Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)
2005-03-01 / 3. szám
16 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2005 március A lelki szövődmények - bár kevésbé köztudottak - ugyancsak gyakoriak: a szétesett kapcsolatok, a frigiditás, a bűntudat és a depresszió, melynek extrém megnyilvánulása az öngyilkosságra való hajlam. Amerikai adatok szerint az abortuszon átesett nők 9-szer olyan gyakran kísérelnek meg öngyilkosságot, mint az átlag! A művi abortuszok legalizálása után a serdülő korban és abortuszon átesett lányok öngyilkossági aránya 500%-al emelkedett! - Érdemes megemlíteni, hogy Lengyelországban az abortusz 1993-ban történt betiltása után csökkent a spontán vetélések száma, a terhességgel és születéssel kapcsolatos halálozás és a nőgyógyászati kórházi beutalások száma. - Horvátországban ugyanez a tendencia tapasztalható 1988 óta, mindennemű betiltó rendelet nélkül. Életellenes, a családok életét megkeserítő és gyakran rombadöntő az alkoholizmus is. Az alkoholisták számának növekedése a 60-as években kezdődött és a 90-es években megközelítette az I milliót! Megfékezésére a 80-as években történtek bizonyos kormányzati lépések, de minden eredmény nélkül. Az alkoholizmus nyilván növeli a válások és így a csonka családok arányát, amely a 90-es években Magyarországon magasabb volt, mint az EU bármelyik államában. - Jelenleg az államnak nincs sem az abortusz, sem az alkoholizmus arányának csökkentését célzó politikája. Végeredményben életellenes a TV-nek a fiatal nemzedék értékrendjének kialakulására gyakorolt hatása is, amely évezredekig a család befolyása alatt állt. Ma a TV által befolyásolt fiatal korosztályok fő elvárása az élettől az anyagi jólét, a kényelem, a szórakozás és az élvezethajhászat. Ilyen igények valóban nehezen egyeztethetők össze a gyermekvállalással. Ennek következménye a fiataloknak az a mozgalma, amely életükből kiiktatná a gyermekáldást. Újkeletű tudósítás szerint, ma már 20%-ra tehető az ilyen „akaratlagos gyermektelenek” aránya. Caládpolitikai juttatások története Letagadhatatlan, hogy a gyermektelenek jövedelme mindig is nagyobb volt, mint a többgyermekes családoké. Ezt a különbséget kiegyenlítendő, a kormányok már a 19. század elejétől különböző juttatásokkal segítették a gyermekes családokat. Ilyen volt 1884-től az anyasági és gyermekgondozási segély, 1912-től a családi pótlék, majd 1938-tól a gyermeknevelési pótlék rendszere. Mindez azonban elégtelennek bizonyult a kedvezőbb népességi mutatók eléréséhez. Amikor a 60-as évek elején az abortusz arányszáma és a világon legalacsonyabb magyar termékenység a Magyar Népköztársaságot e téren nemzetközi szempontból érthetetlen botrányországgá tette, elsőrendű politikai presztízs kérdéssé vált ezen a helyzeten változtatni. Válaszként erre született meg 1967- ben a Gyermekgondozási Segély (GYES), amelynek bevezetésekor az a világ leghosszabb időtartamú és legkedvezőbb ilyen segélye volt, amihez csak az EU legfejlettebb, hasonló juttatásai voltak hasonlíthatók: Finnországé és Franciaországé. A GYES jogosultságát azután rugalmasan kiterjesztették 69-ben, 73-ban és 74- ben. Ennek eredményeképp a termékenység valóban növekedett egy ideig, de 75 után ismét csökkent és a 80-as évek elejére még alacsonyabb lett, mint a 60-as évek elején volt. Ez azonban mégsem volt akkor világviszonylatban annyira feltűnő, mint a 60-as évek elején, mert közben a nyugat-európai termékenység is nagyot zuhant. Erre volt válasz a Gyermekgondozási Díj (GYED) beindítása 1985-ben, amelynek jogosultságát azután tovább bővítették 86-ban és 87-ben. A GYED még GYES-nél is kedvezőbb segélyt jelentett a gyermeket is vállalni hajlandó dolgozó nőknek. Ebben a katergóriában maga mögött hagyta az Európában akkor legfejlettebb norvég és svéd juttatásokat is! Család- és népességpolitikai szempontból is sikeresebb volt, mint a GYES 1967-es bevezetése vagy a GYES összegének felemelése 73-ban. Bár kevésbé emelte a termékenységet, de a pozitív változás tartósnak bizonyult. - A 90-es évek elején az Antall-kormány újabb 2 támogatást vezetett be: a Várandósági Pótlékot és a Gyermeknevelési Támogatást (GYET). 1991-ben a családi támogatásokra fordított összeg az állami költségvetés 7,6%-át, az össz-hazai-termék (GDP) 4,2%-át tette ki, ami akkor világrekordnak számított! Ezen juttatások bőkezű rendszere jobban megvédte a magyar családokat a szabad piacra való átállás negatív hatásaitól, mint a környező, volt kommunista országok hasonló juttatásai. Az említett népesedéspolitikai indíttatású állami támogatások azt bizonyítják, hogy a demográfia folyamata ha hosszú távon talán nem is irányítható, de rövid távon igenis befolyásolható ilyen intézkedésekkel. — 1995-ben Bokros Lajos, szocialistaliberális kormány pénzügyminisztere megszüntette a GYED-et, megemelte és jövedelemtől függővé tette a GYES-t és bizonyos jövedelmi szint felett beszüntette a családi pótlékot. 1 Ez a placentának azaz méhlepénynek a méhszájnál való elhelyezkedését jelenti, ami legtöbbször császármetszést tesz szükségessé. (Folytatjuk)
