Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2007-06-01 / 6. szám

8 szenvedést tartja s mindent megpróbál tenni annak kikü­szöbölésére, vagy legalább csökkentésére és ezt nem is róhatjuk fel hibául neki. A keresztény vallás szerint viszont a legnagyobb rossz a bűn, mely végül is minden szenvedés forrása és gyökere. Ugyanakkor az Isten Jézus Krisztusban olyan Megváltót adott a világnak, amely megtörte a bűn és sze­mélyes képviselője, a Sátán, erejét és érdemszerzővé tette a sznvedést. vezeklésül a bűnösöknek, érdemül az ártatlanok részére - Jézus Krisztus érdemeivel egyesítve. E sorok Írója gyakran eltöprengett azon, hogy mi lehet a másvilági sorsa azoknak a lelkeknek, akikhez nem jutott el az evangélium világossága. A II. Vatikáni zsinat megállapítása szerint, azok akik követik lelkiisme­retük szavát - Isten a tiz parancsolatot beírta minden em­beri lélekbe - és akik őszintén keresik az Istent és az emberi lét értelmét, azokat üdvözítheti egy számunkra tittokzatos isteni terv. Továbbá Jézus Krisztus önkéntes szenvedése által, melyet engesztelésül felajánlott Meny- nyei Atyjának, nemcsak saját népe bűneiért (lásd Izaias 53), hanem az egész emberiségért (lásd Máté), elvileg minden embert megváltott és különösen azok, akik ártat­lanul szenvednek - tartozzanak bármilyen fajhoz vagy valláshoz - részesülnek a Legnagyobb Ártatlanul Szen­vedő érdemeiben s igy szinte biztos az üdvözülésük. Ez nem jelenti azt, hogy az Egyház feladhatja missziós te­vékenységét, mert továbbra is érvényes a nagy feladat, amit Jézus minden tanítványára bízott: "Elmenvén az egész világra , tanítsatok minden népet, megkeresztelvén őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. Aki hisz és megkeresztelkedik az üdvözül, aki nem hisz el "kárho- zik", vagyis "igen nagy kárt" vall, amint azt a magyar nyelv oly találóan fejez ki. Blaise Pascal a nagy francia filozófus és matematikus, a valószinüség-számitás alapján szintén erre utal, mikor igy okoskodik: "Érdemesebb hinni, mert aki hisz, annak a veszteségi lehetősége zéró, viszont a nyerési lehetősé­ge végtelen." Az egyszerű székely ember ezt igy fejezte ki, amikor a román ÁVÓ (Securitat) faggatta, hisz-e Istenben? "Mán én inkább hiszek, mert ha nincs, hát nincs, de ha nem hiszek és mégis van, akkor jaj neked Ábris!" Befejezésül még egy vigasztaló gondolat: a jobbérzé- sü ifjúság szerte a világon egyre inkább "érdeklődik" Is­ten iránt, amint azt a sikeres vílágifjúsági találkozók is bizonyítják. Különösen II. János Pál pápa óta, akinek ka­rizmatikus egyénisége oly vonzó hatást gyakorolt az if­júságra. Továbbá: Isten mindig gondoskodik a kor szoci­ális válságait felismerő szentekről, mint egy Teréz Anya, vagy annyi más nagy egyéniség bizonyítja és ezek tény­leg "válságba sodorják" a legmegrögzötebb ateistát is. Ne feledd: Szegénységed megszólhatják, de gazdag lelkedet - soha. Viharos Viktor 2007. június Az Élet Háza A Heti Válaszban Mentőcsónak a Titanic mellett Böjté Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapít­vány vezetője nyilatkozik annak kapcsán, hogy nehéz helyzetben lévő kismamáknak, gyermeket váró fiatal pároknak hoz létre átmeneti otthont Csobánkán. Halász Csilla kérdésére, hogy az Élet Háza miért épp Prohászka Ottokár nevét vette fel, Csaba atya azt felelte: „Tudom, hogy sokan antiszemitizmussal vádolják, de 1927-ben meghalt, nem élte meg azokat a nehéz időket. Őrá az el­esettek gyámolhójaként emlékezünk, ő hozta létre az ár­vaházakat fenntartó Szociális Missziótársulatot. Az épü­let a személyes tulajdona volt, korábban is az ö nevét vi­selte. A nővérek, akik átadták nekünk a házat, azt mond­ták, róla illik elnevezni.” Böjté Csaba azt állítja, nem ő szervezi a Dévai Szent Ferenc Alapítvány javára a jóté­konysági rendezvényeket, „A Jóisten indítja el a szer­vezőket. Én csak csodálkozom, mennyi jó ember van. Akik megtapasztalják, hogy milyen jó dolog lehajolni egy elesett emberhez, egy bajban lévő gyerekhez, azok utána egy kicsit megfertöződnek. Segítenek milliárdo­sok is. Nem mondanám, hogy csak a szegényeknek van szívük. Minden embert ugyanabból az anyagból terem­tette a Jóisten. Azt szoktam mondani: aki nem hisz ab­ban, mennyi jó ember van a világban, álljon neki jót ten­ni, és meglátja: a föld alól is jönnek emberek, akik azt mondják, segítünk... Én soha senkitől nem kértem támogatást. Legfeljebb el­mondom az álmaimat, amiket meg kéne valósítani. Ha a Jóisten valakit arra indít, hogy segítsen, én szívesen kö­tök vele szövetséget. De nem akarnék egyedül semmit sem csinálni. Egy dolog biztos: nem fog senki eljönni Erdélybe, se Magyarországra, hogy gondjainkat meg­oldja. Nekünk kell összefognunk, és hiszem, vagyunk olyan erősek, hogy ezt meg tudjuk tenni. A csobánkai otthon is tízezer ember szövetségéből született.” Arra a kérdésre, hogy kiterjeszti-e tevékenységét, és egyszer majd a többi hajléktalan, nyomorban élő embernek is lesz hová bekopognia, Csaba testvér azt válaszolta: „Nem tervezek semmit előre, de nagyon nyitott pró­bálok lenni. Amikor a Titanic süllyedt, akkor is jó lett volna mindenkit megmenteni. De először a gyermekeket és az anyukákat mentették. Nekem most egy kis mentő­csónakom van a nagy Titanic mellett, és tiszta szívvel, szeretettel próbálnám ezeket az embereket megmen­teni.” Magyar Kurír „Tükör nélkül is láthatod magad - mások szemében.” AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents