Amerikai Magyar Újság, 2006 (42. évfolyam, 1-12. szám)
2006-04-01 / 4. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2006 április HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből. Kolozsvár három, több száz éves múltú tanintézettel büszkélkedhet. Az idők folyamán mindegyik neve fogalommá vált. A mai Báthory István Líceum alapításának 1579-es évszáma közismert, és általánosan elfogadott. Az Unitárius Kollégium, illetve a Brassai Sámuel Líceum esetében kissé bonyolultabb a helyzet. 1568 januáijában a lelkiismereti és vallásszabadságot kimondó nevezetes tordai országgyűlési határozatot követően megalakult az unitárius egyház. Kolozsvár akkor az 1557-ben létesült iskolával együtt unitáriussá lett. A felekezeti hagyományok folytatója a Brassai mellől 1993-tól kinőtt, újabban János Zsigmond nevét viselő Unitárius Kollégium. A Református Kollégiumnak az előzőeknél hányatottabb sors jutott. Alapítását nehéz évszámhoz kötni. Sem az 1545-ös, sem pedig az 1557-es dátumhoz való folyamatos kötődését nem lehet bizonyítani. Az eddigi vallás- és iskolatörténészek szerint 1608 táján létesült az addig unitárius városban református egyházközség, amely a Deák Ferenc utca ma 23-25. számot viselő ingatlanjában tartotta istentiszteleteit, s itt indult be első iskolája is. /Szabadság, Kolozsvár/--Ausztria, Németország és Magyarország is visz- szakövetelhetik állampolgáraik államosított vagyonát, ha Szerbia nem hozza meg időben a vagyon-vissza- származtatásról szóló törvényt. Mintegy 1.800 Volksdeutscher - akiket Vajdaságból Ausztriába és Németországba száműztek a második világháború végén - jogosan követelheti vissza szerbiai vagyonát. Ezért Szerbiának követnie kell Horvátország példáját. Horvátország ugyanis a csatlakozási folyamat során kapott osztrák támogatásért cserébe törvényt hozott arról, hogy az elüldözött németeknek visszaszármaztatja a vagyonukat. Hasonló megállapodást kell kötnie Szerbiának Romániával, Bulgáriával és Horvátországgal is, ezek az országok hamarosan az EU tagjai lesznek. Az USA is visszaköveteli Szerbiából származó állampolgárainak vagyonát. A vagyon visszaszármaztatásán, vagy a gazdaságok, a földek, a házak és a gyárak akkori értékének kompenzálásán kívül Szerbiának szembe kell néznie a bányák kérdésével is, mert ezek a háború előtt külföldi tőke segítségével működtek. Az angolok, a németek, a svájciak és a románok bizonyára nem fognak lemondani azokról a bányákról és cégekről, amelyekkel állampolgáraik rendelkeztek Szerbiában, és elvették tőlük. Vladimir Lesiae, a kosovói bányák egyik örököse azt mondja, az angolok egészen biztosan követelik majd, hogy adják nekik vissza a trepéai ólombánya tulajdonjogát, hiszen az a háború előtt a londoni Mainers Ltd. tulajdonában volt. Németország visszakövetelheti a bori rézbánya, a svájciak pedig a beocsini cementmárga-bánya feletti tulajdonjogot. Lesiae szerint a Timok-vidéki bamaszénbá- nyák társtulajdonosa volt egy román cég is. /Magyar Szó, Újvidék/ —A kulturális támogatások sajátos, új elemét képezi a különféle kulturális intézmények és rendezvények finanszírozására szolgáló utalványrendszer. A kulturális utalványokra hattól tizennyolc éves korig a diákok, valamint az alap- és a középiskolák pedagógusai jogosultak. Az éves szinten 200 koronát érő utalványt tulajdonosaik színházjegyre, múzeumi és koncertbelépőre cserélhetik, illetve felhasználhatják könyvtári beiratkozáskor is. A kulturális intézmények a tanulóktól és pedagógusoktól begyűjtött utalványok mennyiségének megfelelő mértékben részesülnek majd kiegészítő támogatásban az állam részéről, vagyis a birtokukba került utalványokat a tárcánál pénzre váltják. Amelyik intézményt többen választják, az nagyobb összegű központi juttatást kap. Ezáltal minden korábbinál élesebb versenyhelyzetbe kerülnek a színházak, a galériák és a múzeumok. Bár koncertjegyre is becserélhető az utalvány, csakis komolyzenei rendezvények jöhetnek számításba. Mozijegyre szintén nem váltható be. Kivételt a filmklubok képeznek. A szaktárca így próbálja elejét venni a kommersz kultúra túlzott terjedésének. Mint Biró Ágnes kulturális államtitkár elmondta, az utalványrendszer elsődleges célja, hogy minél több fiatal kapcsolódjék be a kulturális rendezvényekbe, minél nagyon számban látogassanak el színházba. "Arra kívánjuk ösztönözni a programszervezőket, hogy az ifjúság szempontjait is vegyék figyelembe kínálatuk kialakításakor. Az utalványoknak köszönhetően a szociálisan hátrányos helyzetű diákok is közelebb kerülhetnek a kultúrához." A projektre mintegy 210 millió koronát szán az állam. A hozzávetőleg 900 ezer diák és 100 ezer pedagógus évente négy darab, ötven korona értékű utalványt kap kézhez. /Új Szó, Pozsony/-Godván Irén neve meglehet, kevesek számára ismerős, pedig nagyon fontos szerepe van: a rahói gyermekeket tanítja magyarul. Személye is bizonyítja, hogy néha érdekes helyzeteket produkálhat az élet: egy szórványban élő magyar Budapestre megy, a Nemzeti Előkészítő Intézetbe hogy minél jobban megtanulja az anyanyelvét. A rahói ukrán tannyelvű iskolában ugyanis csupán hetente két óra keretében tanulhatta a magyar nyelvet. Bevallása szerint ez nagyon kevés volt ahhoz, hogy megfelelő szinten elsajátítsa a nyelvet, a helyesírást. Sokakkal ellentétben ő hazatért. A tanulást sem hagyta abba: felvételizett a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolára. Már ekkor eldöntötte, tanár szeretne lenni, s a cél: lehetőséget teremteni a rahói gyermekeknek, hogy anyanyelvű oktatásban részesüljenek. Az itteni helyzetet ugyanis nála jobban kevesen ismerik. A harmadik nemzedék, elsősorban a vegyes házasságban született gyermekek többsége ma már ukrán nemzetiségűnek vallja magát, s nem, vagy csak törve beszéli szülei, nagyszülei nyelvét. A folyamat még visszafordít-
