Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2006-10-01 / 10. szám

2006 október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 27 Meddővé tétel művi úton - női szemmel. Van egy mondás. „ A magzatvizzel együtt a gyereket is kiöntötte” - szokták mondani arra az esetre, amikor vala­ki túlságba vitte a „tisztogatást”, olyannyira, hogy a fon­tos dolgokat is kilökte a szemétbe. Ez a mondás jut eszembe akkor, amikor olvasom a művi meddőtétel törvénybe iktatásáról szóló vitát. Szó ami szó, meredek megoldás. A törvény támogatói általában azzal indokolják állás­pontjukat, hogy a nőknek joguk van rendelkezni saját testük felett. A kérdés csak az, hogy mely nőkre gon­dolnak ilyenkor, mert biztosan nem az átlagos nők életét akarják ezzel megkönnyíteni. Nő vagyok és nem fiatal, tehát bőséges tapasztalattal rendelkezem a női testet és lelket illetően. Jogosítva ér­zem magam tehát, hogy hozzászóljak a témához. Annál is inkább, mert a nők nem sűrűn hangoztatják a vélemé­nyüket ebben a témában, inkább hagyják, hogy a férfiak, a maguk vaslogikáját követve, mondják el érveiket pro és kontra. Most nem boncolgatom a dolog erkölcsi oldalát, sem pedig a népességcsökkenésre gyakorolt hatását, hisz ezt már sokan elmondták előttem olyannyira, hogy már min­den hozzászólást papos szócsépiésnek, álságosnak és képmutatónak minősítenek azok, akik nem vallanak ve­lünk egy értékrendet. Beszéljünk tehát erről a témáról indulatok nélkül, értékrendtől függetlenül. Úgy, mint egyszerűen női problémáról. Fiatalságom idején még nem volt divatban az, hogy már tinédzser-korban szinte szégyen, ha valakinek nem volt szexuális élménye, de már akkoriban is eljött egy időpont, amikor gondolkozni kezdett minden lány a sze­xuális élet következményeiről és nem kívánta az életet mindjárt gyerekszüléssel kezdeni. így tehát ki-ki tett va­lamit ennek megakadályozására attól függően, hogy mi­lyen fajta nevelésben részesült. Természetesen a keresz­tény értékrend adja meg erre a legjobb választ. Aki el akarja kerülni a nemkivánt gyerekáldást, legbiztosabb módszer egy pohár vizet - helyette. Ma sem találtak ki ennél jobbat és célravezetőbbet. Sajnos viszont, el kell fogadnunk azt, hogy a többség nem fogadja el ezt a józan tanácsot, a média, a kör­nyezet, a barátok viszont szüntelenül sulykolják a va­rázsszót: Élj! Sürgősen és sűrűn élj, hogy nehogy elsza- iassz valamit! A fiatalok nagy része ezt teszi. És kit ne csábitana akkor az a lehetőség, hogy nemcsak meg lehet szabadul­ni a kellemetlen következményektől, hanem meg is lehet azt előzni? Itt van a biztos módszer, hisz már sokaknak a tabletták rendszeres szedése is problémát jelent. Egy bizonyos korig nem várható el egy fiatal lánytól, hogy végiggondolja a következményeket, de vajon a honatyáink megteszik ezt mielőtt megnyomnák az „Igen” gombot? Mi lesz ha fiatalok ezrei ragadják meg ezt a törvény adta lehetőséget s egy életre megcsonkítják saját testüket? Ez a törvény nem a nők érdekeit szolgálja. Mert a fiatalság elszalad és szinte minden nő életében óhatat­lanul elérkezik egy olyan időszak, amikor gyereket sze­retne. Talán még azon az áron is, hogy az apa megléte kétséges. Hogy mikor, milyen korban, változik. Mosta­nában harminc év fölött szokott elérkezni ez az időszak. Minden érett és normális nőnek életében legalább egyszer eléri a tudatszintját, hogy van valami, amiben több, mint egy férfi. Részese lehet a teremtésnek s meg­tapasztalhatja a végtelen szeretet és a teljes felelősség érzését. S azt, hogy nincs egyedül a világon. Ha viszont egy nő rájön arra, hogy ezt a lehetőséget fiatalon, csak a pillanatra gondolva, eldobta, nemcsak a lelkiismeretfurdalás gyötörheti, hanem jogosan fordulhat azok ellen is, akik ezt számára lehetővé tették. Emlékszem, pár évvel ezelőtt egy fiatal cigányasszony perrel fenyegette az egri korházat, mert beleegyezése nélkül meddővé operálták. Most ugyan próbálnak be­iktatni bizonyos feltételeket, de elvárható egy fiatal lány­tól, akit szüntelenül a könnyű életre buzdítanak, hogy arra gondoljon mi lesz tíz év múlva? Ő csak gondolko­zás nélkül rálépik a könnyebbik útra s ezzel örökre megfosztja magát attól a lehetőségtől, hogy teljes értékű nővé válhasson. Mi lesz például ha pár év múlva szerelmes lesz és há­zasságra lépik? Vajon melyik lesz az alkalmas pillanat, amikor szeretett férje fülébe kell suttognia a titkot : Nem lehet gyerekem? Lehet, hogy pár év múlva már úgy fognak kezdődni a házassági hirdetések, hogy „ 25 éves, meddő nő....”? Már megszoktuk honatyáinktól, hogy szavazataikat pártpolitikai, rövid távú érdekek diktálják. Kellene len­nie viszont egy olyan területnek, melyben nem ezek az érdekek döntenek. Az élet és a halál kérdéseiben például. Ditroi Csibi Éva--A magyar néptáncnak és népzenének, illetve a népi foglalkozásoknak a gyermekekkel való megszerettetését szolgálja a Bihari Tulipán elnevezésű projekt. A Bihar megyei Mezőtelegden beindult mozgalomról Szobosz- lai Gáspár István lelkipásztor, a projekt ötletgazdája és főszervezője elmondta: idén nyáron már két helyszínen tartották meg a tábort, a mintegy 250 kezdő és középha­ladó Margittán ismerkedett a magyar népi játékokkal, dél-dunántúli táncokkal, míg a haladók augusztusban Mezőtelegden ropják majd a táncot. A tanítás a tábor befejeztével sem szűnik meg. A táncoktatók ugyanis szeptembertől áprilisig kéthetente eljönnek Bihar megyébe, s felváltva látogatják a projektben részt vevő kilenc település néptánc-csoportjait. /Új Magyar Szó, Bukarest./

Next

/
Thumbnails
Contents