Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)

2007-05-01 / 5. szám

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 2007. május tásról nincs, viszont a betarttatásról már van tapasz­talatunk. Unokáink szerencsére még azt sem tudják, hogy a szerencsejátékokból befolyó hatalmas jövedelem sem sokáig gazdagítja a magyar kincstárat, mert már szemet vetettek rá. Persze a lottó és totó jegyeket továbbra is nekünk kell kiperkálunk, mert esendőek vagyunk és hát ki tudja és akkor kit érdekel, hogy kinek a zsebébe fo­lyik a pénzünk? Mi csak meggazdagodni akarunk s ha közben az ország szegényedik az nem a mi bajunk, ha­nem az országé. Kórházakat, színházakat, mozi termeket, múzeumokat lassan eladnak a fejünk felül s már csak azt figyeljük, nem eladó-e már az egész Budapest? Mert hát miért aprózni a dolgokat? Kinek fáj? Úgysem élünk míg a vi­lág, s az a kicsi már eltelik fővárossal vagy anélkül, tulajdonosként, bérlőként, egy menekülttábor lakója­ként, vagy akár hajléktalanként egy idegen városban. Arra nem gondolunk, hogy valamikor bele kell néz­nünk az unokáink szemébe s meg kell mondanunk az igazat. Azt, hogy, fiam, nem mi éltük fel a szüléinktől örö­költ ház árát, csak éppen nem vigyáztunk rá és ellopták az orrunk elől. Nem őriztük, mert felelőtlenek voltunk. S mire ti nagyszülők lesztek, már vasútállomásunk sem lesz, ahová az unokát kivihetitek. Talán megbocsátanak nekünk. Ha még egyáltalán is­merni fogják azokat a szavakat, hogy bűn, bocsánat, em­berség, igazság. Mert mi aztán tényleg mindent megte­szünk azért, hogy az ehhez hasonló szavaktól is meg­fosszuk őket. Elherdáltuk utolsó tulajdonunkat, az erkölcsi tőkén­ket. Ma már minden lelkiismeret furdalás nélkül megvá­lasztunk vezetőinknek sikkasztókat, tolvajokat, krónikus hazudozókat, pufajkás gyilkosokat, kapcabetyárokat, dzsigolókat. S csodálkozunk, hogy maholnap púp le­szünk Európa hátán s szégyelnünk kell, hogy ilyen or­szághoz tartozunk. Ahol a miniszterelnök legfőbb „eré­nye”, hogy a történelemben talán a legrövidebb idő alatt nullázott le egy országot. Dédunokáik majd a történelemből tudják meg, hogy a századfordulón még létezett egy ország Európa köze­pén, melynek szép jövőt jósoltak. S amelyet felmenőik elherdáltak az utolsó centig. Az is lehet, hogy soha nem nyerünk bocsánatot s be­teljesednek a költő szavai, csak egy kicsit másképp: „Hol sírjaink domborodnak Unokáink belerúgnak” Ditrói Csibi Éva-Nekirohant, és fizikailag bántalmazott egy nőt az egyik pozsonyi benzinkúton pénteken Vítazoslav Móric, a jelenlegi szlovák kormányhoz tartozó Szlovák Nemzeti Párt (SNS) volt alelnöke, a párt parlamenti képviselője, Ján Slota egykori helyettese.-A Magyar Demokratában Bognár József A beglerbég neve címmel az iszlám fokozatos térhó­dítását prognosztizálja, és szerinte ennek nemcsak a betelepedés az oka, hiszen az európai születésű em­berek közül is egyre többen fordulnak a muzulmán vallás felé. „Mert mit ad az iszlám? Egyértelmű vá­laszt az alapkérdésekre: mi a jó, mi a rossz, némi fér­fias viselkedési mintát, vitalitást, lehetőséget a nap mint nap megalázott európai férjeknek a fej fel­emelésére. Nem kell gondolkodni, gyötrődni a plu­ralizmus álaltematívái között, elég, ha aláveti magát a tannak. És persze ehhez még tegyük hozzá a titok­zatossághoz, az egzotikumhoz való vonzalmat.” A cikkíró szerint a Római Birodalomban a kereszténység a kozmopolita nagyvárosok gyökértelen tömegeinél terjedt el először. „Ok voltak a császárok által ke­nyérrel és cirkusszal eltartott nép. Az értelmiség majd csak a második század utolsó harmadában jelenik meg, élén Szent Jusztinosszal. A lakhatatlan világvá­rosokból pedig menekültek vidékre, akik tehették, vagy tenni akarták. A vidékiek, magyarul pogányok ipaganus=vidékí) maradtak meg a hagyományaiknál, szemben a világvárosok által kitermelt gyökértelenek új eszméivel. Vagyis a pogány jelentése eredetileg semmi más, mint aki visszamegy, visszavágyik a ter­mészetes, az élhető emberi közegbe.” Bognár József szerint egy majdani muszlim hatalomátvétel esetén nem kell feltétlenül kemény utcai harcokra gondolni, „Hiszen egyre több gyökértelen európai kezd az új erőhöz igazodni. Egy új kultusznak nem kell töme­gében is többségbe kerülnie ahhoz, hogy hatalomra jusson és alapvető változtatásokat hajtson végre. Na- ivság azt gondolni, hogy egy ilyen hatalmas, vitális, jól szervezett tömeg vezetése nem fog igényt tartani akár a totális hatalomra is. Védekezni sajnos nem fo­gunk. Az európai civilizáció lelki AlDS-ben szenved, megfertőzte a szélsőséges liberalizmus vírusa. Az ön­szeretet bűn. Az idegent, a másságot kell szeretni ön­magunkban is. Ha végignézünk a mai európaiakon, alig találni olyat, aki e civilizáció védelmében az életét kockáztatná. Minek? Inkább rasztahajat növesztenek. Hiszen az idegen szép.” A cikkíró emlékeztet rá: „Ró­mában 313-ban indult meg a keresztény hatalom- átvétel, pedig akkor még a birodalom lakóinak csak 15 százaléka volt keresztény. Nyugat-Európában ma már a lakosság tíz százaléka muzulmán. Vagyis ha a 2050- re feltételezett adatok - amelyek szerint Európa nagy­városainak a lakói felerészben már muzulmánok lesz­nek — megállják a helyüket, akkor az elkövetkező év­tizedek nem valaminek a végét, hanem valaminek a kezdetét hozzák el. A világ megismeri az új Rómát, azaz az új Európa legújabb arcát.” /Magyar Kurír Kérjük, terjessze lapunkat!

Next

/
Thumbnails
Contents