Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2005-02-01 / 2. szám

24 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 2005. február Búcsú a Hegyektől Öt hónapos remeteségünk a Smoky hegyek világá­ban pár napja a végére ért. Számot vetve a több hóna­pos ott tartózkodásunkról egyik kedves periódusaként könyvelhetjük el az ott eltöltött időt. Novemberben megkezdjük floridai életünket ott, ahol áprilisban abba maradt. Jó volt ott a világ zajának hátat fordítani, és mindennap együtt élni a romlatlan természet Isten adta szépségeivel. A politikai helyzettel alig törődtem, mert eljutottam arra a pontra mikor szinte kilátástalannak lá­tom a számomra is elfogadható politikai fordulatokat. Az ott eltöltött napok kellemes időtöltéséről beszá­molok egy kis visszapillantással. Évekkel ezelőtt vet­tünk ott egy nyári otthont mesze a világ zajától. A szép táj mellet az is gondolatunkba volt, hogy nyáron itt jobb a klíma, mint Floridában és ide nem látogat el a hurrikán. Ez évben is hat hónapja éltünk ott a „GREAT SMOKY MAUNTAIN” hegyvonulat lábánál, ahol csak ki kell nézni az ablakon és látszanak a hegycsú­csok égnek kívánkozó magasságai, és a természet mu­tatja magát, romlatlan szépségében. Lakásunkban sok örömünk van, és szabad időnkben jáijuk a vadregényes erdei utakat. Sok helyen a fák koronája boltozatban te­tézi az utat, és mint fák barlangjában kanyarog az erdei ösvény egyre magasabbra. Amint a tetőre érünk, kitárul a látókör és a magasból látni lehet a messze falvak fe­hér házakkal kirakott utcáit. Néha elhúz felettünk egy rikoltozó vércse csapkodva a levegőt, mintha minket akarna elhessegetni. A lombhullató fák erdeit maga­sabbra a tűlevelű rengeteg váltja fel, és amint lehul­lanak a levelek a fentebb régiókban zölden maradnak a hegyoldalak. Valahonnét gyakorta hallatszik a kis víz­esések csobogása és a kristály tiszta víz siet lefelé, hogy része legyen egy hegyi pataknak és sok ilyen a völgyben kis folyóvá duzzadva követi az évezredek vizmosását egész a tengerig. Kár, hogy csak most talál­tuk meg ezt a helyet, de a későn talált kincsnek talán még jobban örül az ember, mint a korábban megszer­zett értékeknek. Lakásunk egy kis erdei közösség ré­sze, ahol eddig csak jó emberekkel találkoztunk. Nagy részük, az a sejtésünk, hogy hasonlóan hozzánk a csen­des nyugalom kedvéért ütöttek itt tanyát. A hegygerin­ce, amely északkelet délnyugat irányban húzódik hosz- szúságban közel ezer kilométer. A gerincen épült út a gyönyörű panorámák sokaságával díszített „Blue Ridge Parkway” majd annak folytatását a „Sky Line Drive.” A látnivalók több élethosszra adnak élményt, és amit már láttunk újra nézve talán még szebbnek találjuk. Amikor az első fagy megcsípi a leveleket, akkor az ősz a bama-sárga-piros-zöld színek keverékével gyönyör­ködteti a látogatót és a szépnek megcsodált jelensége valósággal, elámítja az ide kívánkozókat. Ilyenkor az emberek ezrei jönnek ide osztozni az ősz megismét­lődő csodálatában. A mindig nagy csendet ebben az időben az autók ezreinek doromboló hangja váltja fel. Olyan ez a hang távolról mintha méhek milliói züm­mögnének nagy távolságban. November elsején becsukják a parkot és májusig a tél, veszi birtokába a kedvenc tanyánkat. A hó beta- kaija majd az egész tájat és a hótakaró melege alatt csend lesz a hajlékokban, ahol szép emlékek bújnak meg várva a kikelet melegének életre hívását. Május­ban minden kezdődik elölről. Feleségemnek és barátnőjének számos nagyszerű él­ménye volt Észak-Európában (ott két hetes vakációjuk volt, engem nem tudtak rábeszélni, hogy velük men­jek). Feleségemnek érdekes megjegyezése volt az o- rosz cárok kolosszális palotáinak megdöbbentő pazar- ságát látva, ellentétben a vidékeken látott kunyhók ez­reivel. Talán ezek a paloták még azt is megértetik, hogy miért is lett az orosz forradalom. A forradalom változást hozott ugyan, de a kunyhók maradtak. A re- volúció legtöbbször az átalakulást kívánja szolgálni, de a folytatással mindig baj van. Azt még azért hozzá­teszem, hogy nem látszik a jövő a legbiztatóbbnak. Úgy néz ki, hogy itt a háborút sokan akarják. Szerin­tem a háború csak rossz lehet és aki győz az sokszor valójában veszít. Eddig még semmi sem oldódott meg háborúval és az egyik háború magában hordozza a kö­vetkezőt. Az emberek könnyen felejtenek, és idő múlá­sával újra választják az erőszakot, ami sok keserűség­gel és szenvedéssel jár. Dr. Kasza Lajos Megjelent Ormay Gabriella Értől az óceánig (Egy asszony élete egy tragikus korban) című könyve. A könyv egy erdélyben született fiatal asszonyról szól, aki mint önkéntes ápolónő végig éli a II. világháború viszonttagságait. A szovjet katonák elől rémülettől hajtva menekül városról városra a kórházuk. A háború vége Ausztriában éri s innen Anglián keresztül Kanadába megy. A könyv ára 15 dollár postával együtt. Megrendelhető az alábbi címen: Mrs. Gabriella Ormay 5 Concorde Pl. Apt. 3301 Toronto, ON M3C 3M8, Canada - Telefon: (416)-383-1100-Kilencszáz embert bocsátanak el a Flextro­nics Kft. Zalaegerszegi üzemeiből - közli az RTL Klub Híradója. Az elektronikai cég vezetése a rendelés csökke­nésével indokolta a leépítést. A felmondó leveleket való­színűleg február végén, március elején kapják meg a dol­gozók.

Next

/
Thumbnails
Contents