Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2006-02-01 / 2. szám

2006 február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 15 Később az iskola következik. Az orvosi rendelőt is körze- tesítik. A művelődési ház anyagiak híján bezár, a könyv­tárra lakat kerül. Már a buszközlekedés is szünetel, és az ál­landó postát is feleslegesnek ítélik meg. Mindezek után a település elnéptelenedése felgyorsul, vagy rosszabb esetben túlsúlyba kerülnek a cigányok, akiknek bűnöző életmódja miatt, a falu többi lakója is szedi a sátorfáját. Ady szavaival élve: „Arvult kastély gondját kóbor kutya őrzi, hivassad törvénybe ha tudod Werbőczy.” Vagy ha nem Werbőczy, hát majd maga Gyurcsány. Szomorú év lesz a 2006-os a kiskórházak számára. Már 2005-ben is hatalmas adósságokat halmoztak fel, mely to­vább fog növekedni. Az ok pedig az, hogy várhatóan nem változik az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott finanszírozás mértéke, amely az intézmények bevételének döntő részét, mint egy nyolcvan százalékát teszi ki. Ez saj­nos azt jelenti, hogy egy-egy egészségügyi beavatkozás után a pénztár ugyanakkora összeget fizet 2006-ban, mint 2005-ben. Ezzel az intézmények bevétele reálértékben 2,2 százalékkal csökken és mintegy 15-20 milliárdnyi hiány keletkezik. Ez a hiány egy-egy kórházra levetítve 80-100 millió forint is lehet. Ezzel szemben a kiadási tételek között olyan megnövekedett összegek szerepelnek, mint a felfelé kúszó energia árak, gyógyszerek árai, vagy az infláció fe­letti bérek növekedése. A nagyobb intézmények mozgástere szélesebb, hiszen további belső racionalizálással, az ellátás minőségének to­vábbi csökkentésével enyhíthetik a rájuk nehezedő pénz­ügyi gondokat, míg a kisebb intézmények csődközeli kriti­kus helyzetbe kerülhetnek. Ha már csődöt említettem, arról szó nem lehet, hogy ezen intézmények ajtajára lakat kerül­jön, hiszen a térségben ellátási kötelezettségük van. A mű­ködésükhöz azonban külön állami támogatást kell igényel­niük, vagy ami ennél rosszabb, kénytelenek kölcsönt fel­venni. Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke is ag­gasztónak tartja a helyzetet. Aggodalmára utal a nemrég készült felmérés, amely az eladósodottságot vizsgálta a har­madik negyedévben. A több mint 150 magyarországi fek­vőbeteg ellátó intézmény közül 120-an jeleztek vissza. A jelentésből kiderül, hogy 63 kórház az amely már eladósodott 19 nullaszaldós, és 37 az amelyik még tartja magát. Ez az arány jövőre csak rosszabbodni fog. Idehaza összeomlóban van a jogrendszer. A Gyurcsány- kormány ideje alatt, oly mélyre csúsztak az erkölcsök, hogy a Balkán hozzánk képest Svédország. Nálunk a hatalomnak a szeme sem rebbent, amikor kiderült, hogy egyes felsőfo­kú intézmények a saját hasznukra tandíjat szedtek a hallga­tóktól. Ami a legszomorúbb, hogy eddig egyetlen diák sem tiltakozott vagy perelt volna a jogtalanul szedett tandíjak miatt. Szegeden a Tudományegyetemen ez a gyakorlat már a tanév kezdetén napvilágot látott, a Hallgatói Önkormányzat félve a tanárok megtorlásától, mély hallgatásba burkolózik. Pedig az ügyben már rég meg kellett volna tenni a büntető feljelentést. Lehetőség lenne arra is, hogy közösen lépjenek fel, de a Hallgatói önkormányzat semmit nem tesz az ügy­ben. A Szegedi Tudományegyetem kapcsán korábban bün­tetőfeljelentéssel fenyegetőztek és próbaper indítását ígér­ték. Valószínű, az intézmény fenyegetésének hatására ettől elálltak. Az ügyben megszólalt Pokomi Zoltán, a Fidesz al- elnöke. Kijelentette: elfogadhatatlan lenne, ha az oktatási tárca által kiadott felvételi tájékoztatóban szerepelnének a törvénybe ütköző tandíjak. