Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2006-10-01 / 10. szám

2006 október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 3 Gondolatok a méltó ünnepléshez (Folytatás az 1. oldalról) 1956-ban megvalósult az általános szolidaritás, mindenki segített mindenkinek. Mára teljesen el­idegenítették az embereket egymástól, hogy a ma­gyar úgy érezze magát, mintha ellenségek között lenne, pedig csak a hatalmat orozták el a magyar néptől. 1956-ban politikailag is egységes volt az ország, mára politikailag is részekre szakították a társa­dalmat. 1956 különleges erkölcsi tisztaságával szemben ma gátlástalan korrupt tolvaj bandák zavartalanul érvényesülhetnek a gazdaságban és a politikában. 1956-ban a nép és forradalmi szervei mindenben az igazság szigorú normáit érvényesítette. Ma mindenben igyekeznek a normákat fellazítani, ren­geteg igazságtalanság marad orvosolatlanul. Még a jogos járandóságok törvénysértő visszatartásától sem riadnak vissza a hatalmi fölényben lévők. 1956-ban a forradalom népi segítséggel néhány nap alatt létrehozta a tisztességes helytállás és a . becsületes munka társadalmát. Ma, a bármilyen eszközzel való érvényesülés és vagyonszerzés nyílt és hallgatólagos dicsőítése folyik. 1956-ban a nép minden felső párt és állami irányítás nélkül alulról megszervezett és működ­tetett egy valódi társadalmi önigazgatási rendszert. A különböző bizottságok és munkástanácsok a választott legalkamasabb személyek vezetésével kifogástalanul megoldották a jelentkező felada­tokat, sokkal jobban mintha akár keleti, akár nyugati társadalomirányítási sablonok szerint jár­tak volna el. Ma a nép feje fölött és háta mögött, a nép kárára folyik az ország rossz hatásfokú irá­nyítása. 1956-ban nem voltak hatalmi pozícióharcok, a vezetők a legalkalmasabbak közül kerültek ki. Ma bel és külföldi klikkek, érdekcsoportok ádáz ha­talmi harca folyik, amelyben sem az erölcsi, sem a szakmai szempontok nem számítanak. A hazugság, a nép félrevezetése, ma is épp úgy folyik, mint 56 előtt, csak sokkal modernebb , technikai eszközökkel, nagyobb apparátussal és jóval intenzívebben, arcátlanabbul és cinikusab- ban. így lesz ez az 56-os évforduló megünnep­lésével kapcsolatban is. Pedig ettől az ünnepléstől távol kellene egyeseket tartani, nem pedig közös ünneplésre hívni, De kiket kellene távoltartani? A magyar nép minden ellenségét! Akik idegen uralom és érdek szolgálóiként a magyar nép ellen tevékenykednek, akik 56 emlékét sajátmaguk elő­térbe tolására, vagy a tisztességes emberek közé való befurakodásra akarják kihasználni. Ezeknek nincs joguk 56 ünneplését jelenlétükkel piszkítani. Maradjon távol az is, aki nem tiszteli 56-ot és az azt megvalósító magyar népet. Kik számára veszélyes 56 szelleme? Azoknak, akik félnek a lelepleződéstől. Akik itthon és kül­földön felelősek a magyar szabadság vérbefoj- tásáért, a mérhetetlen sok szenvedésért, akik fél­nek, hogy elvesztik a magyar néptől rabolt va­gyonukat. Félnek 56 szellemétől azok is, akik bármely nemzet nemzeti értékeinek ellenségei. Ezek az értékpusztító erők igyekeznek mindent lerombolni, eltüntetni, ami egy nemzetet erősít. Ezeknek útjá­ban van nemzeti önbecsülésünk, különösen az if­júság önbecsülése. 56 szelleme nem tűri a munka nélküli gazdagodást, a nép nyakán való élősködést. Ezért van útjában 56 októberének szellemisége minden haszonleső hazai és külföldi parazitának. Meg kell akadályozni, hogy bárki elbirtokolja 56-ot a magyar nemzettől. Meg kell akadályozni, hogy 56-ot bármilyen hatalmi csoport kisajátítsa, hogy elszakítsák azt a néptől, mert 56 a népé, méghozzá csak a magyar népé. Tisztelet és megbecsülés illeti népünk minden tagját, mert a maroknyi ellenségen kívül, 56-ban minden magyar becsülettel helytállt. Akik még élnek az akkori történelem főszereplői voltak, megalapozták nemzeti önbecsülésünket, tartást ad­tak a következő nemzedékeknek. Az ő gyerekeik­nek, unokáiknak tudniuk kell, hogy világtörté­nelmet formáló emberek családjába és nemzetébe születtek. Ma minden magyar 56 nemes nemzedé­kének leszármazottja. Erre kellene a megvalósí­tandó nemzeti egységünket alapozni, ahogy 56 októberében sikerült. Megvetés jár viszont az idegen elnyomóknak és magyarországi helytartóiknak. Megvetés jár a nov. 4-e után garázdálkodó gyáva bosszúállóknak, akik a népet ujjból bilincsbe verték. De megvetés jár azoknak is, akik 56 szellemiségét és az 56-osokat kiszorították a magyar történelemből és annak ala­kításából Az 56-os Magyarország és a mai magyar társa­dalom között milyen tudati és erkölcsi különbség van, azt jól jellemzi, ha arra gondolunk, mi lett

Next

/
Thumbnails
Contents