Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2007-05-01 / 5. szám
20 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2007. május Mohamed próféta nevében hívják a hívőket imádságra, míg a síiták ezen kívül megemlítik Ali nevét is, a próféta vejét. - A Ramadán böjti hónapjában a két szekta Irakban különböző időben töri meg a böjtöt. — Az Asura kizárólag síita szertartás, mikor Ali fiának, Husszeinnek a szunniták általi megölésére emlékeznek. - A síitáknak kétféle egyházi hozzájárulást kell fizetni, a ’khums’-t, ami a jövedelemnek 1/5-e és a ‘zakat’-ot, ami kisebb összeg. A szunnitáktól csak a zakatot várják el. - A szunnita mecseteknek általában van dómja és minaretje, míg a síita mecseteknek nem feltétlenül van dómja és működésük egy imahelynek és egy közösségi gyülekező helynek a kombinációja. - A síita papok Irakban általában díszesebben öltöznek és fehér, fekete, vagy zöld turbánt viselnek, míg a szunniták általában csak fehéret. - A síiták otthonaikban is szeretik az arcképeket, így Ali portréja is gyakran függ a nappali szobájuk falán, míg a szunniták a Koránból való idézeteket használják erre. - Vallásos ünnepeiken a síiták színes szászlókat tesznek házaik tetejére, míg a szunniták Irakban fehér zászlókkal jelzik, ha a Mekkába történő zarándoklatról, a hadzs-ról viszzatérnek. - Miután Dél- Irak túlnyomó többsége síita, ha Bagdadban, melynek szektás összetétele vegyes, valaki déli tájszólással beszél, az feltétlenül síita. A Bagdadtól nyugatra fekvő Anbar tartomány tájszólása ugyancsak könnyen felismerhető. — A jelenlegi szektás polgárháború előtt a síiták gyakran ragasztottak autójukra Ali arcképet, vagy akasztottak a visszapillantó tükörre különböző vallásos jelképeket, vagy csak egy kis zöld posztó darabkát (alek). A szektás hovatartozásnak ilyen nyilvános megvallása ma már halálos következményekkel is járhat, bár az autók különböző vidékekről való rendszámtáblái is sejtetik a tulajdonos szektás hovatartozását. A bagdadi rendszámtáblák — a főváros vegyes összetétele miatt - e tekintetben semmit nem mondanak, így ma a legbiztonságosabbak. Amerika abban a tévhitben indította el ezt a háborút, hogy egy Irakban létrehozott nyugati demokrácia eredményével át tudja majd formálni az egész Közel-Keletet. Bár az irakiak többsége valóban örült is Szaddam Husszein és Baath pártja hatalma megdöntésének, az Abu Ghraib börtönben történtek hatására azonban a felszabadítókból egy csapásra megszálló ellenség lett az irakiak szemében. Úgy, hogy ma, a szunniták és síiták többsége csak abban tud megegyezni, hogy kölcsönösen ellenségnek tekintik a külföldi, ’hitetlen’ megszállókat, akárcsak a keresztes háborúk idején. Ez év február 25 és március 5 között, mind a 18 tartományra kiterjedő felmérés szerint, az irakiak 72 %-a ellenzi idegen csapatok jelenlétét országukban és csak 43 % szeretne demokratikus politikai rendszert a jövőben. Az iraki kormány és a szunnita felkelő csoportok közötti titkos tárgyalásokon is a megegyezés legnagyobb akadálya, hogy nincs kitűzött időpont a megszálló erők kivonására. Azaz, egy fokozatos katonai kivonulás időrendjének bejelentése, szemben a hivatalos amerikai állásponttal, nem súlyosbítaná, hanem javítana a helyzeten. Most, hogy az amerikai közvélemény túlnyomó többsége, a kongresszus és még a katonai szakértők egy része is kilátástalannak ítéli az USA jelenlegi iraki politikáját, az elnöknek is látnia kellene, hogy lehetnek nemzetközi helyzetek, mikor még egy szuper-hatalom képességei is korlátozottak. Ezt látta Truman elnök 1951-ben Eszak- Kórea esetében, Nixon a vietnámi háborúval kapcsolatban 1975-ben, majd Reagan is 1983-ban, a libanoni polgár- háború idején. Vagyis, külpolitikai vonalvezetésben, a változó körülményeket figyelmen kívül hagyó elnöki csökönyösség nem egy szerencsés államférfiúi tulajdonság. Az utókor és a történészek ezt bizonyára így fogják majd értékelni. Hisz ez a háború már rég nem az Egyesült Államok háborúja, hanem az irakiak inkább szektás-vallásos, mint politikai polgárháborúja, melyet az idegen megszállók jelenléte csak még bonyolultabbá tesz. A szunniták és síiták közötti ellentétet, mely Ali 661 - ben történt meggyilkolása óta, tehát az elmúlt 1346 évben változatlanul erjedt, Bush aligha lesz majd képes megoldani újabb katonai erők odaküldésével. Március utolsó hetében, a polgárháború több, mint 500 iraki katonai és civil áldozata is ezt látszik megerősíteni - az amerikai katonai erők 30 ezres növelésének (surge) 2. hónapjában.--Izraeli cég szállít az Egyesült Államok tengerészgyalogságának korszerű páncélozott szállító harci járműveket, amelyet majd Irakban vetnének be. MTI tudósítás. Amit Címer, az állami tulajdonban lévő izraeli Rafael fegyvergyártó vállalat szóvivője hétfőn Je-ruzsálemben bejelentette, hogy egy amerikai céggel együttműködésben 60 Golán típusú páncélozott jármű szállításra kötöttek szerződést 37 millió dolláros összegben. A páncélosokat májusban adják át a tengerészgyalogságnak. A Rafael termékkatalógusa szerint a Golán több cé-lú jármű, amely ellenáll a páncéltörő géppuskalövedékeknek, a rakétatűznek és a pokolgépeknek. Tíz katona szállítására képes 600 kilométeres távolságra egy üzemanyag feltöltéssel. A Golánt harci járműként lehet bevetni, de át lehet alakítani mozgó parancsnoki állássá, illetve mentőjárműnek. Cimer tájékoztatása szerint az előzetes megállapodás része annak az amerikai közbeszerzésnek, amelynek keretében 40 ezer páncélozott járművet vásárolnak, és a Rafael reméli, hogy további rendeléseket kap a jövőben. Először gondold a mások javát saját áhitatod élőt. Kempis Tamás