Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-07-01 / 7-8. szám
12 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2006. júl.- aug. Részlet a Magyar Nemzet “Memento...” című cikkéből Először rossz lesz - és később is A spekulánsok — akik előszeretettel befektetőnek hívják magukat — lélekraj zárói hadd idézzünk néhány megállapítást egy szaktekintélytől, aki belülről ismeri ezt a világot. George Soros, a tőzsdecápa A globális kapitalizmus válsága című, magyarul is megjelent könyvében írja: „A tranzakciós piacgazdaságban mindenkinek a saját érdekét kell szem előtt tartania, így az erkölcs, a lelkiismeret csupán teher. Akik nem törődnek a többiekkel, sokkal jobban érvényesülnek. Korunkban az új szemlélet a sikert tartja a legfőbb célnak, és ehhez bármilyen eszközt megenged és jogosnak tekint. Az üzletkötésen alapuló társadalomban az egyén mindenek felett áll, nem kell feltétlenül becsületesnek lennie, ez inkább hátrány. A lényeg a hatékonyság, amely nő akkor, ha a becsületességet kiküszöböljük.” Soros kifejti, hogy ez a szemlélet a társadalom minden területén tért hódít. A globális gazdaságot a tőke korlátlan áramlása jellemzi, de ezt nem hangolták össze a társadalom fejlődésével. „Jelenleg a piaci fundamentalizmus az uralkodó, ami azt jelenti, hogy a pénztőkének adják a kormányaidat.” A tőzsdecápa szerint a rendszer legnagyobb hibája, hogy „lehetővé teszi a piaci ténykedést és a profitorientáltságot olyan területeken is, ahol azoknak semmi keresnivalójuk nincs”. Soros elismeri: „Piaci szereplőként magam is a profitom maximalizálásában vagyok érdekelt, de polgárként olyan társadalomban akarok élni, ahol béke, igazság, szabadság érvényesül.” Soros, akinek hatalmas szerepe van a magyar átalakulásban, nem titkolja továbbá: „A pénzpiacok névtelen szereplőjeként soha nem kellett mérlegelnem tetteim társadalmi következményeit. Tudatában voltam annak, hogy némely esetben károsak lehetnek, de betartottam a játékszabályokat, feljogosítva éreztem magam a konzekvenciák semmibevételére.” Kijelenti, csak a nyereség maximálása érdekelte. „Döntéseimet olyan események hatására hoztam meg, amelyek társadalmi következményekkel jártak. A pénzpiacok országokat romba döntő golyóvá válhatnak. Tudjuk, a játékszabályokat a hatalomban lévők hozzák meg, azonban a demokratikus társadalomban a hatalmon levőket a játékosok választják.” A piaci fundamentalizmus tehát kész megvásárolni a politikusokat, s a végén a gátlástalanok nyernek: ez a globális kapitalizmus legnyugtalanítóbb tulajdonsága. E szellem jellegzetes magyar képviselője Bokros Lajos, aki egyszer már eljátszotta, és mint publikációiban, előadásaiban rendszeresen jelezte, másodszor is szívesen eljátszaná a sebész szerepét, aki csonkol, ha kell. A mindentudó népboldogítóét, aki azt mondja, vegyük csak be a keserű orvosságot, „először rossz lesz, de később nagyon jó”. Egyszer már bevettük, de hol van az ígért hatás? A varázsló mutatványa csak akkor sikerülhet, ha elhisszük, hogy tényleg jót akar. Csakhogy Bokros Lajos, Gyurcsány Ferenc és a többi csodadoktor az elmúlt évtizedben ebben az országban tevékenykedtek, és működésükről ismeretekkel rendelkezünk. SOÓS GÉZA: HAZAI TÜKÖR A választások eredményeként az SZDSZ több mint hatszázalékkal bejutott az Országházba. Az eredmény nem nevezhető meglepetésnek, hiszen közismert, hogy Budapest nagyon komoly választóbázisa a liberálisoknak. Ide sorolnám a hazai zsidóságot, mely közismerten a szabadelvűeket támogatja, hiszen maga a párt is a hazai zsidóságra épül. Az is közismert, hogy az SZDSZ azt a neoliberális gazdaság- politikát támogatja, mely még jólétet nem teremtett sehol. Mi több, sok dél-amerikai ország gazdasági csődje összefüggésbe hozható a neóliberális törekvésekkel. A Med- gyessy-, de főleg a Gyurcsány-kormány, nem tudta kivonni magát koalíciós partnere „erőszakos térítése” alól, mely hazánkat csődközeli állapotba hozta. A mindent eladni szemlélet, mely azt is célozza, hogy mindent eladni lehetőleg barátaiknak, lehetőleg azonnal és lehetőleg potyán. Ezen SZDSZ-es törekvések a választások után ismét hangot kaptak, sőt felerősödtek. Kóka János miniszter, a liberálisok „gazdasági front embere”, mint a pa- pagály egyre csak a privatizáció fontosságát ismételgeti. Többek között a Volán vállalatokra vetettek szemet, melyek többsége még állami kézben van és jókora veszteséget termel. Gyakran mondogatják, hogy majd magánkézben nyereséges lesz, és nem az adófizetők pénzén kell fenntartani. A probléma a veszteséget előidéző okokban van. Ugyanis ezek a közlekedési vállalatok kapcsolják be az egyre nehezebb helyzetbe kerülő aprófalvakat az ország vérkeringésébe, és a veszteségek egy tetemes része itt keletkezik.. Ha majd magánkézbe kerül a vidéki buszközlekedés, nyílván az új tulajdonos azonnal a többszörösére emelt viteldíjjal próbálja nyereségessé tenni a járatokat. Az egyre növekvő benzinárak mellett, az aprófalvak bezárulnak a világ elől, és felgyorsul az elvándorlás, hiszen megszűnik a munkábajárás lehetősége. Az is igaz, hogy már ma is itt a legnagyobb a munkanélküliség. Néhány napja egy szociológus úgy fogalmazott, hogy a falvak ellehetetlenítése és a cigányság elszaporodása, az SZDSZ bosszúja a vidéken elszenvedett választási verességért. Ismerve a liberálisok mentalitását félek, hogy ez a megfogalmazás még nagyon visszafogottra sikerült. Ugyanis, ha az urakon múlna valószínű, hogy a buldózerek jönnének. írásomban gyakran visszatérő téma a hazai cigányság. Az sem titok, hogy ezen írások többségében negatív színben tüntettem fel, ezt a sok esetben „élősdi” etnikumot. A következő két történet is róluk szól. Egész pontosan a bűnöző cigányokról, a mögöttük álló és bátorítást nyújtó SZDSZ-ről, és a kiszolgáltatott helyzetben lévő magyarságról. Néhány hete két gyermekkorú cigánygyerek Olaszliszkán bántalmazott és kirabolt egy idős embert. Az áldozat a rablás és bántalmazás miatt feljelentést tett a rendőrségen.
