Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-10-01 / 10. szám
2006 október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 3 Gondolatok a méltó ünnepléshez (Folytatás az 1. oldalról) 1956-ban megvalósult az általános szolidaritás, mindenki segített mindenkinek. Mára teljesen elidegenítették az embereket egymástól, hogy a magyar úgy érezze magát, mintha ellenségek között lenne, pedig csak a hatalmat orozták el a magyar néptől. 1956-ban politikailag is egységes volt az ország, mára politikailag is részekre szakították a társadalmat. 1956 különleges erkölcsi tisztaságával szemben ma gátlástalan korrupt tolvaj bandák zavartalanul érvényesülhetnek a gazdaságban és a politikában. 1956-ban a nép és forradalmi szervei mindenben az igazság szigorú normáit érvényesítette. Ma mindenben igyekeznek a normákat fellazítani, rengeteg igazságtalanság marad orvosolatlanul. Még a jogos járandóságok törvénysértő visszatartásától sem riadnak vissza a hatalmi fölényben lévők. 1956-ban a forradalom népi segítséggel néhány nap alatt létrehozta a tisztességes helytállás és a . becsületes munka társadalmát. Ma, a bármilyen eszközzel való érvényesülés és vagyonszerzés nyílt és hallgatólagos dicsőítése folyik. 1956-ban a nép minden felső párt és állami irányítás nélkül alulról megszervezett és működtetett egy valódi társadalmi önigazgatási rendszert. A különböző bizottságok és munkástanácsok a választott legalkamasabb személyek vezetésével kifogástalanul megoldották a jelentkező feladatokat, sokkal jobban mintha akár keleti, akár nyugati társadalomirányítási sablonok szerint jártak volna el. Ma a nép feje fölött és háta mögött, a nép kárára folyik az ország rossz hatásfokú irányítása. 1956-ban nem voltak hatalmi pozícióharcok, a vezetők a legalkalmasabbak közül kerültek ki. Ma bel és külföldi klikkek, érdekcsoportok ádáz hatalmi harca folyik, amelyben sem az erölcsi, sem a szakmai szempontok nem számítanak. A hazugság, a nép félrevezetése, ma is épp úgy folyik, mint 56 előtt, csak sokkal modernebb , technikai eszközökkel, nagyobb apparátussal és jóval intenzívebben, arcátlanabbul és cinikusab- ban. így lesz ez az 56-os évforduló megünneplésével kapcsolatban is. Pedig ettől az ünnepléstől távol kellene egyeseket tartani, nem pedig közös ünneplésre hívni, De kiket kellene távoltartani? A magyar nép minden ellenségét! Akik idegen uralom és érdek szolgálóiként a magyar nép ellen tevékenykednek, akik 56 emlékét sajátmaguk előtérbe tolására, vagy a tisztességes emberek közé való befurakodásra akarják kihasználni. Ezeknek nincs joguk 56 ünneplését jelenlétükkel piszkítani. Maradjon távol az is, aki nem tiszteli 56-ot és az azt megvalósító magyar népet. Kik számára veszélyes 56 szelleme? Azoknak, akik félnek a lelepleződéstől. Akik itthon és külföldön felelősek a magyar szabadság vérbefoj- tásáért, a mérhetetlen sok szenvedésért, akik félnek, hogy elvesztik a magyar néptől rabolt vagyonukat. Félnek 56 szellemétől azok is, akik bármely nemzet nemzeti értékeinek ellenségei. Ezek az értékpusztító erők igyekeznek mindent lerombolni, eltüntetni, ami egy nemzetet erősít. Ezeknek útjában van nemzeti önbecsülésünk, különösen az ifjúság önbecsülése. 56 szelleme nem tűri a munka nélküli gazdagodást, a nép nyakán való élősködést. Ezért van útjában 56 októberének szellemisége minden haszonleső hazai és külföldi parazitának. Meg kell akadályozni, hogy bárki elbirtokolja 56-ot a magyar nemzettől. Meg kell akadályozni, hogy 56-ot bármilyen hatalmi csoport kisajátítsa, hogy elszakítsák azt a néptől, mert 56 a népé, méghozzá csak a magyar népé. Tisztelet és megbecsülés illeti népünk minden tagját, mert a maroknyi ellenségen kívül, 56-ban minden magyar becsülettel helytállt. Akik még élnek az akkori történelem főszereplői voltak, megalapozták nemzeti önbecsülésünket, tartást adtak a következő nemzedékeknek. Az ő gyerekeiknek, unokáiknak tudniuk kell, hogy világtörténelmet formáló emberek családjába és nemzetébe születtek. Ma minden magyar 56 nemes nemzedékének leszármazottja. Erre kellene a megvalósítandó nemzeti egységünket alapozni, ahogy 56 októberében sikerült. Megvetés jár viszont az idegen elnyomóknak és magyarországi helytartóiknak. Megvetés jár a nov. 4-e után garázdálkodó gyáva bosszúállóknak, akik a népet ujjból bilincsbe verték. De megvetés jár azoknak is, akik 56 szellemiségét és az 56-osokat kiszorították a magyar történelemből és annak alakításából Az 56-os Magyarország és a mai magyar társadalom között milyen tudati és erkölcsi különbség van, azt jól jellemzi, ha arra gondolunk, mi lett