Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-09-01 / 9. szám
2006 szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 17 szorításra van szükség” A politikus Deák Ferenc szavait idézve kijelentette: “hazudni nem szabad”. Együtt ünnepelt a Fidesz és a Nemzeti Fórum Veszprémben, ahol a megemlékezés szónoka Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum alelnöke volt. “Összekovácsol bennünket bizalmi kötésben a remény, a legfőbb bátorság” - mondta a szónok a veszprémi várban, Szent István és Gizella szobránál. Szent István életművének tudatában reménykednünk kell, hogy országunk újra keresztény lesz, egy keresztény Európában. Cél, hogy érték legyen a munka, a tudás, a hit és az erkölcs, ami összeköt, így az ezer éve lefektetett érték a nemzeti újjászületés alapja lehet.” Demszky Gábor főpolgármester a Liberálisok Házában ünnepelt. Az MDF Csepelen koszorúzta meg a XXI. kerületi Szent István úti Szent István-táblát. Dávid Ibolya 19-én Neszmélyben tartott augusztus 20-i köszöntőt. Vasárnap a budapesti Szent István-bazilikában reggeltől kora délutánig fejezhették ki tiszteletüket a hívők a Szent Jobb előtt. A Szent Jobb-kápolnából 8 órakor tiszteletadásra áthelyezték a bazilika belsejébe az ereklyét, amely mellett az esztergomi káptalan tagjai óránkénti váltással látták el a tiszteletőrséget. Az ereklye elhelyezése után Szabó Géza kanonok mutatott be plébániai nagymisét, délelőtt 10 órakor pedig Pápai Lajos győri megyés püspök főpapi nagymisét tartott. A Szent Jobb d.u. 2 óráig volt meg tekinthető a bazilikában. A Szent Jobbot őrző ereklyetartót 2.45 órakor vitték ki a templom elé, ahol Szabó Géza vezetésével elmondták a Szent István-litániát. Az öt órakor kezdődő ünnepi szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás, eszter- gom-budapesti érsek mutatta be, szentbeszédet mondott Stanislaw Dziwisz bíboros, krakkói érsek, néhai II. János Pál pápa személyi titkára. A szertartás után indult útjára a hagyományos Szent Jobb-körmenet, amely az elmúlt évekhez hasonlóan, a Zrínyi utca-Október 6. utca-József Attila utca-Nádor utca-Október 6. utca- Zrínyi utca útvonalon haladt. Erdő Péter bíboros szombaton az erdélyi Szentjobb községbe látogatott. A bíboros Tempfli József nagyváradi megyés püspök, szentjobbi apát felkérésére tartott Szent István-napi szentmisét, és mondott szentbeszédet a Nagyváradtól harmincöt kilométerre fekvő településen. (Rövidített, szerkesztett változat.) * Szent Istvánra emlékeztek a határon túl is. Erdély valamennyi temlomában szentmiséken és istentiszteleteken emlékeztek augusztus 20-án. A kárpátaljai Aknaszla- tinán Majnek Antal celebrálta az emlékező szentmisét. Ungváron a megyeszékhely udvarán került sor a megemlékezésre. AZ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ HÍREI —Az ügynökkérdésben elsőként a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) határozta el, hogy Tényfeltáró Bizottságot hoz létre az 1945-1990 közötti időszak vizsgálatára. A tavaly májusban szervezett testület a múlt teljes feltárására vállalkozott. Célja a tisztázás, nem az ítélkezés. A bizottság a MEE nemrégiben tartott országos közgyűlésére jelentést készített eddig végzett munkájáról. A beszámoló hangsúlyozza, hogy az állambiztonság szervei ideológiai ellenségnek tekintették, s ezért igyekeztek ellenőrizni az egyházakat. Az evangélikus vezetők és lelkészek között is voltak olyanok, akiket próbáltak - sikerrel vagy sekertele- nül - ügynöknek beszervezni: keresték, hogy mivel zsarolhatók és fenyegethet ők. Az evangélikus vizsgálat még csak a kezdeteknél tart, de a kutatók már mintegy ötven ügynök fedőnevét tárták fel. Azonosításuk jelenleg is tart, négy egyházi személyről ugyanakkor kizáróan bizonyítható, hogy tagja volt az ügynökhálózatnak. A négyből hárman püspökként teljesítettek szolgálatot, egy pedig esperesi beosztásban. A bizottság szerint a dokumentumok alapján megállapítható, hogy az ügynöki tevékenység szinte mindenki esetében más-más indíttatású volt. Eltérő a jelentések gyakorisága, azok témái, és eltérő az is, hogy a beszervezett személyek milyen mértékben befolyásolták mások sorsát. A markáns különbségek bemutatása az ügynökök pályaképéről készülő tanulmányok feladata lesz. —A Bp.-Fasori Evangélikus Gimnázium lapjából, a „Fasori Hirmondó”-ból idézzük az új igazgató, dr Odor László beköszöntőjének egyik részletét: „A szülők és a diákság számára is jól áttekinthető iskolai rendszert, átlátható pénzügyi helyzetet fogunk teremteni és fenntartani, nem vitatjuk, hogy a korábbi visszáságok nem hagyták érintetlenül az oktatás színvonalát.. Ez a magállapítás áll mind a tantestületre, mind a diákságra. Ebben a tekintetben is eltökélt szándékunk a régi Fasor újjáteremtése. Jól tudjuk, hogy a szülők és tanárok összefogása, rendezett viszonya nélkül ez elképzelhetetlen. Kérjük hát tisztelettel a szülők bizalmát, hogy jó képességű gyermekeiket gondjainkra bízzák, s bizton állíthatom, hogy megfelelő szaktudással, figyelemmel, és szeretettel fogjuk fogadni őket. A világban eligazodni tudó, boldog, életfelfogásukban és hitükben bizonyos felnőttekké szeretnénk nevelni őket. Tudjuk, hogy ez csak komoly, elkötelezett tanári gárdára s a szülői felelősségre építve lehetséges.”-A kollektív felelősségrevonás címén 1946 elejétől 1948 közepéig mintegy kétszázezer magyarországi német kényszerült szülőföldje elhagyására. A folyamat Budaörsön 1946. január 19-én vette kezdetét. A hazai németek több mint fél évszázaddal ezelőtti kitelepítésének emlékére júniusban emlékhelyet és emlékművet avattak a budaörsi Ote- metőben. A szobrot, melyet Menasági Péter készített, Erdő Péter r. k. bíboros érsek és Krehling Dániel ev lelkész áldotta meg. /ERŐS VÁR/ Erdély magyar föld, ne hagyjuk elveszni!
