Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-06-01 / 6. szám
18 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2006 június Grabar listája: megtervezték az “értékmentést” Sárospatak csak a jéghegy csúcsa - Felbecsülhetetlen magyar értékek Oroszországban MNO Igor Grabar orosz festő, művészettörténész listát állított össze: a Vörös Hadsereg által megszállt országok magángyűjteményeiből, bankjaiból, múzeumaiból mit kellene elvinni. A lista alapján művészettörténészeket is felvonultató alakulatok is fosztogattak hazánkban. Egyes információk szerint legalább 300 millió forintot fizetett Magyarország az orosz félnek. Ma kibontották a könyvesládákat a református egyház képviselőinek jelenlétében, akik sajnálkozva állapították meg: tíz kötet hiányzik. Kibontották a sárospataki köteteket tartalmazó ládákat. A kormány és a tulajdonos református egyház képviselői az Országos Széchényi Könyvtárban nyitották fel az Oroszországból érkezett csomagokat. Csomós József, a Sárospataki Könyvtár fenntartója, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke történelmi pillanatnak nevezte, hogy a könyvek hazakerültek, ugyanakkor sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az orosz komiány tíz kötetet visszatartott. Monok István, a könyvtár főigazgatója hangsúlyozta, hogy Magyarország nem mond le a tíz Oroszországban maradt darabról sem. Csupán elenyésző töredéke az Oroszországba hurcolt, felbecsülhetetlen értékű magyar műkincseknek a visszavásárolt sárospataki gyűjtemény. A Vörös Hadsereg fosztogatásai mellett külön alakulat tört be a múzeumokba és bankokba katonaruhába öltözött művészettörténészekkel, akik egy orosz festő részletes listája alapján „dolgoztak”. Március harmadikán megnyílt a Sárospataki Református Kollégium Oroszországtól visszavásárolt könyveiből rendezett kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Megnézhetjük hát a Vörös Hadsereg háborús fosztogatásának elenyésző töredékét. Mert hogy az, ami most hazakerül, csupán ennyi abból a mérhetetlen értékű zsákmányból, amelynek még a teljes feltérképezését sem tudta elvégezni Magyar- ország - írja a radio.hu. Moszkva nem segíti a kutatókat Az e céllal megalakított restitúciós kutatócsoport bár létezik, de pénz híján nem tud érdemi munkát végezni. Részben ez, részben pedig az gátolja a továbblépést, hogy Moszkva sem segíti a kutatókat. Az elérhető legalaposabb katalógus Nümbergben van azokról az értékekről, amelyek először abba az irányba indultak a vagonokban, hogy aztán a hadiszerencse fordultával végleg orosz földre kerüljenek. Voith Krisztina professzor a könyvritkaságokat is tartalmazó sárospataki gyűjteményről elmondta: diákok számára vásárolták valamikor ezeket a könyveket. Voltak különleges egységek, amelyek arra voltak felkészítve, hogy műtárgyakat „gyűjtsenek össze” a megszállt országokban. Az egységek tagjai katonaruhába bújtatott szakemberek voltak — nyilatkozta Mihály Mária, a Szép- művészeti Múzeum főigazgató-helyettese. A magyar-orosz restitúciós bizottság orosz csoportjának a vezetője, Irina Antonova is e „szakemberek” között volt, és ő volt az, aki a megszállt területekről Szovjetunióba vitt műtárgyakat ott Moszkvában átvette - közli a radio.hu. És a többi? A hazánkból a Vörös Hadsereg alakulatai által - korabeli kifejezéssel élve -„elzabrált” műtárgyak részben Moszkvában, a Puskin Múzeumban vannak, legtöbbjük pedig a Grabar Intézetben, amely a központi restaurátor műhely. Miközben az országot megszálló orosz erők egy része járókelőket fosztogatott, egy csöndes kis elitcsapat jóval tervszerűbben ténykedett. Igor Grabar orosz festő és művészettörténész már 1943- ban javasolta a háborús károk felmérésével megbízott rendkívüli állami bizottságnak, hogy a Németország és szövetségesei által elpusztított kulturális javak értékét az ellenséges országok gyűjteményeinek kifosztásával ellensúlyozzák. Grabart különös szálak fűzték hazánkhoz: 1871-ben Budapesten született, de mert apja hevesen küzdött a szláv kisebbségi jogokért, orosz források szerint menekülnie kellett a zaklatások elől A család 1876-ban Oroszországba települt. A Németországra, Ausztriára, Magyarországra, Romániára és Olaszországra vonatkozó rekvirálási tervezetet kidolgozó Grabar listája - melyről végül lekerült a Németországnak idejében hadat üzenő Olaszország - eredetileg 1745 műtárgyat foglalt magában, ezek összértéke (1945-ös árfolyamon) meghaladta a 70 millió dollárt. Legalábbis így számolta ki Grabar, aki személyes tapasztalatból ismerve az európai múzeumokat és az értékbecslési módszereket, gondosan beárazta a műkincseket. A magyar múzeumi leltári számokat is tartalmazó tervben a hazai gyűjtemények több mint nyolcvan alkotással szerepeltek, ezek összértéke 1,3 millió dollárt tett ki. A kiválasztott művek között Rembrandt, Goya és Vermeer képei is szerepeltek, de a moszkvai szakértők kiszemelték maguknak Konsztantinosz Mo- nomachosz bizánci császár 400 ezer dollárt érő koronáját is. Az NKVD-s osztagok figyelmét a pénzintézetek és közraktárak sem kerülték el, ezek széfjeit szabályos bankrablást alkalmazva berobbantották. A hazánkból elhurcolt könyvek Nyizsnij Novgorodban
