Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2007-06-01 / 6. szám

26

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

MAGYAR TÁJAK

MAGYAR TÖRTÉNELEM

MAGYARORSZÁG

TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA

XLVIII. rész--1597. június 22. A király Kutasy János esztergomi érseket kinevezi királyi helytartóvá.-Augusztus 20. A királyi hadak visszafoglalják Pápát a töröktől.-Szeptember. Báthori Zsigmond újabb tárgyalásokat indíttat követe útján Prágában lemondásáról és Mária Krisztiernától való válásáról.-Szeptember 9. A királyi sereg Miksa főherceg parancsnoksága alatt körülzárja Győrt és megkezdi a vár ostromát. (Október 3,: az ostromot abbahagyják, eredmény nélkül.)-Szeptember 12. Mehmed második vezér újra elfoglalja Tatát.-Október 6. Pálffy Miklós br. futásba kergeti Mehmed második vezér Nógrádverőcét ostromló hadát.-Október 17. A Jósika István vezett erdélyi csapatok megkezdik Temesvár ostromát. (Tíz nap múlva elvonulnak, eredménytelenül.)-December 23. Egyezmény jön létre Báthori Zsigmond és 1. Rudolf között. (A fejedelem átadja Erdélyt a királynak. Cserébe Oppeln és Ratibor sziléziai hercegséget kapja, valamint évjáradékot. A szerződést egyelőre az erdélyiek előtt is, a Porta előtt is titokban tartják.

—Az év folyamán Sopron vm. lakossága kb 40-53 ezer fő. — Pápa vára ostrománál tífuszjárvány tör ki. - A tatárok kétszer pusztítják végig Pest megyét, úgyhogy a megyében átmenetileg csak három lakott hely marad: Kecskemét, Cegléd, Nagykőrös. - A lengyelországba szállított hegyaljai borok mennyisége kerek számban 209 ezer liter. - Idősebb Jakob Klöss nyomdát alapít Bártfán. - Megjelenik Debrecenben Siderius János Kisded gyermekeknek való katekizmusa, a 16. század legkedveltebb protestáns iskolai hittankönyve.-1598. január 6. Erdélyi országgyűlés Gyulafehérvá- rott. (A rendek nem merik szóbahozni a prágai tárgyalások ügyét..-Január 25. 1. Rudolfe napra országgyűlést hív össze Pozsonyba. (Február 15.: Miksa főherceg a király képviseletében megérkezik, március 11.: az országgyűlés feloszlik: március 17.: a király szentesíti a törvényeket. Főbb törvénycikkek: 2.: a betöltetlen felső-magyarországi főkapitányságot magyar személy kapja: 4.: a háború nagy szükségletei miatt porták helyett házak után

2007. június

szedjék az adót: 31.: a szökött katonákat meg kell büntetni: 39.: a Kamara ne foglaljon erőszakkal birtokokat.-Március 23. Erdélyi országgyűlés Gyulafehérvárott. (Tudomásul veszi Báthori Zsigmond lemondását és Erdély átadását.)

—Március 29. Pálffy Miklós br. és Adolf Schwarzenberg br. vezérlete alatt a császári és királyi csapatok visszaveszik Győrt.

—Április 1. I. Rudolf biztosai, Szuhai István váci püspök, a Magyar Kamara elnöke, Barthalomáus Pezzen az Udvari Haditanács tagja és Istvánffy Miklós nádori helytartó Gyulafehérvárra érkezik.

—Április 8. Az erdélyi országgyűlés felesküszik I. Rudolf hűségére.

—Április 18. Mária Krisztierna, I. Rudolf utasítására, ideiglenesen átveszi Erdély kormányzását.-Május 1. 1. Rudolf kinevezi Miksa főherceget Erdély kormányzójává. Giorgo Basta tábornokot kassai főkapitányt adja mellé. (A főherceg elindul, de csak Kas- sáigjut.)

—Június 9. Mihály havasalföldi vajda hűséget esküszik I. Rudolfnak.

—Július 6. Bárczy András karánsebesi bán az erdélyi csapatokkal súlyos vereséget mér Szulejmán temesvári pasa csapataira a biharmegyei Lúgosnál.-Július-augusztus. A császári és királyi csapatok Pálffy Miklós br. és Adolf Schwarzenberg br. Vezérletével visszaveszik Tatát, Gesztest (Komárom vm.) Veszprémet, Palotát és Nagyvázsonyt (Veszprém vm.)

—Augusztus 21. Báthori Zsigmond Oppelnból (Szilézia) váratlanul visszaérkezik Kolozsvárra.. - A fejedelmi tanács Gyulafehérvárott elhatározza, hogy követséget küld Miksa főherceg erdélyi fogadására.

—Augusztus 22. Erdélyi országgyűlés Szászsebesen. (Visszafogadja Báthori Zsigmondot fejedelemnek.)

—Augusztus 24. I. Rudolf biztosai elhagyják Gyula- fehérvárt.

—Augusztus 24. Erdélyi országgyűlés Tordán. (Választási feltételeket fogadtat el Báthori Zsigmonddal.)

—Szeptember 5. A király engedélyezi Szentgyörgy és Bazin (Pozsony vm.) királyi mezővárosoknak, hogy Illésházy István zálogjogon alapuló, földesurasága alól magukat megváltsák, egyszersmind a szabad királyi városok sorába emeli őket. (lllésházi megtagadja a két város kiadását, arra hivatkozva, hogy ehhez országgyűlési végzés kell.)

—Szeptember közepén I. Rudolf engedélyt ad a Vácott gyülekező seregnek, hogy Buda ostromára induljon. - Szaturdzsi Mehmed pasa, török szerdár, mintegy 50 ezres sereggel megindul Erdély ellen.

—Szeptember 18. Erdélyi országgyűlés Déván. (A három „nemzet” nevében békét kérő küldöttséget indít Szaturdzsi Mehmed szerdárhoz.) *

*

„Éhesek közt ne dicsekedj gazdag vacsoráddal.”