Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)

2006-05-01 / 5. szám

26

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

2006 május

MAGYAR TÁJAK

MAGYAR TÖRTÉNELEM

MAGYARORSZÁG

TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA

LIX. rész

—1570. január 1. Erdélyi országgyűlés Medgyesen. (Törvénythoz az Unitáriusok ellen,)

—Április 12. A királysághoz való viszony békés rendezése céljából János Zsigmond Békés Gáspár tanácsúr vezetésével követséget küld Prágába.

—Az év tavaszán Karácsony György 1569 folyamán támadt mozgalmát Debrecen mellett szétverik a nemesi csapatok: a vezért Debrecenben kivégzik.

—Augusztus 16. Megegyezés jön létre I. Miksa király és János Zsigmond fejedelem között Speyerben. (János Zsigmond és utódai Miksát az egész kereszténység fejének és egész Magyarország urának ismerik el: János Zsigmond leteszi a királyi címet, mint fejedelem uralkodik Erdély és a Részek felett, amelyek Magyarország részét képezik: ezt a területet utódaik is öröklik: ezek kihalta után Erdély a magyar királyra száll: török támadás esetén a két fél kölcsönösen segítséget nyújt egymásnak: János Zsigmond feleségül kapja I. Miksa unokahúgát, Albert bajor herceg leányát, Máriát.)

—December 1. János Zsigmond erdélyi fejedelem ratifikálja az augusztus 16-án kötött speyeri egyezményt.

—Az év folyamán: Lakosságszámok, mai becslés szerint: Abaúj vm. 33-41 ezer fo: Borsod vm. 26-32 ezer fo: Gör vm. 20-22 ezer fö: Vas vm. 65-100 ezer fo. - a Pozsonyi foharmicadhoz tartozó harmicadhivatalok ez évi vámbevétele kerek számban 71 ezer Ft. - A városi számadáskönyvek adatai szerint Sopronban ez évben 150 ezer kg marhahúst mértek ki, fejenként mintrgy napi 80 dkg-ot. - I. Miksa elrendeli a vallási tartalmú iratok cenzúráját. - Megkezdődik Várad ötszögletű várának építése, Báthori István kezdeményezésére, Budán a Császár Fürdő építése (1589-ig tart). - Megjelenik Brassóban a zsoltárok könyve román nyelven: Psaltiri. Kolozsvárott Heltai Gáspár Háló című fordítása a spanyol inkvizícióról: ugyanott Dávid Ferenc fordításában a Könyvecske az igaz keresztyéni kereszt- ségről, az első anababtista vitairat.

—1571. január 6. Erdényi országgyűlés Székelyvásárhelyen. (Megerősíti a különböző vallások szabad gyakorlatáról szóló korábbi rendelkezéseket: húsz kézműves szakmára vonatkozó újabb árszabást ad ki,)

—Március 14. meghal János Zsigmond erdélyi fejedelem Gyulafehérvárott.-János Zsigmond, II. János. 1540. július 7-én született Budán. Magyarország választott királya, Erdély első fejedelme (1556-1571). Szapolyai János király és Jabelló Izabella fia. A rákosi országgyűlés a váradi béke ellenére, mely I. Ferdinándnak biztosította a trónt, János királyt még születése évében királlyá választotta. 1541-ben Szolimán szultán megszállta Buda várát, s János Zsigmond uralma, amelyet 1551-ig Fráter György, 1559-ig Izabella gyakorolt, csak az ország keleti felére terjedt ki és török ellenőrzése alatt állt. 1551-ben Fráter György országegyesítő törekvéseinek folyamányaként szerződést kötött Ferdinánddal s anyagi kárpótlás ellenében lemondott a trónról, majd anyjával együtt Lengyelországba költözött. Ferdinánd azonban nem tudta az országot a török bosszúja ellen megvédeni, ezért 1556-ban az erdélyi rendek visszahívták Jánnos Zsigmondot és Izabellát. 1559-ben anyja halála után maga vette át az uralmat. Uralma idején megszilárdult Erdély különállása a királyi Magyarországtól, és kialakult a török birodalomtól függő helyzete. 1570-ben a speyeri egyezményben lemondott a királyi címről, 1562-ben vérbe fojtotta az elvesztett nemesi jogaikért fegyvert fogott székelyek fölkelését. Uralkodása idején áttért a lutheránus, majd a református és végül az unitárius vallásra, elősegítve ezzel, hogy erdélyben létrejöjjön a négy bevett vallás rendszere. 1771. március 14-én hunyt el Gyulafehérvárott. Vele halt ki a Szapolyai család. /Magyar Életrajzi Lexikon)-Április 1. Erdélyi országgyűlés Gyulafehérvárott. (János Zsigmond temetéséről gondoskodik.)

—Április 2. A törökök kelepcébe csalják és megölik Thury György kanizsai kapitányt, a végvári vitézek leghíresebb csapatvezérét

—Május 25. Somlyai Báthori Istvánr az erdélyi országgyűlés fejedelemmé választotta. (Uralkodik 1586-ig.) A fejedelem titokban hűség esküt tesz I. Miksa királynak és utódainak.

—Augusztus 16. A király utasítja a Szepesi Kamarát, hogy Tokajnál építtesen állandó hidat. (Nem valósul meg.)

—Augusztus 18. Erdélyi országgyűlés Gyulafehérvárott. (Kihirdeti Báthori István szultáni megerősjtését a fejedelmi székben.)

—Október 6. Báthori István leveri a csíki közszékelyek szeptember végén támadt fölkelését.

—November 19. Erdélyi országgyűlés Kolozsvárott. (János Zsigmond és Izabella birtokadományait részben visszavonja, részben felülvizsgálni rendeli: csak az 1556 óta szökött jobbágyokat lehet visszakövetelni: az országgyűlésre szóló meghívó kötelező erejű.: a lovakon kívül minden állattal és bőrével szabadon lehet kereskedni.)-December 14. Báthori István fejedelem az osztrák jezsuita rendtartomány főnökéhez írt levelében jezsuita szerzeteseket kér Erdélybe, hogy a leromlott katolikus egyházat helyreállíthassa. (A szerzetesek Erdélybe küldése csak 1579-ben valósul meg.)

—Az év folyamán Bars vm. lakossága, mai becslés szerint 24-27 ezer fo. - Az egész országban pestisjárvány dühöng. (1572 tavaszáig.) A Gömör megyei hámorokban megkezdik a vasöntést.