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyar Bálint ellenőrzi a kiadvány tartalmát, ezért bízik abban, a miniszter úr mindent megtesz, hogy ez a gyakorlat az elkövetkező időkben ne forduljon elő. Az oktatási tárca arra hivatkozik, hogy hivatalos panasz nem érkezett hoz­zájuk. Ebbe a szégyenteljes ügybe, a Szegedi Tudomány- egyetemen kívül belekeveredett a Budapesti Gazdasági Fő­iskola, és a Modem Üzleti Tudományok főiskolája. Bár ez az utóbbi intézmény rektora kijelentette, hogy megszűntetik az effajta pénzbeszedést. Néhány hete szemrevaló fehémép jelent meg az egyik té­vécsatorna képernyőjén. Illedelmesen bemutatkozott, hogy őt Endrényi Évának hívják, a státusza pedig Kovács László ex külügyminiszter, jelenleg EU-biztos, volt barátnője. Mondaná az ember, mind ez magánügy, meg azt is mon­daná, hogy egy elhagyott szerető csicsergésére nem biztos, hogv oda kell figyelni. Csak hát a hölgy olyan dolgokat kezdett mesélni, melytől az ember fülének hallójárata azon­nal „kitágul”, hogy jobban befogadja a hallottakat. Éva asz- szony azzal kezdte a mondanivalóját, hogy ő tulajdonkép­pen szerette Lászlót. Fene a gusztusát, szalad ki az ember száján óhatatlanul, de a hölgy már is „tovább lapoz” élete nagy könyvében. Ezt követően arról számol be, hogy Ko­vács „úr” a protokolban ahol megjelent, feleségeként mu­tatta be. Idézzük a hölgyet: „László mindenkinek hazu­dott.” Érdekes módon ez a bejelentés nem ért váratlanul hiszen mindenki tudja, hogy Kovács Lászlóról onnét lehet megtudni, hogy hazudik, ha mozog a szája. A hölgy arról is emlitést tett, hogy merrefelé fordultak meg az elmúlt évek­ben. Ezen belül melyik volt protokol, és melyik mondható magánjellegűnek. Egy-egy ilyen utazás alkalmával az is előfordult, hogy velük ment a kedves mama is, talán azért, hogy szoros ellenőrzés alá vonja Éva lányát, már ami a jó­erkölcsöket illeti? Ezen utazások szempontjából a legérdekesebb az volt, hogy kifizette? Itt a hölgyemény szintén a részletekbe bo­nyolódott, hiszen mint tudjuk, az ördög a részletekben van elbújva. Ezt a zaftos történetet néhány újság is átvette. Erre már nem tehetett mást hazánk gyermeke, László, és levél­ben tájékoztatta a szerkesztőségeket, melyben leszögeszte: „Az ügynek nincs olyan vonatkozása, amely az adófizetők pénzét bármilyen formában is érintette volna.” Magyarul, hősünk nem közpénzen élvezte a „dolce vita”-t, hanem, és itt áljunk meg. Nem is a saját pénzéből. Ettől ő sokkal só- herebb. Ugyanis a különböző meghívásokat alapítványok finanszírozták, a diplomáciai meghívások viszont a partner- rel együtt szóltak.-Dick Marty, az Európa Tanács különmegbizottja szerint léteznek az európai CAI-börtönök, és erről az érin­tett országok is tudtak* Jelentését ismertetve Dick Marty azt is felrótta, hogy az érintett államok meglátása szerint két éve tudtak az európai fogva tartásokról, mégsem tettek semmit.

Next

/
Thumbnails
Contents