vált az általános békétlenség, az elkeseredés, a kis radikális csoportok megnyilvánulásainak megszaporodása. Az alkotmányos rend, a törvények betűjének és szellemének megtartása alól ugyan semmi sem mentesít, ám meggyőződésünk, hogy közállapotaink romlásában, a társadalom szűk rétegének radi- kalizálódásában döntő szerepe volt a 2006 késő nyarán, őszén történteknek. Az augusztus 20-i természeti katasztrófa során és azt követően tapasztalható kormányzati felelőtlenség, a szeptemberben nyilvánosságra került kormányfői beszéd, melyben a hazugság mint a politikai verseny eszköze legitimáltatott, majd október 23-án az indokolatlan, demokratikus jogállamban megengedhetetlen rendőri brutalitás jelentősen növelte azt az amúgy is meglévő társadalmi feszültséget, mely az elmúlt évek rossz gazdaságpolitikai döntései nyomán kialakult. Meggyőződésünk, hogy a fentiekkel kapcsolatos kormányzati bocsánatkérés, a felelősök megnevezése elkerülhetővé tette volna az azóta tapasztalható radikális megnyilvánulások jó részét. Felkérjük a kormányt, hogy ne csak politikai nyilatkozatokban, hanem a mindennapi gyakorlatban is tegyen meg mindent polgárai védelméért, a közbiztonság és a közrend, valamint az alapvető szociális és egészségügyi ellátás biztosításáért, a lelkiismereti és vallás- szabadság gyakorlatban is tapasztalható megvalósulásáért. Mivel az elmúlt napokban számos félreértésen ala-
