Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-10-01 / 10. szám
2006 október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 Ekkor derült ki, hogy a lányt nem csak bántalmazták, hanem ki is rabolták. Az incidens annyira súlyos volt, hogy ekkor már a szlovák belügyi szervek is lépni kényszerültek, és különleges alakulatot vetettek be a tettesek elfogására. Sajnos a szlovák országos rendőr-főkapitánya, a nyomozást rablótámadás címén indította el, noha egyértelműen magyarellenes progromra került sor. Most először a magyar kormány határozottan foglalt állást az ügyben, és több fórumon tiltakozását jelentette be. A külügyminiszter asszony bekérette Szlovákia nagykövetségének ügyvezetőjét, és jegyzékben tiltakozott a lány bántalmazása miatt. Gyurcsány Ferenc, magyar miniszterelnök felszólította szlovák kollégáját, hogy nyilatkozatban határolódjon ezektől a jelenségektől. A szlovák miniszterelnök erre nem volt hajlandó, és csak általánosságokban ítélte el az erőszakos jelenségeket. Amikor ezeket a sorokat írom, a tetteseket még nem sikerült kézre keríteni, és könnyen elképzelhető, hogy kilétük végleg homályba marad. Félő, hogy a diáklány bántalmazása csak egy folyamat kezdete, melyet nem tud, vagy ami még rosszabb, nem is akar elejét venni a szlovák kormány, melyben, mint említettem, ott „díszeleg” Jan Slota fasiszta elvbarátai. Ami pedig az ilyen nemzetiségi incidensek nemzetközi visszhangját illeti, a „művelt nyugat,” régen szemet huny felette, csak arra kéri az elkövetőket, és főleg az áldozatokat, hogy panaszaikkal ne zavarják a politikusaik „emésztését”. Az idén „pártunknak és kormányunknak” sikerült „felejthetetlenné tenni augusztus 20-át. A végeredmény öt halott és vagy hatszáz sebesült. Mind ez úgy kezdődött, hogy aki figyelte a Meteorológiai Intézet jelentését az tudhatta, hogy augusztus 20-án jelentős időjárás változásra kell számítani. A gyors lehűlést egy viharzóna közeledése nyitotta meg. Ma már elmondható, hogy az előrejelzések pontosak, még ha területi eloszlásban az átvonulása nem pontosan határozható meg. Délután ötre, a Dunántúlra megérkezett a ciklon, 80-100 kilométeres szél kíséretében. Az ottani városok bölcs vezetői, pártállástól függetlenül, sorra mondták le a programokat, főleg a tűzijátékot, melynek megtartása az időjárás vonatkozásában szigorú követelményeket ír elő. Nem így Budapesten. A rendezők megkapták az előzetes jelentést az időjárás rövid időn belüli változásáról, csak sajnos figyelmen kívül hagyták. Körülbelül tíz perce folyt a tűzijáték, amikor orkánszerü szél, és villámokkal tarkított felhőszakadás csapott le, a másfélmillió érdeklődőre. Flatalmas pánik keletkezett. Az emberek egymást legázolva menekültek fedél alá. Teljes volt a fejetlenség. Az orkán több száz fát tört ketté, vagy csavart ki tövestől. A háztetőkről ezerszám hullottak alá a cserepek. Az utcák megteltek sebesültekkel. Kevésnek bizonyultak az ott tartózkodó mentőautók, és azok sem mindig jutottak el a sérültekhez. Reggelre így is megteltek a kórházak sebészeti és traumatológia osztályai. Sok sérültet csak másnap délre sikerült ellátni. A sok sérült mellett öt halott is volt. Gyurcsány Ferenc vizsgálatot rendelt el, és a vizsgálat vezetését arra a Szilvásy Györgyre bízta, aki a Fidesz szerint első számú felelőse volt a rendezvény lebonyolításának. Szilvásy gyorsan megnevezett három harmadik vonalbeli tisztviselőt, akikről később kiderült, hogy igazából semmi közük az egészhez. Az ellenzéki párt továbbra is az igazi felelős megnevezését követeli. Erre már megszólalt Küncze Gábor is, és dögkeselyűknek nevezte az aggódó Fideszt. Kunczéról közismert, hogy mindig is érzéketlen volt az emberi szenvedés iránt, sőt még a cinikus kifejezést is illik rá. Egy kivétellel, ha az illető valamilyen kisebbséghez tartozik. Itt tart jelenleg az ügy. Októberben helyhatósági választások lesznek, és könnyen elképzelhető, hogy Budapestéi a történtek árnyékában, tizenhat év után elvesztik a balliberálisok.-A városháza kistermében köszöntötték a Királyhel- meci Tizenegy Eves Középiskola egykori diákjait, akik ötven évvel ezelőtt érettségiztek a helyi gimnázium elődjeként számon tartott intézményben. 1956-ban hatvanegy fiatal tett záróvizsgát, ők voltak a régióban a második világháborút követő időszak első magyar érettségizői. A Tolvaj Bertalan vezette intézmény akkoriban még a perbenyiki kastélyban működött, a diákok zöme a Bodrogközből, az Ung-vidékről, valamint Kassa környékéről származott. A két végzős osztály osztályfőnökei Dobos Ferenc és Pikó Béla volt. A jubilálok egyike, Kendi László nagykaposi nyugalmazott iskolaigazgató elmondta, az 1956-ban érettségizettek többsége az akkori nehéz körülmények ellenére folytatta tanulmányait. Huszonketten a pedagógusi pályát választották, ám az első magyar érettségizettek között volt Kulcsár Tibor költő és Tomi Vince újságíró is. Az egykori diákok közül húszán sajnos már nem élnek, néhány osztálytársuk sorsának további alakulásáról pedig semmiféle információjuk sincs. A királyhelmeci találkozóra most harmincán jöttek el, Pikó Béla volt osztályfőnök betegség miatt nem vehetett részt a rendezvényen. A városházán tartott ünnepség után az öregdiákok a helyi temetőben virágot helyeztek el Tolvaj Bertalan és Dobos Ferenc sírján, illetve lerótták kegyeletüket itt nyugvó egykori osztálytársaik emléke előtt is. A délutáni órák azonban már a vidámság jegyében teltek, az egyik királyhelmeci étteremben tartott osztálytalálkozón az egybegyűltek sokáig anekdotáztak, s jó hangulatban elevenítették fel a fél évszázada együtt elkövetett diákcsínyeket. Az ötvenéves érettségi találkozó olyan jól sikerült, hogy a jelenlévők eldöntötték, ha lehetőségük lesz rá, öt év múlva újra együtt ünnepelnek majd Királyhelmecen. /Új Szó,
