Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2007-07-01 / 7-8. szám

2007. júl.-aug.

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

23

SAJTÓSZEMLE

Magyarországi és külföldi hírek

E rovatunkat a hazai lapok internetes híreiből állítjuk össze. (mno.hu, mti.hu, fidesz.hu, ujember.hu, hirtv.hu, stb.)

—Megnégyszereződött a rendszerváltás óta az

ország adóssága - állapította meg előadásában Járai Zsigmond a Kereszténydemokrata Néppárt Pest megyei és fővárosi választmányainak közös biatorbágyi juni- álisán. Ha minden hitelt összeadunk, a nyolcvanas évek végi húszmilliárd dollárral szemben most nyolcvanmil- liárd dollárra rúg hazánk összes tartozása.

Ebből egy állampolgárra - a csecsemőket és az aggastyánokat is beleértve - egymillió-hatszázezer forint jut. Ha viszont csak az aktív keresőket számoljuk, fejenként 4,5 millió forint jut minden magyar munkavállalóra, ami kétesztendei átlagbérnek felel meg. Ráadásul a kilencvenes évek eleje óta felvett kölcsönök mindössze húsz százalékát használtuk fel ténylegesen, a többi a kamatok törlesztésére ment.

—A Magyar Hírlapban László József A kegyes Isten magyar szolgája címmel emlékszik Germanus Gyula tudósra, vagyis Abdul Karim Hadzsira, a leghíresebb magyar muzulmánra. A cikkíró szerint érdemes lenne néhány mai politikus fejébe vésni Germanus Gyula következő mondatát: „Európa és a világ csak későn ismeri fel az iszlám mélyben feszülő erőit, és mint annyiszor, megkésve, és rosszul fog reagálni rájuk.” László hozzáteszi: „Germanus Gyula hirdette, hogy az iszlám megújhodást és szellemi erőforrást jelent, és fontos szerepet játszik a következő évtizedekben. Az volt a vágya, hogy a híd szerepét töltse be Kelet és Magyar- ország között, de európai tudós akart maradni, aki a racionalizmus, a tudomány eszközeivel közelíti meg vizsgálatának tárgyát. Őrizte magyarságát, magával vitte a nemzeti színű zászlót minden útjára, és visszatért Magyarországra. előnyös ajánlatokat hárítva el külföldön.”

—Finn invázió Baranya megyében. Egy internetes ingatlan hirdetést követően, eddig 14 finn család telepedett le a Baranya megyei Geresdlakon. A hír, miszerint a faluban barátságosak az emberek, csedes a környék és sokat süt a nap szájról szájra terjedt Finnországban. Mára annyian lettek, hogy a falu ingyen felajánlott nekik egy ingatlant, rendezzenek be maguknak egy közösségi házat.-Óriási széllel és jégesővel kísért vihar pusztított pénteken éjszaka Sárospatakon. Több lakóházban is kár keletkezett. Körülbelül 500 fa kidőlt vagy megsérült.

—Elárverezték Kádár Jánosné rózsafuzérét, a budapesti Polgár Galériában. A Magyar Nemzet (A pápától kapta...) megtudta: téves az a sajtótalálgatás, hogy Kádár Jánosné Tamáska Mária, az ÁVH levélbontó részlegének egykori kiértékelője netán valamiféle vallási életet is élt volna a férjéről elnevezett vallásüldöző rezsim idején. Tüskés Tibor pécsi író, irodalomtörténész elmondta: az MSZMP első titkára és felesége a hetvenes években a Vatikánban járt, s Kádár a pápától kapta ajándékba a szentolvasót. Tüskés erről annak idején a Vatikáni Rádió magyar adásának akkori vezetőjétől, Szabó Ferenc jezsuita szerzetestől értesült, aki tanúja volt az ajándékozási gesztusnak. VI. Pál pápa 1977. június 9-án fogadta Kádár Jánost, ő volt az első pártvezető, aki állami hivatal nélkül léphette át a Vatikán küszöbét. A Kádárné szentolvasóját árverésre bocsátó, magát megnevezni nem kívánó személy a befolyt ösz- szeget arra szánja, hogy megnövekedjen a Kádár-síremlék kifosztóinak felkutatására kitűzött nyomravezetői díj. A bevétel másik felét Mindszenty József boldoggá- avatási perének költségeire ajánlotta fel.

—A Népszabadság (Egy romtemplom... ) cikket írt arról, hogy Oroszlány határában, elhagyott bányatelepektől körülvéve, az erdőben rejtőzködik a Vértes egyik legszebb szakrális emléke, Vértesszentkereszt: egy gyönyörű, román stílusú templomrom. A cikk szerint ha volnának még itt szerzetesek, szinte háborítatlanul élhetnék remeteéletüket e nyugalmas környezetben. Egy remete azonban most is él itt, Henye Péter festőművész. Ö az egyik létrehozója a műemléket gondozó magánalapítványnak, amely tavaly ősszel alakult. A festőművész elhozta ide orvos barátját, az Angliában dolgozó Laskai Gábort, aki beleszeretett a helybe, a romok gótikus csendjébe. Meglepte őket, hogy a falakat senki sem őrizte, egy rossz kerítés vette csak körül, amelyen bárki bemászhatott. A festő és az orvos elhatározták, hogy gondjukba veszik a helyet, így jött létre tavaly ősszel a Vértesszentkereszt Alapítvány. Megszerezték a szükséges engedélyeket, szerződtek a KVI-vel, Henye Péter pedig nekilátott a takarításnak. Megjavította a kerítést, kihordta a szemetet, összeszedegette a szétszórt köveket és a kolostor temetőjéből széthajigáit csontokat. Közben az utolsó másfél évtizedben innen ellopott faragványok is kezdtek visszavándorolni. Nemrég egy szomszédos településen rábukkantak arra a XIII. századi kőoroszlánra, amely a templom egyik kapuját őrizte, s még 2000-ben tűnt el. Most éppen a vizet szeretnék bevezetni, hogy a látogathatóság feltételeit megteremtsék. (MK)

—E számunk a szokásos nyári - július-augusztusi - öszszevont szám. Legközelebb a szeptemberi számmal jelentkezünk. Kívánunk Kedves Olvasóinknak szép nyaralást és sok-sok pihenést.