Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2007-10-01 / 10. szám
2007. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 17 finom ételek és italok mellett hallgatják, a bécsi keringőkirály Johann Strauss fülbemászó muzsikáját. Igaz idén a fesztivál rendezői az operettzenét összekötötték, a híres német zeneszerző Richard Strauss kissé komolyabb szerzeményeivel. A két Strauss találkozása azonos koncerten nem a legjobb kombináció, bár ezúttal a kiváló osztrák tenor Nicolai Schukoff nagyszerű formában adta elő Richard Strauss hat dalát. Azonban A Denevér közkedvelt nyitánya, valamint a Kék Duna keringő és a többi közismert Johann Strauss melódia volt az, ami tömegével csalta a fesztiválra a bécsi muzsika kedvelőit. Christoph Escen- bach karnagy, 1994 és 2003 között, kilenc éven át volt a Ravinia Festival zeneigazgatója, de minden évben visz- szajár és vendégkarmesterként vezényli a chicagói szimfonikusok zenekarát. Az estét a nagyszerű zenei élmény mellett, a baráti társaság, valamint kellemes időjárás tette számunkra élvezetessé. Harminc éve Lugánóban.... egy szem- és fültanú személyes emlékei A helvétföldi magyarságnak mindig több szervezete volt, mely a forradalom menekültjeinek kulturális, bitbéli és szociális otthont nyújtott. Közülük is kiemelkedett az 1976-ban Zürichben létrehozott Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör — a SMIKK. Alapítása Bozsóki János ötlete volt., A szellemi vezetés elnöki feladatát Saáry Éva kapta meg, míg a főtitkár B. Szabó Péter üzemmérnök lett. A kezdetek kezdetén felmerült, hogy rendszeres konferenciák legyenek. Major-Zala Lajos javaslatára az első ilyen napok témájaként Ke- rényi Károly életét és munkásságát választották. Lévén az elnök lakhelye a festői Lugánó, a SMIKK-napok így kerültek ebbe a városba. Az előadásoknak kiváló helyszínt találtak a Paradiso negyedben. A „utószezon-utáni” áron megkapott szállodák kellemesnek bizonyultak. Az előadókon kívül évente 100-200 ember fordult meg és remek hangulatban teltek a napok. A vacsorák utáni borozáshoz magunk hoztuk át Olaszhonból az ott kapható magyar italokat. Gyakran éjjel 3-4-ig csodálatos beszélgetések folytak, életre szóló barátságok szövődtek. A főtitkár házaspár hajnalban minden zokszó nélkül takarította el a romokat. Több eset volt rá, hogy egy előadó máskor is eljött, mint résztvevő. A mai napig többen visszatérnek a Ticinói Magyar Egyesülethez is, oly kellemes emlékük az 1977-ben kezdődött 13 esztendő. Pár kiragadott név mutatja (Békés Gellért, Bogyay Tamás, Borbándi Gyula, Csemohorszky Vilmos, Csiky Ágnes Mária, Czettler Antal, Deák Ernő, Dénes Tibor, Fejtő Ferenc, Ferdinandy Mihály, Gosztonyi Péter, Hanák Tibor, Haynalné Kesserű Zsuzsa, Kocsis Gábor, Illyés Elemér, Juhász László, Kabdebó Tamás, Kocsis Gábor, Kende Péter, Lisztóczky László, Lukács John-János, Pomogáts Béla, Püski Sándor, Román J. István, Sárközi Mátyás, Cs. Szabó László, Szamosi József, Szíj Rezső, Tamás Gáspár Miklós, Töttössy Ernő, Vajay Szabolcs, Zsillé Zoltán), hogy a SMIKK-ben mennyire különböző szellemi áramlatok képviselői fejthették ki véleményüket és kultúrált hangnemű viták folytak. A mai Pannonföld tanulhatna az egykor itt honolt viselkedési kultúrából! Feltétlen említést érdemel a háttérmunka is. Minden évben az önismeretet gazdagító, egyetemi színvonalat megütő,magyar témájú előadások hangzottak el. Az előadók kiválasztása a vezetőség feladata volt ill. a témákban szakavatottak ajánlására történt. Haláláig Dénes Tibor irodalmi és szellemi képzettsége óriási segítség volt mindnyájunknak. A helyszínen élő elnökasszony „Frau Smikk” (Gábor Áron szavaival) a szellemi előkészítés oroszlánrészét végezte. A többi feladatot a B. Szabó házaspár látta el lankadatlan lelkesedéssel. Nevükhöz fűződik az ún. SMIKK-Versand azaz a könyvküldő szolgálat működtetése is. Különös szellemi csemege volt minden évben az irodalmi est. Ezen a jelenlévő írók és költők adták elő alkotásaikat. Többször zenei betétek emelték a nívót és a hangulatot. Szeretnék nagyon elfogult lenni: talán az egyedüli volt, aki túllépte a megengedett időt, az Dénes Tibor volt. Viszont aki ezeket az estéket megélte, az a mai napig lelkében dédelgeti színészi adottsággal megáldott, szuggesztív előadásmódját. 1980-ban bővült a kör tevékenysége. Az Erdélyből menekült Török Pál festőművész a képzőművészeti részt vezette. Ő tervezte a SMIKK-emblémát és a forradalom 25.évfordulóján a rangos Villa Malpensata múzeumában 12 nyugat-európai ország magyar képzőművészeinek nyílt kiállítása a város rendezésében. Ezt Aurelio Longoni városatya nyitotta meg a sajtó jelenlétében. E remek ember, a magyarok igaz barátja 2006- ban az ötvenedik évforduló alkalmából magas állami kitüntetésben részesült. Legtöbbször egybeestek a Tanulmányi Napok a Ticinói Magyar Egyesület október 23-i ünnepségével. Tudomásom szerint a SMIKK-napokon kívül sehol sem készültek dokumentumok. A 13 bő esztendő anyaga ma Budapesten található a Petőfi Irodalmi Múzeumban. E sorok szerzőjének felvételei az óhazai Szenei Molnár Társaság kiadásában megjelent, Saáry Éva által írt kötetet gazdagítják. Remélem, hogy mind a fotográfiai, mind a hanganyag szakszerű feldolgozás után a kutatóknak is olyan lelki és szellemi gazdagodással szolgál majd, mint nekünk, akik e napokat, mint életük egyik legszebb emlékét itt megéltük. Az egykori szem- és fultanú Lugánóból: Vass Dániel
