Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2007-04-01 / 4. szám
2007. április AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 13 KODÁLYRA EMLÉKEZTEK Kodály Zoltán halálának 40. évfordulóján koszorúzással egybekötött megemlékezést tartottak kedden a zeneszerző síremlékénél Budapesten, a Farkasréti temetőben. "Kodály Zoltán gyűjtői, zeneszerzői és pedagógiai munkásságával valóban megváltoztatta hazánk szellemi arculatát. Visszaadta mindannyiunknak a megelőző évszázadokban elvesztett, eltékozolt népzenei kincset, visszaadta a zene fontosságába, a zene társadalomformáló és - megtartó erejébe vetett hitet" - hangsúlyozta Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára. Úgy értékelte, hogy a XX. század két nagy magyar zenei óriása, Bartók Béla és Kodály Zoltán munkásságának nincs párja a magyar folklorisztikában. Arató Gergely kijelentette: "Kodály zenei nevelési koncepciója ma is a magyar zenei köznevelés alapja. A zene lelki táplálék és semmi mással nem pótolható." "Hogyan sáfárkodunk a kodályi örökséggel?" - tette fel a kérdést. Mint mondta, nincs biztonságban ez az örökség, pusztítja Kodály szellemi hagyatékát a közöny, a hozzá nem értés, a pénzhiány, a napi kényszer. Az államtitkár kiemelte: ebben az évben meg kell találnunk azokat az eszközöket, amelyek átviszik Kodály Zoltán örökségét a XXI. századba; ez közös feladatunk, nem csak egy minisztérium dolga. Bónis Ferenc, a Magyar Kodály Társaság elnöke a negyven évvel ezelőtti temetésre emlékezett, Szabolcsi Bence zenetudós gyászbeszédének egy gondolatát idézve Kodály Zoltánról: "amit vállalt, nem kevesebb volt, mint Magyarország újjáteremtése zenében." A szervezet vezetője hangsúlyozta, hogy Kodály Zoltán számára a zene a nemzet fennmaradásának eszköze volt. A zene eszközei az életre készítenek fel nemzedékeket, ezért szentelte a zeneszerző munkássága jelentős részét az "éneklő iskola felvirágoztatásának" tette hozzá. Bónis Ferenc a mai iskolabezárásokat, az énektagozatok leépítését riasztó folyamatnak minősítette, rámutatva arra: a zene nem belügy, hanem a nemzetnevelés ügye. A megemlékezésen a felszólalókon túl számos zenei szervezet - köztük a Nemzetközi Kodály Társaság, a Kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógia Intézet, a Kórusok és Zenekarok Országos Tanácsa, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete és a Magyar Zenei Tanács - képviselője helyezte el az emlékezés virágait a síremléknél. A koszorúzáson megjelent a zeneszerző özvegye, Kodályné Péczely Sarolta, aki Sólyom László köztársasági elnök mellett a jubileumi év védnöke. A jubileumi évet Kodály Zoltán születésének 125. és halálának 40. évfordulója tiszteletére hirdették meg. A magyar zeneszerzés, népzenekutatás, zenepedagógia és művelődéstörténet kiemelkedő jelentőségű alakja 1882. december 16-án született és 1967. március 6-án hunyt el. MTI - fidesz.hu (Erdő, erdő, erdő Marosszéki kere&rdő. Madár (akik, kenne, Madár tahik, tizenkettő. Cukrot adnék, JLnnak,a madárnak* (Datotja ki ‘Nevét a 6a6ámnak* Csárdás kp ángy a tóm, Érted fáj a szívem, nagyon r El Húsvét szívünkben Húsvét szent ünnepén Béküljön meg bűnös lelkünk A feltámadás napján Jézus, hozzád sietünk, Hogy légy örökké velünk És ekkor nem fog rettegni Kételkedő szívünk többet Mert Jézus gyógyító kezei Egy új életre vezetik Hitetlen embereit E, Húsvét reggelén Zengjen ajkunkon az ének Mert Isten, fiát küldte, Hogy éljen mindenki szívében A hit, remény és szeretet Kaprinyákné Bodnár Szerénke * A 2007. Március Idusa című beszámolónkat (9-12. oldal), az MTI és az MNO hazai hírportálokból állítottuk össze.
