Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-04-01 / 4. szám
12 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG véghez. Az értelmiséget teljesen fölszámolta (aki nem menekült el, kivégző osztagok elé került), s minden vezető posztot „megbízható“ emberekkel töltött be, korántsem fontolva meg, hogy azok rendszerint nem rendelkeztek a szükséges szakértelemmel. Ennek következményei igen súlyosak lettek: külpolitikai bizonytalanság („se Kelet, se Nyugat“ volt a jelszó), teljes gazdasági csőd, amit az Irakkal folytatott háború még jobban elmélyített. Ez az állapot -több-kevesebb hullámzással- mind a mai napig tart. * De térjünk vissza az önéletrajzhoz. Teheránból való kényszerű távozása után, a sah és családja űzött vadként vándorolt egyik országból a másikba. Állandóan attól kellett rettegniük, hogy kiadják őket a vérszomjas Khomeininek. Ennek annál nagyobb volt a valószínűsége, mert az amerikai túszok élete forgott kockán. A régi barátok sorra cserbenhagyták őket. Egyedül Szádat elnök vendégszeretetében bízhattak. Reza Pahlavi 1980 júliusában, Kairóban halt meg. Ott is temették el. Közben a túszok kiszabadultak, s az akkor megválasztott Reagan elnök menedékjogot adott az Egyesült Államokban az özvegynek és gyermekeinek. Azóta is ott élnek. Amerikai felsorolás a jogsértésekről Pataky István Tételesen sorolja fel a romániai magy arság ellen elkövetett jogtalan intézkedéseket, mulasztásokat és törvényeket az amerikai külügyminisztérium Romániáról szóló emberi jogi országjelcntése. A kommunizmus évtizedei alatt elkobzott, s most visszaigényelt 7568 egyházi ingatlan közül a kormány által felállított restitúciós bizottság mind ez idáig csak 574 esetben hozott pozitív döntés - áll a jelentésben. A négy történelmi magyar egyház esetében a 90-es években különböző kormányhatározatok által visszaszolgáltatott 33 épület közül csupán húszat vehettek birtokba. A bizottság újabb 340 épületet juttatott vissza papíron a magyar egyházaknak, de amint az amerikai külügyi jelentés megállapítja, a tulajdonképpeni restitúció nagyon kevés esetben történt meg. Felróják Romániának a diszkriminatív választási törvényt is, amely megakadályozta számos nemzeti kisebbségi csoportosulás - többek között a Magyar Polgári Szövetség - indulását a tavalyi helyi választásokon. A dokumentum arra is kitér, hogy lapunk munkatársát, Bayer Zsoltot tavaly februárban a román hatóságok nem engedték belépni az országba, döntésüket pedig nem indokolták. A jelentés hozzáteszi: Bayer Zsolt a Romániában élő magyarok autonómiáját támogató beszámolóiról ismert. A csángókról szólva a washingtoni jelentés megálla2005 április pítja: „egyes - archaikus magyar nyelvet használó - moldvai római katolikus közösségek számára a hatóságok nem tették lehetővé, hogy az idevonatkozó kormány- határozat értelmében kérésre magyarul tanulhassanak. E közösségek a 2002-2003-as tanévben létrehoztak két magyar tannyelvű iskolát előbb Pusztinán és Klézsén, majd ezt kiterjesztették kilenc településre, ahol összesen 450 gyermek tanulhat magyarul. Továbbá egyelőre nem tudták megoldani az anyanyelvű misézést a iasi római katolikus püspökség ellenkezése miatt”. A Szerbia-Montenegróról készített amerikai külügymi- nisztériumi jelentés részletesen kitér arra, hogy megszaporodtak a kisebbségellenes incidensek a Vajdaságban. A dokumentum megállapítja, az erőszakos cselekmények száma a 2003-as parlamenti választásokat követően emelkedett, miután sikeresen szerepelt a Szerb Radikális Párt. Magán- és egyházi javak rongálása mellett támadások, testi sértések és halálos fenyegetések is előfordultak. Az incidensek ..elsősorban a maevarok és a horvátok ellen irányultak, de kiterjedtek más csoportokra is” - áll a jelentésben, amely két konkrét esetet is megemlít: Csorba Bélát, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnökét ért halálos fenyegetést és egy távolsági buszon történt, magyar iskolás gyerekeket ért bántalmazást. A kisebbségek egybehangzóan panaszkodtak a rendőrség hozzáállására, amely gyakran magukat az áldozatokat hibáztatta a történtek miatt — fogalmaz a dokumentum, hozzátéve: a rendőrség hatékonysága általában korlátozott, soraiban még mindig sok olyan tiszt tölt be funkciót (ideértve néhány magas rangú tisztet is), akik már a Milosevics-rezsim idején is szolgáltak. Az amerikai külügyminisztérium jelentése arról is beszámol, hogy számos panasz érkezett a kisebbségi egyházak részéről is, amelyeknek folyamatosan szembesülniük kell a templomok, temetők és más egyházi létesítmények elleni vandalizmussal (a falfirkák, kődobálások, sírgyalázások mellett más, jelentős kárt okozó incidensekkel is). Szerbia-Montenegróban nem tapasztalható előrelépés az elkobzott egyházi vagyon visz- szaszolgáltatását illetően sem, áll a washingtoni dokumentumban. Újabb falfirkák. Kasza József és Nenad Csanak ellen hangoló falfirkák jelentek meg a vajdasági képviselőház fehérmárvánnyal borított épületén. A tettes az eddig ismeretlen Ifjú Vajdaság nevű szervezet. „Attól tartok, hogy a következő lépés a vajdasági tisztségviselők lemészárlása lesz”, figyelmeztet a volt tartományi házelnök, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga vezetője, akinek megerősítették a védelmét. Az épületet biztosító rendőrök ellen fegyelmi eljárás indult. (S. I.) /rMrHO/ Még mindig érvényes: "...a magára maradt Európában, csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol, el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol — még közvetve sem — igazoljuk a gyilkosokat.”
