Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-07-01 / 7-8. szám
2006. júl.- aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 15 A CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚRÓL A csíksomlyói pünkösdi búcsú az idén 2006 június harmadikán, szombaton volt. A búcsú idei szónoka főtisztelendő ferences MAJNEK ANTAL, munkácsi megyéspüspök volt. 2009-ben ünnepli a ferences rend, a búcsú hagyományos vendéglátó gazdája, a rend megalakulásának 800 éves jubileumát, ezért hívtak meg ferences atyát ünnepi szónoknak. A székelyföldi hegyek között, a csíksomlyói kegytemplomban az idén 439-ik alkalommal emlékeztek meg Csík népének fegyverrel és a Csodatevő Szűzanya segítségével kivívott győzelméről azok felett, akik hitükre és életükre törtek. Nincs ennél nagyobb és régebbi, évről évre megismétlődő vallásos magyar megmozdulás e kerek földön! És ez a nagy megmozdulás egyre inkább növekvő irányzatot mutat, egyre többen, évente mintegy félmillóan zarándokolnak ezen a napon Csíksomlyóra. Ez a tény az, ami bizalommal és reménnyel tölti el az erdélyi magyarság megmaradásáért aggódó lelkünket. Bízunk abban, hogy az a nép, amely hagyományait ennyire megőrzi vérzivataros évszázadokon át, az túl fogja élni a jelen megpróbáltatásait és győzedelmesen fog kikerülni a mostani, veszedelemes sárkánnyal vívott küzdelméből is! Reméljük, hogy az elkövetkező években egyre több magyar zarándok fogja kérni, letérdelve a csíksomlyói csodatevő Kegyszobor előtt, a Szűzanya segítségét. Vajon ismert-e számunkra, az óhazától távol élő magyarok számára, a csíksomlyói búcsú, a kegyszobor és a kegyhely története? * 1567 óta, a nagyerdei, Tolvajos nevű hegyen történt csata óta, minden évben, pünkösd szombatján búcsúval emlékeznek meg arról a véres harcról, melyben a csíki és a gyergyói katolikus székelység elhárította az erőszakos térítés veszélyét.Ezt a nagy túlerővel szembeni csodálatos győzelmet a Szűzanya segítségének, csodatevő képességgel megáldott kegyszobrának tulajdonítják. Azóta is többször támadták - dúlták ellenségek ezt a vidéket. 1601-ben tatár, 1661-ben pedig török-tatár dúlást szenvedett Erdély, de sem az itteni népet sem pedig szent védőjének szobrát el nem tudták pusztítani. Megkíséreljük leírni, azok számára akik esetleg még nem ismernék, a szobrot és annak történetét. A csíksomlyói Szűzanya szoborral azt tartják, hogy a szó szoros értelmében a világ legnagyobb méretű, fából faragott kegyszobra. A hársfából faragott, festékkel bevont szobor több mint két méter magas. Keletkezését az 1510-1520-as évekre becsülik. Itt, Erdélyben készült, valószínűleg Brassóban vagy Nagyszebenben, de az is lehet, hogy éppen a Somlyó hegy tövében faragták. Stílusán a középeurópai reneszánsz hatása mutatkozik. A szobornak jellegzetesen fiatal székely lány arca van. Ez a tény nagyon is jelentős, hiszen a legtöbb európai templomban Mária szobrai középkorú női arcot ábrázolnak. A csíksomlyói kegyszobor Szűz Máriát Istenanyának ábrázolja. A főalak, az Istenanya napsugarakkal körülvett, fehér ruhában öltözött, karján a Gyermek-Jézussal. Lábai alatt a hold, melynek közepében torz emberarc látható, - Ariusnak, a Szűz Mária istenanyaságát tagadójának képe az. A Madonna fejét 12 csillagból álló koszorú díszíti. Királynői voltát magas korona és jobb kezében jogar jelzi. A kegyszobrot illetően több csodálatos jelenést tart számon a krónika. A szobor arckifejezésének változásait, különböző fény, láng és füst jelenéseket tartanak számon, melyek mindmegannyi figyelmeztető jelek voltak a hívek számára. Mindezen jelenéseket feljegyezték, kivizsgálták és szemtanuk bizonyításai alapján hitelesnek nyílvánították. A kegyszobor történetéhez hozzátartozik az is ami az 1661-es török-tatár pusztítás alatt történt. A tatárok behatoltak a kolostor területére és felgyújtották az épületeket. A kolostor udvarára gyűlt népet halomra gyilkolták, csak azokat kímélték meg, akiket rabságba hurcoltak. A nép egy része a templomba menekült, a kegyszoborhoz bújt védelemért könyörögve. A tatár vezér ezt látván azt hitte, hogy a szobor valami nagy kincs és el akarta vinni magával. Ezért nagy nehezen hatökrös szekéré tétette. Igenám, de a hat ökör meg se tudta mozdítani a szekeret. Akkor a tatár vezér a szobrot ledobatta a szekérről és dühében kardjával hozzávágott. A szobor homlokán és nyakán most is látható a vágás és a karcolás helye, de bár a felgyújtott templomban volt, a tűznek, füstnek, koromnak semmi nyoma sincs rajta. A tatár vezér karja pedig bénultan hullott alá. Az elmúlt századokon át igen sok, a kegyszobor előtt elmondott ima talált meghallgatásra. Emberek sokasága nyert vigaszt, reményt, gyógyulást a hittel, bizalommal elmondott imádságok, kérések hatására Márványtáblák, fogadalmi tárgyak táblája bizonyítja ezeket a csodás meghallgatásokat. A kegyszobor csodákat művelő erejét a XVIII. században több püspöki vizsgálatnak vetették alá 1798 szeptermber 20-án hivatalosan is elismerték csodatevő tulajdonságát és akkor ékesítették fel koronával a szobrot. A csíksomlyói kegyszobornak köteteket kitevő irodalma van, mely a félezer éves kegytárgy köré csoportosult szokásokkal, valamint a csodálatos meghallgatásokkal. csodákkal foglalkozik. A búcsújárás a szoborral egyidős. Egy írás, mely a búcsújárás hagyományaival foglalkozik, megjegyzi, hogy a székelységben a csíksomlyói búcsú immár ösztön- szerüen idegződött be. Miként a vándormadarak, amikor eljő a költözés ideje, úgy érzi azt a székelység is, hogy " jön Pünkösd, menni kell a csíksomlyói búcsúra". A búcsújárás bűnbánati gyakorlat is. Nem könnyű végig járni a kijelölt utat, felfele a dombon, forró
