Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2007-06-01 / 6. szám
2007. június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 19 ugyanúgy mint Erdélyben mindenhol. Szász gazdák, mesteremberek végezték dolgukat, élték példásan megszervezett életüket....... Idegen bevándorló beszél az általa alig ismert múltról. Háttérben a leomlott falú templom, az utcára, térre riadt ablakszemekkel meredező házak..." Amit hegyi pásztorok nem tudtak elérni annak idején, azt megkezdték Trianon után, erőltetve folytatták a román kommunista párt uralma alatt, és folytatódik napjainkban is. Igenám, de 2oo7-ben Nagyszebenre felfigyel egész Európa és ezért az új gazdák igyekeznk menteni ami menthető. Jelenleg Nagyszeben polgármestere KLAUS WERNER JOHANNIS - annak ellenére, hogy a 17o,ooo főnyi lakosságból csupán alig 2,ooo német él még a városban. Ez német polgármester példátlan erőfeszítéseket tett és tesz azért, hogy a város megfeleljen Európa kultúrfővárosától elvárt követelményeknek. És a Román állam mindent megad erre a célra. Idézek egy román újságban megjelent cikkből:”....a román többség második terminusra is megválasztotta a polgármestert, TEKINTET NÉLKÜL FAJI EREDETÉRE, arra az időre míg tart Nagyszeben felkészítése Európa fővárosának a szerepére...’’(fordítás és kiemelés tőlem). A jelenlegi hivatalos román ismertetőkben nem tesznek említést sem arról, hogy II Géza magyar király telepítette be a szászokat ezekre a helyekre. Ezzel ellentétben: belopják magukat Nagyszeben városának történelmébe. Ha adatokat kell idézni, akkor kénytelen-kelletlen megemlítik, hogy a Románok csak a XVIlI-ik századtól kezdődően telepednek le Szeben környékén. A románok büszkék arra, hogy egy romániai városban jelölték ki Európa kulturális fővárosát. Arról nem akarnak tudomást sem venni, hogy ez a város NEM ROMÁN VÁROS! Kérdem én: vajon van-e az igazi Romániában egy OLYAN ROMÁN VÁROS, mely megfelelne ennek a célnak? Martin János Magyar származású törzsre bukkantak Kongóban Magyar származású, az egyiptomi-szudáni magy- araboktól még a 16. században "leszakadt" népcsoportra bukkantak a közép-afrikai Kongói Demokratikus Köztársaságban a genfi székhelyű Afrika Kutató Intézet (ARI) tudósai. A törzs által beszélt nyelv megdöbbentő hasonlóságot mutat a magyar nyelvvel. A genfi székhelyű Afrika Kutató Intézet (Africa Research Institute - ARI) 2005. május óta végez antropológiai kutatásokat a polgárháború sújtotta Kongói Demokratikus Köztársaság északnyugati részén. A dr. Varga Gábor antropológus vezette kutatócsoport Halitu falu közelében fedezte fel a feltehetően magyar származású afrikai közösséget. Halitu falu az ország északnyugati részén fekvő Aba várostól mintegy 100 kilométerre található. A nehezen megközelíthető területen élő törzs tagjai ritkán hagyják el jól védett falvaikat. Az ARI kutatói a közösség idősebb tagjainak jóváhagyásával kilenc hónapon keresztül vizsgálták a törzs nyelvét, szokásait, kultúráját. A törzsnek, akik magukat "magyarinak" nevezik, jelenleg 573 tagja van. A törzsi legenda szerint a magyarabokról szakadtak le, s így kerültek a mai Kongói Demokratikus Köztársaság területére. A magyarabok (magyarábok) a mai Egyiptom és Szudán határán élő, magát magyarnak valló népcsoport, mely eredetmondáiban a 16. század elején a török hadseregben szolgáló magyar katonákat (akiknek vezetője Ibrahim el-Magyar vagy Haszan el-Magyar volt) és berber feleségeiket jelöli meg őseiként. Anyanyelvűk előbb a berber volt, de az arabosodás következményeként mára inkább arabul beszélnek. Az ARI kutatásai bizonyítják, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság területén élő afrikai "magyar" törzs jóval többet tudott megőrizni eredeti kultúrájából, mint egyiptomi-szudáni testvéreik: nyelvükben a mai napig használnak magyar hangzású szavakat (a vizet például veznek, a napot ők is napnak mondják), zenei rituáléjukban pedig magyar népzenei motívumok fedezhetők fel. A törzs növénytermesztési és gasztronómiai kultúrájában is kísérteties hasonlóság fedezhető fel a magyar eredetre vonatkozóan: a gulyáslevest éppúgy ismerik és fogyasztják, mint például a paprikát. A fokhagymát azonban tisztátalannak tartják, s kizárólag csak szertartási célokra használják, ártó szellemek elűzésére, betegek gyógyítására. Az ARI néhány héten belül publikálja a kutatás teljes anyagát, amelyben a svájci intézet arra is felhívja a közvélemény figyelmét, hogy a kongói "magyar törzs" fennmaradása veszélyben forog az országban dúló törzsi háborúskodások miatt, környezetüket pedig a közelben zajló olajkutatások fenyegetik. HírTV - fidesz.hu —Magy arországon 700 ezer és 900 ezer között van azoknak a 18 éven alatti gyermekeknek a száma, akik a szegénységi küszöb alatt élnek. A szegénységiküszöbérték a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összege, mely 2006-ban 25.000 forint volt.
