Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-04-01 / 4. szám
4 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2006 április „Ne féljetek, bízzatok Benne, és nem fogtok csalódni!” XVI. Benedek pápa üzenete a XXI. Ifjúsági Világnapra A világnapot a hagyományokhoz híven virágvasárnap, április 9- én ünnepük szerte a világon, a helyi egyházakban. Központi témája ez évben: „Szavad fáklya a lábam elé, világosság az utamon.” A ma közzétett szövegben a pápa programot kínál a III. évezred fiataljai számára: „építsétek életetek Krisztusra, fogadjátok be szavait, és váltsátok tettekre tanítását. Sürgető szükség van rá, hogy az apostolok új nemzedéke szülessen, akik Krisztus igéjében gyökereznek, s képesek választ adni korunk kihívásaira, készek az evangélium terjesztésére. Ha pedig Jézus hív benneteket, ne féljetek nagylelkűen válaszolni neki, különösen ha azt javasolja, hogy a megszentelt élet vagy a papság útján kövessétek. Ne féljetek, bízzatok Benne, és nem fogtok csalódni". „Szeressétek és kövessétek az egyházat - folytatja a pápa -, amelynek az a küldetése, hogy megmutassa az embereknek az igazi boldogság útját. Nem könnyű felismerni az igazi boldogságot a mai világban, ahol az embert gyakran túszként tartják fogva filozófiai áramlatok, amelyek - miközben 'szabadnak' hiszi magát - hamis ideológiák tévedéseibe vagy illúziójába veszejtik. Égetően fontos, hogy 'megszabadítsuk a szabadságot', újra világosságot gyújtsunk abba a sötétségbe, amelyben az emberiség botladozik. A megtestesült Ige szabaddá tesz, és szabadságunkat a jó felé irányítja”. „Kedves fiatalok, elmélkedjetek gyakran Isten igéjén, és hagyjátok, hogy a Szentlélek legyen tanítómesteretek. Isten szeretetteljes jelenléte a szavain keresztül olyan fáklya, amely szétoszlatja a félelem árnyait, és beragyogja utunkat a legnehezebb pillanatokban is. Komolyan kell vennünk azt a buzdítást, hogy Isten igéjét nélkülözhetetlen 'fegyvernek' tekintsük lelki harcunkban: Isten szava hatékonyan működik, és gyümölcsöt terem, ha megtanuljuk hallgatni, hogy azután engedelmeskedjünk neki.” „A tanulékony, engedelmes szív titka az - folytatja a pápa - , hogy olyanná formáljuk szívünket, hogy képes legyen hallgatni." Ezt úgy érheti el az ember, ha „szüntelenül elmélkedik Isten igéjén, s benne marad, azáltal, hogy törekszik egyre jobban megismerni azt”. Ezért a Szentatya buzdítja a fiatalokat: „alakítsatok ki bensőséges kapcsolatot a’Bibliával, tartsátok kezetek ügyében, hogy valóban iránytű legyen számotokra, amely megmutatja a követendő utat. Ha olvassátok, megtanuljátok megismerni Krisztust." Az egyik útja, hogy elmélyítsük és ízleljük Isten igéjét, a lectio divina - ajánlja a Szentatya. „Ez valóságos, szakaszokból felépülő lelki utat jelent. Az Ige olvasása, tanulmányozása és a róla való elmélkedés végül egy olyan életbe torkollik majd, amelyet a Krisztushoz és tanításához való következetes ragaszkodás határoz meg." A 2006-os ifjúsági világnap az első előkészítő állomás a 2008-as sydneyi találkozó felé, amelynek középpontjába a pápa a Szentlelket és a missziót kívánta állítani. 2007-ben János evangéliuma lesz majd az elmélkedés vezérfonala: „Amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek ti is egymást”, míg a 2008-as világtalálkozó központi gondolata az Apostolok Cselekedeteinek egy mondata lesz: „Megkapjátok a Szentlélek rátok leszálló erejét, és tanúim lesztek". SIR/Magyar Kurír Húsvét szentelt ételei A nagyböjt kezdőnapját, hamvazószerdát húshagyó kedd előzi meg, amikor a szigorúan tartott böjt negyven napjára annak idején elbúcsúztak a húsételektől. A nagyböjt elmúltával aztán elérkezett az ünnep, amikor megint húst vehettek magukhoz a hívők. Ezért a legnagyobb keresztény ünnep magyar neve húsvét. Más nyelvektől eltérően mi magyarok gyakran nem a lényeget kifejező, mégis jellemző neveket adunk jeles napoknak (vasárnap, húsvét). Természetes szokás a VII. század óta az egyházban a húsvéti ételszentelés. Onnan ered, hogy a hosszú böjtölés után, mielőtt ismét húst (húsvéti sonkát) veszünk magunkhoz, azt megszenteltetjük a templomban. A népi hagyomány természetesen mindenütt kialakította annak rendjét, hogy a sonka mellett még mi legyen a díszes kosarakban: tojás, kalács, torma, bor, túró kolbász, stb. így lett minden tájegységnek jellegzetes az ételszentelésre készített öszszeállítása, amint népviselete is. Annak is megvan a szokásrendje, hogy húsvétvasámap hogyan kell a templomba vinni (futva vagy milyen sorrendben) kora reggel a kosarakat, miként kell felsorakozni, stb. így az egyházi szertartás, szentelmény egyben a népszokás hagyománya is. r. p.
