Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-07-01 / 7-8. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2006. júl.- aug. HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből. —Örökségvédelmi megállapodást írt alá magyar és a szlovák kormány a Szlovákia területén található, a két ország közös kulturális identitását kifejező kulturális örökség megóvására, restaurálására. A 2003-ban aláírt magyarszlovák kulturális—oktatási egyezmény keretében hosszas előkészítés után megszületett új megállapodás kiteljed a közös történelmi fejlődés építészeti és régészeti emlékeinek védelmére is, a két ország közösen finanszírozza a helyreállításokat, a régészeti feltárásokat, a tudományos kutatásokat, tervezéseket. Biró Ágnes, a szlovák konnány kulturális minisztériumának államtitkára arról szólt, hogy egyebek mellett az együttműködésnek köszönhetően közösen támogatják a flileki középkori vár előkészítő kutatását, helyreállítását, a Berzéten lévő református műemlék-templom előkészítő kutatását, helyreállítását, kivitelezését. A magyar tárca támogatja a csécsi, a felsővályi, a lakszakállasi és a nagytoronyi református templomok állagmegóvását, felújítását, a helyreállítás tervezését, a munka kivitelezését. A szlovák kulturális minisztérium a Borsiban lévő Rákóczi- kastély, a szlovákiai Komáromban lévő műemlék-erőd, a gömörrákosi műemlék-templom, a tőketerebesi Andrássy- mauzóleum, az ógyallai kastély felújításához járul hozzá. A két ország megvizsgálja a magyarországi szlovákság számára fontos és jelentős műemlékek felújításának jövőbeni finanszírozási lehetőségeit is. (Új Szó, Pozsony) —A dévai iskolaközpontban Hauer Erich-emléknppot rendeztek, emlékezve a három évvel ezelőtt fiatalon elhunyt tanár munkásságára. Az emlékére szervezett fizika- versenyen 45 diák vett részt a dévai Téglás Gábor Iskolából, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumból, illetve a vajdahunyadi 6-os számú Általános Iskolából. Az elhunytra édesapja, dr. Hauer Erich emlékezett, aki fia halála után létrehozta az emlékét őrző, nevét viselő civil szervezetet, amely évről évre díjazza a legjobb tanulmányi eredményt felmutató Hunyad megyei magyar végzős diákot. (Nyugati Jelen, Arad) —A visszaadott épületek közül a Bethlen Gábor Kollégium épületegyüttese a legfontosabb számunkra — hangsúlyozza Kónya Tibor iskolalelkész Nagyenyeden. A kollégium udvarán kilenc nagyobb épület áll, amelyekben tanítás folyik, illetve egy-egy lakás- és konviktusépület. Ezekből három épületet visszakaptak: a kollégium főépületét, az elemi iskola épületét és a fiúintemátusnak otthont adó épületet. A többi épületet visszaadása eljárásbeli akadályok miatt késik. A Nagyenyed-kömyéki településeken is számos ingatlan várományosa az egyházközség, ilyen például Csombordon az iskola épületegyüttese az egykori Keménykastély telkén, kastélyostól, parkostól. (Szabadság, Kolozsvár)/--Szabadkán 165 évvel ezelőtt alakult meg a Szent György nevét viselő egyházközség, a neogótikus stílusban épült templom pedig felszentelésének 110. évfordulóját ünnepli április 23-án, a templombúcsún. Az évfordulók minden közösségnek örömet szereznek, élénkítő hatással vannak a közösségi életre. Az idei kettős évforduló öröme azonban némi ürömmel vegyül. Míg ugyanis a plébániaközösség, majd a templom és a mellette helyet kapott iskola felépítését a népesség gyarapodása tette szükségessé, addig most visszafejlődés tapasztalható. Az iskola épülete már nem eredeti rendeltetését tölti be, de az egyházközség vonzásköréhez tartozó másik két általános iskolában is rohamosan csökken a magyar osztályok tanulóinak száma. Mint Dobai István plébános elmondta, a meglevő hívőközösség egyre tudatosabban vállalja és vallja a keresztény katolikus hitet, de még mindig sokan élnek közöttük, akik a cselekvő hit helyett a kiváró álláspontot választják. Arra várnak, hogy meglássák, merre billen a mérleg nyelve ebben a forrongó társadalmi helyzetben, milyen irányba indul a közösségi élet. Nem érzik a mulasztással elkövetett bűn súlyát, azt, hogy minden tétlenül eltöltött pillanat a jövőt, az élet minőségének alakulását teszi tönkre. Aki még mindig nem mer vallása mellett kiállni, az feltehetően politikai kérdésekben sem foglal állást, ez pedig arra utal, hogy alapvető erkölcsi álláspontok kialakításában is nagyon ingatag, állandóan változó magatartást tanúsít. Éppen az ösz- szefüggések következményei miatt döntött úgy az egyház- község plébánosa, hogy kapcsolódnak a nemzeti lelki megújulásért meghirdetett imaévhez. (Hét Nap, Szabadka)-Paskó Csaba Bodrogvári-díjas, római katolikus plébános, a Szent Teréz székesegyház karnagya, a szabadkai zenei élet fellendítője Szabadkán olyan koncerteket, zenei esteket szervez, amelyek sorra látják vendégül az otthoni és külföldi egyházi zene hírességeit. Paskó elmondta, elégedetlen a pályázati rendszerek működésével és azzal, hogy a programokat igen kis anyagi támogatás mellett kell szervezniük. Mindent megtesz azonban azért, hogy a közönség ebből semmit ne lásson, hogy a rendezvények zökkenőmentesen kerüljenek megrendezésre továbbra is. „Szabadkának valaha nagy zenei hagyománya volt. Azon, hogy most miért nincs, és hogy a II. világháború után az Újvidék- és Belgrád-centralizáció miért tette ezt tönkre, sokat lehetne vitatkozni. Az a kulturális infrastruktúra, amely ebben a városban valamikor kifogástalanul működött, ma csak nyomaiban lelhető fel. Látni kell, és ki kell mondani, hogy Szabadka zenei élete ma romokban hever, hiszen nincs pénz rá, és nincs meg az a vezetőségi réteg sem, amely ezt újraélesztené. 2003-ban, amikor megkaptam a kamagyi tisztséget, elkezdtem helyreállítani azt a zenei életet, amely minden normálisan működő városban természetes jelenség. A szabadkai székesegyház egész Bácska központi temploma, ezért lelki, szellemi és kulturális központtá kell válnia. Elsősorban e cél megvalósítása sarkallt engem, hiszen alapvetően egyházi zenész vagyok. A harmadik éve szervezem a mindig egy évre tervezett zenei programot, és ennek érdekében a nyugati kapcsolataimat használom fel.
