Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-10-01 / 10. szám
2006 október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 11 Boldoggá avatták Salkaházi Sárát Magyarországon 1083 óta nem volt hasonló szertartás MNO Budapesten boldoggá avatták Salkaházi Sárát. A bazilika előtti téren Erdő Péter bíboros olvasta fel XVI. Benedek pápa erről szóló apostoli levelét. Salkaházi Sára a második világháborúban üldözött zsidókat rejtegetett budapesti rendházában, majd miután följelentették, a nyilasok kivégezték. A boldoggá avatási eljárást tíz éve indította meg a Szociális Testvérek Társasága, a Vatikáni Államtitkárság idén engedélyezte azt. A programsorozat részeként tíz órától a II. világháború végén vértanúhalált halt szociális testvér életútját ismertették a Szociális Testvérek Társasága tagjai, majd a 11 órakor kezdődő szentmisén hirdette ki Erdő Péter bíboros a boldoggá avatási határozatot. XVI. Benedek pápa idén április 28-án engedélyezte a bodoggá avatást Erdő Péter bíborosnak. Magyarországon 1083 óta nem volt boldoggá avatás. A bíboros felolvasta XVI. Benedek pápa a Salkaházi Sára boldoggá avatásáról szóló apostoli levelét vasárnap Budapesten, a bazilika előtti téren tartott szentmisén. Az apostoli levél úgy fogalmaz: „apostoli tekintélyünkkel megengedjük, hogy Isten szolgálója, Salkaházi Sára vértanú szüzet, (...) mától kezdve boldogként tiszteljék, és hogy ünnepét megtarthassák (...) minden év május 11-én". Salkaházi Sára 1899-ben született Kassán. Tanítónői diplomát szerzett, majd újságíróként tevékenykedett. Néhány hónapig menyasszony volt, de eljegyzését felbontotta. 1929-ben belépett a Szociális Testvérek Társaságába, egy évvel később letette fogadalmát. ÉS LÖN VILÁGOSSÁG „Hazudtunk éjjel, hazudtunk nappal, hazudtunk minden hullámhosszon”. Magyar Rádió, 1956 „ Hazudtunk éjjel, nappal és hazudtunk mindig! ” Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2006 május. A miniszterelnök nem mond le annak ellenére, hogy a nyilvánosságra került hangfelvétel szerint az MSZP frakcióülésen bevallotta: hazudtak éjjel, nappal és mindig. Gyurcsány: Két évig hazudtunk! A hangfelvétel tanúsága szerint Gyurcsány bevalotta, hogy a választási kampány idején eltitkolták a valóságot az emberek elől hogy megnyerjék a választásokat Gyurcsány Ferenc elismerte, hogy a költségvetés ez évi hiánya megszorítások nélkül tízszázalékos lenne, és ezzel lényegében azt is: hónapokon keresztül hazudott a büdzsé állapotáról. A hazai hírportálok teljes egészében nyilvánosságra hozták a miniszterelnök beszédét, mely a májusi MSZP-frakció ülésén hangzott el. Gyurcsány kijelentette: megfogják tudni, ki készítette és juttatta ki a felvételt a médiához. * „Piros a vér a pesti utcán...” Kossuth tér, szeptember 20. Az esti órákban mintegy 15 ezer ember gyűlt össze a Parlament előtt. A tüntetők áttörték a külső kordont és Gyurcsány Ferenc lemondását követelték. „Aki hazudik, az lop is” - skandálta az összegyűlt tömeg. A harmadik napja tartó megmozdulások résztvevői arra szólították fel a gazdákat, a taxisokat, hogy csatlakozzanak hozzájuk. A Kossuth teret elhagyó tüntetők egy része az MSZP Köztársaság téri székháza elé vonult. A fiatalok kövekkel, petárdákkal, üvegekkel és sörösdobozokkal dobálták a rendőröket, akik visszadobálták a köveket. Több rendőr megsérült, egy operatőrt fejbe dobtak - egy tüntetőt, az MTI-tudósítója szerint, - az Erkel Színház mögött nagyon megvertek. Sok autó megrongálódott, a környező utcákban a kukák lángoltak. A rendőrség nem várta meg, hogy a Magyar Televízió székházánál egy nappal korábban kialakult állapothoz hasonló helyzet álljon elő: könnygáz bevetésével feloszlatta a tömeget. A Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete elől gyalogos rohammal szorították ki a rendőrök éjfélkor a tüntetőket. Szociális teendői mellett maradt ideje írásra, tanításra is. Mindeközben életfeladatának tekintette a zsidó üldözöttek menekítését. 1944. december 27-én a nyilasok elhurcolták és a Dunába lőtték a Szabadság híd lábánál.
