Amerikai Magyar Újság, 2007 (43. évfolyam, 1-12. szám)
2007-04-01 / 4. szám
6 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2007. április Testvérek! Izajás próféta szép sorai csengenek szívemben: "Az utolsó időkben....ekevassá kovácsolják kardjukat, és lándzsájukat szőlőmetsző késsé. Nemzet nem emel kardot nemzet ellen, és nem tanul többé hadviselést." Izaiás 2, Nem alaptalanul jutottak ezek a mindannyiunk szívét örömmel, reménnyel eltöltő szép sorok az eszembe, mert elkezdődött Szalontán egy laktanya átalakítása gyermekvédelmi célokra. A hajdani Magyar huszár laktanyát, a Román hadsereg használta ez elmúlt évekig. Hála Istennek, nem kell már a Román- Magyar határon kaszárnya, így bezárták, a városi önkormányzat megkapta az ingatlant, és átadta az alapítványunknak. Csodálatos szimbolikus dolgot látok benne: egy épület együttes, melyben a fiatalok ölni, gyilkolni tanultak oly sok éven keresztül, most újjá születik, hogy a szeretet, és a béke otthona legyen. Igen, a bajbalévő kicsinyeknek otthona lesz, melyben megtanulhatják egymást tiszta szívvel tisztelni, elfogadni, és szeretni. Hiszem, hogy Isten országa lassan, szépen épül ezen a földön, és hogy én is ebben egy kis porszem lehetek örömmel tölti el a szívemet. Erről a nagyon szép álomról beszéltem néhány nagyon kedves ismerősömnek, és Istennek hála visszhangot váltott ki bennük a gyemtekek néma segélykérése. így támogatásukkal elkezdődhetett, a Szalontai, hajdani huszárlaktanyának, az újjá születése. Ebben a projektben még az is szép, hogy már most a kezdeteknél amerikai, japán, olasz, magyar, és Romániai testvérek összefogásával indul. És nem csak különféle nemzetiségiek, hanem civilek, egyházi személyek, állami, városi közigazgatásban dolgozok fognak össze, a béke, a szeretet szigetének megteremtéséért. Mindez számomra, még néhány éve elképzelhetetlen lett volna, utópia, és lám lám Isten malmai lassan de biztosan őrölnek. Hiszem, hogy érdemes álmodni ezen a földön, mert az emberi szolidaritás, Isten segítségével valóra tudja váltani a legszebb álmainkat is. Nagyon szeretnélek lépésről lépésre mindenről értesíteni benneteket, mert nem csak egy kő épületet szeretnék Szalontán, hanem azt is szeretném, hogy a szíveinkben a remény, a bizalom is felépüljön, és kibontakozzon. A rósz, akármilyen kis győzedelemhez jut, milyen hangos, gátlástalanul hirdeti elkeserítő, fájdalmas tetteit. Úgy gondolom, hogy világunk reményre, hitre, bizalomra feljogosító folyamatait is bátran hirdetnünk kell. Ezért is egyeztem bele örömmel, hogy a kedves Amerikai testvéreink egy szép angol nyelvű honlapon http://vvww.mvspace.com/nhnl folyamatosan bemutassák. hogy hogyan születik szerétéiből újjá a három épületből álló együttes, hogy otthon a legyen 60-70 bajbalévő gyermekeknek a hajdani kaszárnya. Isten őrködjön önzetlen álmaink fölött, és vigye jó végre mindazt, mit az ö nevében elkezdtünk, Szeretettel, Csaba t (devaigyerekek.hu) 100 ÉVES A NEMZETKÖZI CSERKÉSZMOZGALOM- MIT JELENT EZ SZÁMUNKRA? Száz évvel ezelőtt egy afrikai szolgálatból hazatérő angol katonatiszt elindította azt a nevelő mozgalmat, amely mára a világ legnagyobb ifjúsági szerkeztévé fejlődött. Lord Baden Powell az ifjúság kalandvágyára és romantikus hajlamára alapozta jellemnevelő rendszerét, amellyel talpraesett, testben és lélekben egészséges, jel- lemes fiatalokat nevel. Az új mozgalom futótűzként terjedt szét a világon. Magyarország az elsők között volt, ahol nevelők és vezető államférfiak - élvonalban olyan kimagasló személyekkel, mint gr.Teleki Pál és Sík Sándor - felismerték a cserkészet értékét. Felismerték, hogy egy cserkészszellemü fiatalság megalapozhat egy életképes, szilárd erkölcsi alapokon nyugvó, sikeres társadalmat. Ezáltal a meglátás által vezérelve, kidolgozták a magyar cserkészet rendszerét, kiegészítve a Baden Powell-i alapokat egy jellegzetesen magyar színezettel. Sík Sándor fogalmazta meg legtömörebben, hogy a magyar cserkészet célja “emberebb emberek, magyarabb magyarok” nevelése. Hála a magyar vezetőség kiváló működésének, a két világháború között a magyar cserkészet - a trianoni csonkítás ellenére - világviszonylatban kimagasló és elismert szervezetté vált. Teleki Pált beválasztották a világcserkészet legfelsőbb vezetőségébe, a cserkész világ- találkozókon, versenyeken a magyar kontingens az elsők között végzett, és mindennek koronájaként Magyar- országnak jutott az 1933-as nagysikerű gödöllői jembo- ree megrendezése. Szinte látnoki ihlet által vezérelve, az akkori magyar vezetőség olyan foglalkozási és nevelési anyagot, u.n.
