Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-03-01 / 3. szám
2006 március AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 11 több települést létesítsenek az araboktól elragadott területeken, főleg a kettős állampolgárságú amerikai zsidók számára. A továbbiakban Finkelstein rátér arra, hogy ez a "valóságos zsaroló összeesküvés" ("outright extortion racket") pénzt csavar ki különböző államokból, bankokból, vállalatokból - hivatalosan a Holocaust áldozatai javára. A szerző szerint, ezeknek a kapzsi törekvéseknek semmi közük sincs a jóvátétel eredeti eszméjéhez. Zsíros honoráriumokat bezsebelő ügyvédek valamint a zsidó szavazatokat leső politikusok mozgatják a Holocaust kompenzációk ügyeit. Ami a begyült hatalmas összegeket illeti, azokat nem annyira a Holocaust túlélőinek a segitésére fordítják (ezek mind 70 éven felüli, jórészt beteg személyek), hanem inkább magának a HOLOCAUST -nak , a zsidóüldözés tényének és emlékének a promoválására, propagandára használják fel. Egymás után létesülnek a világ minden nagyobb városában Holocaust múzeumok. Holocaust katedrákat alapítanak minden nagyobb egyetemen. Ösztöndíjakat ajánlanak fel a Holocaust - tudományok tanulmányozására. Emlékműveket, filmeket, könyveket, kiállításokat lanszíroznak, szompoziumokat szerveznek Holo- causzt témára. És itt meg se említjük a Holocaust - ügyeket intéző bürokrata intézmények hatalmas költségeit. Az újabb kártérítési követeléseknek se vége se hossza. Németország és Svájc után most Lengyelországtól követelnek jóvátételt. Nemrég a Francia Államvasutakat perelték, mert vasúti kocsijaikkal zsidókat szállítottak Auschwitzba. A Holocaust konjuktura hólabda szerűen növekszik. Márpedig ez pontosan az ellenkezőjét válthatja ki annak, mint amire a Holocaust-ipar törekszik. Táptalajt nyújt egy sokkal csúnyább jelenségnek, a Holocausttagadásnak. Kifárasztja a közvéleményt az unos-untalan visszatérő Holocaust hírekkel. Az idézett könyvismertető elitéli Finkelstein könyvét. Azt állitja a recenzáló, hogy a szerző "megszállott és túloz". De záró mondatában mégis csak elismeri a cikk, hogy a történtek lealacsonyították, közönségessé tették a Holocaust emlékét. És erre bizony fel kell figyelni. Mert a jóból is megárt a sok, hát még a Holocauszt-ból! Martin János Amerikai kudarcok éve George W. Bush még nem volt ennyire szorult helyzetben Zord Gábor László Nem sorolhatja jól sikerült évei közé 2005-öt az amerikai elnök. Kormányzásának ehhez az esztendejéhez több botrány kitörése kötődik, miközben a harmadik évét taposó iraki háború is erodálja alacsony népszerűségét. George W. Bush népszerűsége idén süllyedt olyan mélyre, hogy kérdésessé vált, vajon hivatali idejének hátralévő részében sikerül-e megfordítania a trendeket, vagy inkább - ahogy egyes liberális politológusok remélik - felhagy a komolyabb belpolitikai csatározásokkal, és 2008-ig már „gondnoki” teendőket lát csak el. De mi is juttatta Busht jelenlegi szorult helyzetébe? Bár a külföldi megfigyelők hajlamosak elsősorban az iraki és a terrorizmus elleni háború elhibázottságában keresni az okokat, 2005-ben a leglátványosabb és belpolitikai értelemben talán legnagyobb károkat a Katrina hurrikán okozta. A példátlan erejű természeti jelenség a szövetség valószínűleg legszegényebb államaként ismert - ráadásul túlnyomórészt demokrata kézben lévő - Louisianában okozta a legnagyobb pusztítást. New Orleanst elöntötte a víz, ám a hiányos védekezési és mentési műveleteknél csak a Fehér Ház kommunikációja bukott nagyobbat. A szövetségi vészhelyzeti hivatal igazgatójáról - a Bush-kormány kinevezettjéről — kiderült, hogy lényegében semmilyen szakmai tapasztalattal nem bírt, s míg New Orleans demokrata vezetői sem vizsgáztak jól, addig Bushra az egész nemzet elégedetlensége zúdult. Előkerült a rasszizmus súlyos vádja is, hiszen a Katrina főként a nincstelen, menekülni sem tudó feketék közül szedte áldozatait. A jobboldali kormányzat kármentési erőfeszítéseit javarészt meghiúsította az a tény, hogy a kommunikáció elsődleges eszköze, a tömegtájékoztatás az Egyesült Államokban is inkább balra, konkrétan liberális irányba, a demokraták felé húz. A csapás ráadásul rámutatott az amerikai élet egy alapvetése, az olcsó fosszilis- energia-ellátás sebezhetőségére: magasra szöktek az üzemanyagárak, amelyeket a kormányzat sem tudott letörni. A hurrikán ügyével az ellenzék és a sajtó természetesen nagy előszeretettel állította szembe a folyamatban lévő háborúkat, amelyek költségeinek töredékéből szerintük sokkal hatékonyabb védelmet lehetett volna felállítani a Mexikói-öböl partján. Am az iraki erőfeszítések sem hoztak kézzelfogható eredményeket - a demokratizáció részeként megrendezett választásokból Bushék nem tudtak kommunikációs sikereket kovácsolni, ellenben a háború kétezernél is több amerikai áldozata miatt komoly háborúellenes mozgalmat hívtak életre odahaza. Míg Washington nemzetközi megítélését a CIA illegális európai fogolyszállító reDüléseinek üeve rontotta tovább, addie az amerikai közvélemény idegesen vette tudomásul annak elismerését, miszerint az elnök számos alkalommal adott felhatalmazást bírói engedély nélküli belföldi lehallgatásokra a terror elleni harc ürügyén. Az ünnepek előtt a kongresszus jövőre esedékes viszszahódítására készülő demokraták és néhány „átállt” republikánus hiúsította meg a „hazafias törvény” vitatott passzusainak állandósítását, újabb pofont adva George W. Bush kabinetjének. /Magyar Nemzet/-Vasfüggöny szeli ketté Európát? A csatlakozás óta megromlott a viszony a keletiek és a nyugatiak között. Amikor a volt kommunista birodalom nyolc kelet-európai országa belépett az unióba, mindenki a kontinens történelmi megosztottságának megszűnéséről beszélt. Kelet-Euró- pa azonban egyre agresszívebb uniós politikát folytat, míg a nyugatiak egyre gyanakvóbban tekintenek keleti üzlet partnereikre.
