Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-02-01 / 2. szám
2006 február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 15 Később az iskola következik. Az orvosi rendelőt is körze- tesítik. A művelődési ház anyagiak híján bezár, a könyvtárra lakat kerül. Már a buszközlekedés is szünetel, és az állandó postát is feleslegesnek ítélik meg. Mindezek után a település elnéptelenedése felgyorsul, vagy rosszabb esetben túlsúlyba kerülnek a cigányok, akiknek bűnöző életmódja miatt, a falu többi lakója is szedi a sátorfáját. Ady szavaival élve: „Arvult kastély gondját kóbor kutya őrzi, hivassad törvénybe ha tudod Werbőczy.” Vagy ha nem Werbőczy, hát majd maga Gyurcsány. Szomorú év lesz a 2006-os a kiskórházak számára. Már 2005-ben is hatalmas adósságokat halmoztak fel, mely tovább fog növekedni. Az ok pedig az, hogy várhatóan nem változik az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott finanszírozás mértéke, amely az intézmények bevételének döntő részét, mint egy nyolcvan százalékát teszi ki. Ez sajnos azt jelenti, hogy egy-egy egészségügyi beavatkozás után a pénztár ugyanakkora összeget fizet 2006-ban, mint 2005-ben. Ezzel az intézmények bevétele reálértékben 2,2 százalékkal csökken és mintegy 15-20 milliárdnyi hiány keletkezik. Ez a hiány egy-egy kórházra levetítve 80-100 millió forint is lehet. Ezzel szemben a kiadási tételek között olyan megnövekedett összegek szerepelnek, mint a felfelé kúszó energia árak, gyógyszerek árai, vagy az infláció feletti bérek növekedése. A nagyobb intézmények mozgástere szélesebb, hiszen további belső racionalizálással, az ellátás minőségének további csökkentésével enyhíthetik a rájuk nehezedő pénzügyi gondokat, míg a kisebb intézmények csődközeli kritikus helyzetbe kerülhetnek. Ha már csődöt említettem, arról szó nem lehet, hogy ezen intézmények ajtajára lakat kerüljön, hiszen a térségben ellátási kötelezettségük van. A működésükhöz azonban külön állami támogatást kell igényelniük, vagy ami ennél rosszabb, kénytelenek kölcsönt felvenni. Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke is aggasztónak tartja a helyzetet. Aggodalmára utal a nemrég készült felmérés, amely az eladósodottságot vizsgálta a harmadik negyedévben. A több mint 150 magyarországi fekvőbeteg ellátó intézmény közül 120-an jeleztek vissza. A jelentésből kiderül, hogy 63 kórház az amely már eladósodott 19 nullaszaldós, és 37 az amelyik még tartja magát. Ez az arány jövőre csak rosszabbodni fog. Idehaza összeomlóban van a jogrendszer. A Gyurcsány- kormány ideje alatt, oly mélyre csúsztak az erkölcsök, hogy a Balkán hozzánk képest Svédország. Nálunk a hatalomnak a szeme sem rebbent, amikor kiderült, hogy egyes felsőfokú intézmények a saját hasznukra tandíjat szedtek a hallgatóktól. Ami a legszomorúbb, hogy eddig egyetlen diák sem tiltakozott vagy perelt volna a jogtalanul szedett tandíjak miatt. Szegeden a Tudományegyetemen ez a gyakorlat már a tanév kezdetén napvilágot látott, a Hallgatói Önkormányzat félve a tanárok megtorlásától, mély hallgatásba burkolózik. Pedig az ügyben már rég meg kellett volna tenni a büntető feljelentést. Lehetőség lenne arra is, hogy közösen lépjenek fel, de a Hallgatói önkormányzat semmit nem tesz az ügyben. A Szegedi Tudományegyetem kapcsán korábban büntetőfeljelentéssel fenyegetőztek és próbaper indítását ígérték. Valószínű, az intézmény fenyegetésének hatására ettől elálltak. Az ügyben megszólalt Pokomi Zoltán, a Fidesz al- elnöke. Kijelentette: elfogadhatatlan lenne, ha az oktatási tárca által kiadott felvételi tájékoztatóban szerepelnének a törvénybe ütköző tandíjak. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyar Bálint ellenőrzi a kiadvány tartalmát, ezért bízik abban, a miniszter úr mindent megtesz, hogy ez a gyakorlat az elkövetkező időkben ne forduljon elő. Az oktatási tárca arra hivatkozik, hogy hivatalos panasz nem érkezett hozzájuk. Ebbe a szégyenteljes ügybe, a Szegedi Tudomány- egyetemen kívül belekeveredett a Budapesti Gazdasági Főiskola, és a Modem Üzleti Tudományok főiskolája. Bár ez az utóbbi intézmény rektora kijelentette, hogy megszűntetik az effajta pénzbeszedést. Néhány hete szemrevaló fehémép jelent meg az egyik tévécsatorna képernyőjén. Illedelmesen bemutatkozott, hogy őt Endrényi Évának hívják, a státusza pedig Kovács László ex külügyminiszter, jelenleg EU-biztos, volt barátnője. Mondaná az ember, mind ez magánügy, meg azt is mondaná, hogy egy elhagyott szerető csicsergésére nem biztos, hogv oda kell figyelni. Csak hát a hölgy olyan dolgokat kezdett mesélni, melytől az ember fülének hallójárata azonnal „kitágul”, hogy jobban befogadja a hallottakat. Éva asz- szony azzal kezdte a mondanivalóját, hogy ő tulajdonképpen szerette Lászlót. Fene a gusztusát, szalad ki az ember száján óhatatlanul, de a hölgy már is „tovább lapoz” élete nagy könyvében. Ezt követően arról számol be, hogy Kovács „úr” a protokolban ahol megjelent, feleségeként mutatta be. Idézzük a hölgyet: „László mindenkinek hazudott.” Érdekes módon ez a bejelentés nem ért váratlanul hiszen mindenki tudja, hogy Kovács Lászlóról onnét lehet megtudni, hogy hazudik, ha mozog a szája. A hölgy arról is emlitést tett, hogy merrefelé fordultak meg az elmúlt években. Ezen belül melyik volt protokol, és melyik mondható magánjellegűnek. Egy-egy ilyen utazás alkalmával az is előfordult, hogy velük ment a kedves mama is, talán azért, hogy szoros ellenőrzés alá vonja Éva lányát, már ami a jóerkölcsöket illeti? Ezen utazások szempontjából a legérdekesebb az volt, hogy kifizette? Itt a hölgyemény szintén a részletekbe bonyolódott, hiszen mint tudjuk, az ördög a részletekben van elbújva. Ezt a zaftos történetet néhány újság is átvette. Erre már nem tehetett mást hazánk gyermeke, László, és levélben tájékoztatta a szerkesztőségeket, melyben leszögeszte: „Az ügynek nincs olyan vonatkozása, amely az adófizetők pénzét bármilyen formában is érintette volna.” Magyarul, hősünk nem közpénzen élvezte a „dolce vita”-t, hanem, és itt áljunk meg. Nem is a saját pénzéből. Ettől ő sokkal só- herebb. Ugyanis a különböző meghívásokat alapítványok finanszírozták, a diplomáciai meghívások viszont a partner- rel együtt szóltak.-Dick Marty, az Európa Tanács különmegbizottja szerint léteznek az európai CAI-börtönök, és erről az érintett országok is tudtak* Jelentését ismertetve Dick Marty azt is felrótta, hogy az érintett államok meglátása szerint két éve tudtak az európai fogva tartásokról, mégsem tettek semmit.
