Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2006-10-01 / 10. szám

2006 október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 29 HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből. —Július 22-én a déli harangszó a szokottnál hosszab­ban szólt a magyarországi katolikus templomokban a nándorfehérvári diadal 550. évfordulója alkalmából. "Az emlékezés, a tisztelet, valamint a nemzeti és hitbéli egység hangját is hirdető harangok a délvidéki temp­lomokban is hosszabban szóltak, hiszen papjainkhoz is eljutottak az anyaországi történések" - foglalta össze dr. Pénzes János szabadkai megyés püspök a török feletti győzelemre, valamint a déli harangszót és az Urunk szí­neváltozásának ünnepét elrendelő pápai bulla megjele­nésére való délvidéki megemlékezést. Az engesztelő imaévre meghirdetett programok sorában tartottak au­gusztus 6-án Kalocsán ünnepi szentmisét, amelyet a püspöki konferencia tagjaival Erdő Péter bíboros muta­tott be, szentbeszédet mondott Pénzes János szabadkai megyés püspök. Az esztergomi bazilika búcsújának napján, Nagyboldogasszony ünnepén, ugyancsak Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek muta­tott be a püspöki kar tagjaival közös szentmisét. Az eseményen jelen voltak a közép-európai együttműkö­désben részt vevő nyolc ország, valamint Kárpátalja, Erdély és a Délvidék püspökei is. A szabadkai egyház­megye pedig augusztus 19-én, Szent István-napi ünnepi szentmisén emlékezett a nándorfehérvári diadalra. /Hét Nap, Szabadka./ —Kovásznán a Körösi Csorna Sándor Közművelődési Egye­sület Fábián Ernő Népfőiskolája és Ignácz Rózsa Irodalmi Klubja megtartotta évadzáró rendezvényét, amelyen az 1956- os forradalomról értekezett Tófalvi Zoltán (Marosvásárhely), Tatár Etelka (Chicago) és Gazda József, a KCSSKE elnöke. Gazda József a világtörténelmi jelentőségű tizenkét napról beszélt. Tatár Etelka - aki Aradról emigrált Chicagóba - arról tartott előadást, hogy miként tükröződik 1956 a nyugati ma­gyarság irodalmában. Tófalvi Zoltán újságíró rengeteg doku­mentum, levéltári kutatás alapján, tényszerűen ismertette az erdélyi ’56-ot és a megtorlásokat. Az előadó arra is rávilá­gított, hogy az erdélyi 1956 jó alkalom volt az akkori hata­lomnak a magyar értékek megsemmisítésére, és az erdélyi megtorlás sok tekintetben túlhaladta a magyarországit. /Há­romszék, Sepsiszentgyörgy/ —Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójának megemlékezésére készülnek az amerikai magyarok Los Angelestől Bostonig és Chicagótól Miamiig. A legna­gyobb ünneplés New Yorkban lesz, ahol a Szent Patrik székesegyház miséje után a Carnegie Hall nagytermé­ben Pataki kormányzó fogja megnyitni az ünnepi mű­sort. Az ünnepségeken a forradalom egykori résztvevői mellett ott lesz az amerikai magyarság minden rétege, azok is, akik 1956 előtt vagy után hagyták el Magyar- országot, és a második, harmadik generációs nemzedék tagjai is. Nem csak a magyarok fogják azonban ünne­pelni a huszadik század egyik legnagyobb és legsors­döntőbb eseményének emlékét, hanem az amerikaiak is, akiknek a forradalornról csak hézagos értesülései van­nak. így például a Connecticut államban levő New Ca­naan - amelynek húszezer lakosából csak tíz a magyar - szintén meg fog emlékezni az első szabadságharcos menekültek érkezéséről és azok hozzájárulásáról a város fejlődéséhez. Az ünnepségeken résztvevők tájékoztatása érdekében határozta el a Connecticuti Magyar Kulturális Egyesület (HCSC), hogy egy angol nyelvű ismertetőt ad ki, amelyet önköltségi áron bocsát minden rendező egyesület rendelkezésére, hogy eseményeiken azt ter­jeszthessék. A nyolc oldalas kiadvány ismerteti a forra­dalom előzményeit, fontosabb eseményeit, valamint a harcok kimenetelét és azok hatását Nyugat- és Kelet-Eu- rópára. A címlapon a Nemzeti Dalt szavaló diákok és közönség látható a Bem szobornál, ahol a lengyel fel­keléssel való rokonszenvüket kinyilvánító tüntetők összegyűltek. Ott emlékeztek meg az 1848-49-es forra­dalomról ,és szabadságharcról, amelyet a cári Orosz­ország katonái ugyanúgy eltiportak, mint ’56-ban a ma­gyar forradalmat a szovjet tankok. "Szétszórt hajával, véres homlokával, / Áll a viharban maga, a magyar" - idézi a szöveg Petőfit a kiadvány szerzőjének, Téglás Csabának fordításában. Ugyancsak ő tolmácsolja a hát­lapon a "Bocsássatok meg gyerekek" című verset, amely névtelenül jelent meg a forradalom után. (Részlet: "Ó hányszor mondjuk kézlegyintve: / »Ezek a mai gyere­kek!« / Elfajzott korcsok, silányságok, / Üresek, léhák, jampecek... / De aztán csodák jöttek, / Soha nem látott hős napok, / Mit mi megtenni sohse mertünk, / A jam- pec fegyvert ragadott! / Vagy, ha nem jutott, puszta kéz­zel / Rohamozott meg tankokat, / És hittel, vérrel égre írta: / »Zsarnok! Az én hazám szabad!«") Téglás Csaba, a Texas A&M Egyetem kiadásában megjelent "BUDA­PEST EXIT" című könyv szerzője írta a kiadvány szö­vegét, a grafikai tervezést- ifj. Makay Árpád készítette. Szalay Lajos rajzai, valamint az MTI és Papp László helyszíni fényképfelvételei illusztrálják a szövegét. A kiadvány CD-n is beszerezhető a HCSC-nél (P.O. Box 2026, Chesire, CT 06410, honlap: http://www.hcsc.us). /Nyugati Hírlevél/ Szeptember 19. Tüntetések a nagyvárosokban. „Aki hazudik, az csal, aki hazudik az lop, hazudni, csal­ni csünya dolog” - szólt az egri Esterházy téren a Beat­rice együttes slágere. Megmozdult Fót, Miskolc, Békés­csaba, Szolnok, Szombathely, Sopron, Paks, Szekszárd és Győr is, a hol a tüntetők hiteltelen, hazug embernek nevezték a miniszterelnököt, /mno.hu/

Next

/
Thumbnails
Contents