Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2005-03-01 / 3. szám

26

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

2005 március

MAGYAR TÁJAK

MAGYAR TÖRTÉNELEM

MAGYARORSZÁG

TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA

XLVIII. rész-1545. január 12. Fráter György helytartó levélben tudatja V. Károly császárral, hogy Erdély kész fegyverrel segíteni a török elleni birodalmi hadjáratot.

—Február 2. I. Ferdinánd király országgyűlést hív össze e napra Nagyszombatba. (Február 10.: az országgyűlés Várday Pál esztergomi érsek és királyi helytartó vezetése alatt megnyílik: a rendek a nemesi felkelés hadbahívását szabályozzák: április 30.: a király szentesíti a törvényeket.)

—Február 5. A király megbízottja fegyverszünetet köt Mehmed budai pasával.-Február 22. előtt újabb királyi béke-követség indul a Portára.

—Április 21. Erdélyi országgyűlés Tordán. (A rendek megerősítik Izabella királyné birtokadományozási jogát, egyben Fráter György helytartót is felruházzák ezzel: törvényt hoznak a további hitújítás megakadályozására.)

—Május elején Uléma boszniai pasa Szelnice mellett (Szlavónia) megveri Zrínyi Miklós bán seregét.-Június 7. Fráter György helytartó részgyűlést tart Debrecenben a Tiszántúl számára. (A gyűlés megajánlja a török adót, de I. Ferdinánd király felségjogát is elismeri.)

—Júniustól őszig pestisjárvány pusztít Felső-Magyar- országon.-Szeptember 20. Szatmár megye és a Szilágyság lelkészei özv. Drágfíy Gáspámé támogatásával megtartják az első protestáns zsinatot a Szatmár megyei Erdődön. (A zsinat lutheránus hitvallást fogad el.)

—November 10. V. Károly császár követe a Portán másfél éves fegyverszünetet ír alá I. Szulejmán Szultánnal.

—November közepén a Ferdinánd-párti magyar főrendek török elleni készületeket és országgyűlés összehívását kérik a királytól.

—December 13. III. Pál pápa megnyitja a tridenti zsinatot (megszakításokkal 1563-ig ülésezik). - Fráter György elrendeli a közszékelyek összeírását adóztatási célból.

—Az év folyamán Várday Pál esztergomi érsek megkezdi Érsekújvár várának építtetését (elkészül 1546. októberére). - I. Szulejmán szultán összeiratja a magyar tartományt („Halil bég deftere”). -Szerémi György udvari káplán 1545-1547 között írja Epistolae de perditione regni Hungáriáé című emlékiratát a Mohács előtti és utáni évekről. - A wittembergi tanulmányokból hazatért Abádi Benedek megkezdi lutheri szellemű tevékenységét Szegeden. (Egy hitvitán megnyeri a török elöljárók támogatását a protestánsok számára). -Szegedi Kis István, a wittembergi egyetem doktora, megkezdi prédikátori tevékenységét Cegléden.

—1546. január 25. I. Ferdinánd e napra országgyűlést hirdet Pozsonyba. (Február 6.: a király megnyitja az ország- gyűlést: február 27.: szentesíti a törvényeket. Főbb törvénycikkek: 4.: török béketárgyalásokon a király magyarok tanácsával éljen: 15.: a magyar méltóságok hatáskörét szilárdítsa meg: 39.: a jobbágyok szabad költözéséről szóló királyi javaslatot a rendek a következő országgyűlésre utalják.)

—Január vége. Az Isztambulból hazaérkező lengyel követ jelenti Gyulafehérvárott: a török Becse várának átengedését követeli Erdélytől.

—Február 20. Ecsedi Báthori András tárnokmester I. Ferdinánd megbízásából és Fráter György beleegyezésével fegyverrel támad Máramarosban a rablóvezérré züllött huszti vámagy, Kávásy Kristóf ellen, és szeptemberre kiveri a megyéből.

—Március 7—12. közt Brassóban megkezdi működését a Johannes Hontems kezdeményezésére létesített papírmalom.

—Április eleje. A török hivatalosan is igényt emel Becse és Becskerek várára.

—Május. Fráter György helytartó több magyar főurral értekezletet tart Váradon. (Magyarországnak II. János alatti egyesítéséhez a Porta hozzájárulását kérik.)

—Augusztus. Izabella királyné számadástételre Gyulafehérvárra rendeli Fráter György helytartót, mint kincstárnokot.

—Szeptember 8. Fráter György megtagadja Izabella királynénak az engedelmességet, és országgyűlést tart Szászsebesen, ahol megszerzi a szászok és a székelyek támogatását. (Ezzel megbékélésre kényszeríti a királynét.)

—November 2. Kassa, Eperjes, Bártfa, Kisszeben és Lőcse evangélikus lelkészei zsinatot tartanak. (Megválasztják az egyházmegye első esperesét, Radácsi Mihályt.)

—Az év folyamán a Fugger-bankház visszalép a felvidéki bányák húsz éve kézben tartott bérletétől. - Mehmed budai pasa Budán egyenlő jogokat biztosít a katolikus és az evangélikus papoknak. — Megjelenik Krakkóban Ozorai Imre lutheri szellemben írt hitvitázó irata: Krisztusról és az ő egyházáról, ismét az Antikrisztus egyházáról, az első magyar nyelvű eredeti alkotás nyomtatásban.

—1547. január. Több dunántúli four és megye saját kezdeményezéséből részgyűlést tart Rábahidvégen (Vas vm.).

—Március 31. Meghal I Ferenc francia király, a Habsburg birodalom legfőbb ellensége.

—Május 1. Erdélyi országgyűlés Gyulafehérvárott. (Elrendeli, hogy Fráter György nyilvánosan számoljon el az ország jövedelmeinek kezeléséről.)

—Június 19. Drinápolyban a Gerhard Veltwyck által vezetett követség aláíija az V. Károly császár és I. Szulejmán szultán közötti békét. (A béke öt évre szól s kiteljed I. Ferdinánd országaira is: Ferdinánd évi 30 ezer arany ajándékot ad az uralma alatt álló magyar területekért.)

TERJESSZE LAPUNKAT!