Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2005-03-01 / 3. szám

22

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

2005 március

HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL

Szemelvények a Határon Tűli Magyarok Hivatala közleményeiből

—A Szalókai Általános Iskola Hagyományőrző

együttese a gyermekszínjátszók nyolcadik megyei fórumán egy fonót vitt színpadra, nagy sikert aratva. A következő évben egy szalókai tollfosztót láthattak tőlük az érdeklődők, hasonlóan remek színpadi előadásban. A rendező, Fekete Erzsébet tanárnő lelkes gyűjtője a helybeli népdaloknak, hagyományoknak, szokásoknak. Most mindezeket egy könyv formájában jelentette meg. A gazdagon illusztrált könyvben egyaránt megtalálható az említett fonó, tollfosztó, sőt a disznótor forgatókönyve is, csakúgy, mint a tengerihántásé. A szerző külön fejezetben magyarázza meg azokat a szavakat, amelyek a mai felnövekvő nemzedéknek talán már archaizmusok: hurolófa, früstök, angin, kolom- pér, pendely, suska, stafirung, tiloló stb. A kötet előszavában Orosz Kálmán helyi pedagógus többek között kitér a néphagyományok megőrzésének fontosságára, a hagyományőrző együttes tevékenységére és Szalóka község történetére. Napjainkra csaknem teljesen felbomlottak azok az összetartó, igaz emberi kapcsolatok által összefííződő emberi közösségek, amelyek a népi kultúrát teremtették, de a kultúra értékei megváltozott körülmények között is tovább élhetnek. A népi hagyományok továbbélésének egyik lehetséges módja azok színpadra való feldolgozása és bemutatása. Ezt a lehetőséget ragadta meg Fekete Erzsébet, amikor összegyűjtötte és feldolgozta a szalókai néphagyományokat. Ezért példaértékűnek is tekinthető a „Kender, kender, de szép tábla kender” című kötet. „Kell, hogy oly emberek is legyenek, kik az elvet, mely életünk vezércsillaga volt, nem adják föl semmi áron” - zárta Kossuth Lajos soraival a könyvajánlót Orosz Kálmán. (Kárpáti ígaz SzóAJngvár)--A Közép-bánsági pusztában, a Torda-Törökbecse- Beodra alkotta háromszög középső részén, a Vince-ér partján, egy enyhén kimagasló dombon áll az aracsi Pusztatemplom. A templom 26 méter hosszú, 15 méter széles téglaépítmény, faragott mészkővel díszített. Eredetileg toronynélküli, háromhajós, háromoszlopos, boltozatos elrendezésű. A román stílus jegyeit viseli magán, a csúcsíves tornyot 1377-ben építették hozzá. Valószínűleg Szent István király építtette az 1030-as években egy régebbi keresztény templom romjain. A kun lázadás alkalmával, 1280-ban részben lerombolták. Erzsébet anyakirályné építtette újjá 1377-ben. Az 1536-os pestisjárvány elnéptele- nítette ezt a vidéket, 1551-ben pedig a törökök kifosztották, megrongálták. Ettől kezdve magára maradt a pusztában, gazdátlanul, dacolva az idő vasfogával, a nemtörődömséggel. A közelmúltban konzerválási munkálatokat végeztek a templom két oldalfalán és a bejárati falon, tömhették a téglaréseket, és fagyálló téglák kerültek a falak tetejére. (Magyar Szó / Újvidék)

—Csíkszeredában tartották a VIII. Csűrdöngölő Gyermek- és Ifjúsági Néptánctalálkozót. Tíz utánpótláscsoport - több mint háromszáz gyermek - mutatta be rövid műsorát. A rendezvény a téli ünnepkör népi szokásaira helyezte a hangsúlyt. A rendezvény szervezői a Hargita nemzeti Székely Népi Együttes, a Romániai Magyar Táncszövetség és az András Alapítvány voltak.

—Őszi újdonságként a Jel-Kép kiadó egy gyakorlatias stílusban megírt és friss információkat tartalmazó Kárpátalja, Lemberg és Csemovic útikönyvet jelentetett meg. A kiadó sorozata ezzel egy újabb hiánypótló kötettel bővült, hiszen e terület látnivalói és az itteni állapotok a magyarországi túristák előtt egyelőre alig ismertek, és ebből fakadóan alaptalan félelmek élnek a köztudatban. A szerzők célja a tévhitek eloszlatása és a turisták érdeklődésének felkeltése a minden részletre kiteijedő, a tényeket a valóságnak megfelelően bemutató kiadvány segítségével Kárpátalja legfőbb vonzerejét — Erdélyhez sok szempontból hasonló módon - leginkább az itt élők túláradó vendégszeretete, a terület nemzeti és vallási sokszínűsége, a gyönyörű tájak és a magyar történelmi emlékek jelentik: szerencsére ezek bejárására, megismerésére bárki vállalkozhat. Az útikönyv Kárpátalján kívül - magyar nyelven először - a magyar turisták előtt szinte teljesen ismeretlen Lemberget és Csemovicot, a történelmi Galicia és Bukovina fővárosait is részletesen bemutatja, amely városok már évek óta a nyugati turisták tömegeit vonza, elsősorban a Monarchia világát idéző hangulatuk miatt. A 200 oldalas könyv a látnivalók részletes bemutatása mellett személyesen ellenőrzött információkat tartalmaz a szálláshelyekről, az étkezési lehetőségekről, a busszal vagy autóval utazók számára fontos gyakorlati tudnivalókról, valamint a színes kulturális élet eseményeiről, rendezvényeiről. A könyvet 23 részletes térkép (városokról és régiókrók) egy rövid ukrán-magyar szótár és 73 színes fénykép teszi teljessé.

—II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választásának 30. évfordulójának alkalmával a marosvásárhelyi Vár sétányon Pokomy Attila szobrászművész alkotásával állítottak emléket a Nagyságos Fejedelemnek. Ez a mellszobor mintegy erkölcsi és anyagi jóvátétel az 1919-ben ledöntött szoborért. A marosvásárhelyi magyarság által régóta áhított eseményt, mintegy félezer marosvásárhelyi magyar előtt leplezték le. Marosvásárhely terein állt egykor Bem tábornok, Kossuth Lajos és Széchenyi István szobra is, az impériumváltás után valamennyit beolvasztotta az új hatalom. Az új politikai helyzet nyomán van esély valamennyi eltávolított szobor visszaállítására.

—Közel hét évtizede annak, hogy az újbezdáni templom tornyára felkerült a kupola és a kereszt, és több mint 12 év telt el azóta, hogy nemcsak a kupola és a kereszt, hanem az egész templom a szerb támadók okozta tűz martaléka lett. Amikor hat évvel ezelőtt kitakarították és eltávolították a templomból a hulladékot, a hívek nézték a csupasz falakat, és csak sóvárogtak. Amikor 2001-ben nagy nehezen