Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2007-09-01 / 9. szám
2007- szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 9 MAGYAR EMLÉKEK A VATIKÁN FALAI KÖZÖTT Közismert, hogy Magyarországot évezredes kapcsolatok fűzik a Szentszékhez. Ennek nyomai ma is több helyütt láthatók a Vatikán falai között, tanúskodva mindenekelőtt a magyar egyház hitéről és hűségéről. Az alábbiakban ezek közül veszünk sorra néhányat, amit többnyire a zarándokok, látogatók is megtekinthetnek. A Szent Péter-bazilika főhajójának padozatán látha- (Cathedra Petri) közelében márványba vésve olvasható azon főpásztorok neve, akik 1854. december 8-án jelen voltak a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának a kihirdetésekor. Köztük találjuk Szcitovszky János bíboros esztergomi érseket is. Az altemplomban (Grotte Vaticane) több nemzeti szentély sorakozik, köztük a VI. Pál pápa sírja melletti kis folyosóról nyíló Magyarok Nagyasszonya kápolna. Eszmei elődje a Szent István alapította zarándokházhoz tartozó, ám 1776-ban lebontott úgynevezett kisebb Szent István-templom (S. Stefano Minőre) volt. Régi vágy volt ennek pótlása, és az európai magyar lelkészektől származó ötletet Lékai László bíboros esztergomi érsek 1977-ben terjesztette VI. Pál elé. A pápai engedély birtokában Gerő László építész készítette el a kápolna terveit. A művészeti programot maga Lékai László bíboros határozta meg, és kivitelezésére a kor legjobb magyar művészei kaptak felkérést. A kápolnát II. János Pál pápa szentelte fel 1980. október 8-án, Magyarok Nagyasszonya ünnepén, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjainak jelenlétében. Szentélyében az országfelajánlás jelenete látható, a koronát kezében tartó Szent Istvánnal és a magyar motívumokkal díszített falon elhelyezett Szüzanyával (Varga Imre alkotásai). Az oltár, a felolvasóállvá ny, a körmeneti kereszt talapzata, a gyertyatartók és a papi szék az ősi konstantini Szent Péter-bazilikából származó töredékekből készült. A hosszanti falakon huszonkét magyar szent és boldog más-más művész által faragott domborműve sorakozik, míg a hátsó zárófalat a magyar származású Amerigo Tot négyosztatú bronz domborműve díszíti. Ez utóbbi jelenetei a II. Szilveszter-féle koronaküldést, a déli harangszó elrendelését, valamint a kápolna VI. Pál-féle adományozását és II. János Pál általi megáldását ábrázolják. Ugyancsak a Grottákban, mégpedig a Szent Péter sírját körülvevő körfolyosóról nyíló egyik kis kápolna XVII. századi freskói egy magyar király, minden bizonnyal az 1350-es szentévre Rómába látogató Nagy Lajost ábrázolják, amint hódol a bazilikában őrzött Szent Arc ereklye, azaz Veronika kendője előtt. A régi magyar zarándokház emlékét egyébként két emléktábla is megörökíti a bazilika környékén. Az elsőt 1929-ben állíttatta Serédi Jusztinián bíboros a bazilikát a sekrestyével összekötő folyosó külső falán (a Grottákból kijövő turisták útvonala ma elhalad alatta). A másikat ugyanezen folyosón 2000-ben, Szent István király koronázásának ezredik évfordulóján, a szentévi magyar nemzeti zarándoklat alkalmával helyezték el. A bazilika sekrestyéje mellett található a németek ősi temetője (Campo Santo Teutonico), ahol magyarok is nyugszanak. Például egy székesfehérvári kispap a Collegium Germanicum-Hungaricum hallgatói közül, Debreczeni Miklós, a Szentségi Kongregáció tisztviselője, Farkas Géza, az Urbaniana Egyetem könyvtárosa, Ladomerszky Miklós, a Hittani Kongregáció néhai ügyésze, Csertő Sándor. Mester Istvánról, a római Szent István Ház egyik alapítójáról is megemlékezik egy felirat, az ő hamvait a rendszerváltás után hazavitték Egerbe. A Vatikáni Múzeumban szintén több magyar vonatkozás is felfedezhető a temérdek világhírű kincs mellett. Például a levéltár egykori termeiben (Sale Paoline), amelyek az apostoli könyvtár Salone Sistino nevű terméből nyílnak, és ahol most múzeumi bolt kapott helyet, látható egy XVII. század eleji freskó, amely a II. Szilveszter pápa által Szent Istvánnak küldött korona átadását ábrázolja. A Sixtusi Terem (Salone Sistino) melletti folyosó falán található egy olyan festményciklus, amely különböző korok és országok leghíresebb könyvtárait ábrázolja, köztük Mátyás királyét is. Meg kell jegyezni, hogy éppen a Vatikáni Apostoli Könyvtár őriz nem is egyet a Mátyás-féle korvinákból. A Vatikáni Múzeumban számos magyar vonatkozású műalkotás található (igaz, többnyire raktáron), többek között Hajnal János Rómában élő magyar művész mintegy 86 festménye, valamint az erdélyi festőművész Gy. Szabó Béla 20 fametszetből álló Dante-sorozata, vagy a Szent Korona és a jogar másolata, amit X. Piusz kapott ajándékba. Említésre méltó, ám ugyancsak nincs kiállítva Pieter Hofman, „II Giannizzero” két nagyméretű festményét, amelyek Buda 1686-os ostromát ábrázolják Szűz Mária, Boldog XI. Ince pápa és Szent István király alakjával. Megtekinthető viszont az Amerigo Tot-féle 1975-ös szentévi vakolókanál és kalapács, amelyek nyelét a pápa kézlenyomata alapján formázta a mővész. A Salone Sistino után következő hosszú, nyugati folyosó (Galleria Clementina) termeinek falán VII. Piusz pápa uralkodásának epizódjai vannak megörökítve. Az utolsó teremben - az újonnan kialakított lejárati lépcsővel egyvonalban - látható az a jelenet, amikor a napóleoni száműzetésből visszatérő VII. Piuszt köszönti Róma népe. A pápa hintója mögött látszik egy magyar huszár alakja, aki nem más, mint Horváth Ne- pomuki János, a Radetzky-huszárezred tisztje. Az ő egysége kísérte a pápát a Taro folyótól Rómáig, és
