Amerikai Magyar Újság, 2005 (41. évfolyam, 1-12. szám)

2005-12-01 / 12. szám

24 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG HATÁRON INNEN - HATÁRON TÚL Szemelvények a Határon Túli Magyarok Hivatala közleményeiből.--Kisebbségi bábszínházak seregszemléjének mondható a Kolozsváron szeptember 23-án kezdődő Ro­mániai Magyar Bábos Találkozó. A háromnapos rendez­vényen fellép az egyetlen nem magyar nyelvű kisebbségi bábszínház is, a nagyszebeni Gong Színház német tagozata. A helybeli csapatok, a Puck Bábszínház és a Keljfeljancsi Komédiás Kompánia mellett Sepsiszentgyörgyről, Nagyvá­radról, Szatmárnémetiből, Marosvásárhelyről és Désről ér­keznek a helyi színházak keretében működő, illetve függet­len társulatok. /Krónika (Kolozsvár)/-Szeptember 12-én a Bákó megyei Pusztinán elkez­dődtek a csángó közösségi ház építkezési munkálatai. Az esemény része a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) által 2000-ben elinditott és finan­szírozott átfogó beruházási programnak, amelynek célja moldvai csángó kulturális központok kiépítése és működ­tetése. A program lebonyolításával a magyarországi mi­nisztérium az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet bízta meg. A szerződés értelmében 2006 áprilisának köze­pére fog felépülni a pusztinai csángó közösségi ház. /Nép­újság (Marosvásárhely)/-Szeptember utolsó hetében hagyományos regáti, magyarságfelmérő misszióra indulnak a kolozsvári teoló­gusok. Ez alkalommal a Duna mentén a Szörénység és Bánság határvidékét járják be. A kolozsvári református, unitárius és evangélikus teológus- és vallástanárképzős fiatalok 1996-ban kezdték el Moldva, Havaselve és Dob­rudzsa telepes magyarságának felmérését. Azóta - részben ennek a munkának köszönhetően - új missziós szórvány­gondozó gyülekezet alakult Ramnicu Valceán, magyar kö­zösségek szerveződtek Craiován, Motrun, és számtalan városi és megyei RMDSZ-csoport is létrejött. A Vetési László szórványlelkész által vezetett missziós utat az er­délyi református egyházkerület szórványmissziós ügyosz­tálya és a Diaszpóra Alapítvány szervezi. Az út kiadásait az egyházakon kívül bel- és külföldi alapítványok fedezik. /Szabadság (Kolozsvár)/-Igazi zarándokhely volt szeptember 24-én Nagy- becskerek, amelynek vendége volt dr. Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek, aki Huzsvár László székespüspök meghívására részt vett a Nagybecskereki Egyházmegye alapításának 975. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Látogatása során a bíboros prímás előadást tartott az egyházmegye lelkipásztorainak. A szé­kesegyházban a szentmiseáldozatot Eugenio Sbarbaro bel­grádi apostoli nuncius és a helyi püspökkari konferencia több tagja mutatta be, a szentbeszédet Erdő Péter mondta. 2005 Karácsony A szentmisén jelen volt Stanislav Hoéevar belgrádi érsek, a Nemzetközi Püspöki Kar minden tagja, valamint más kör­nyező országokban ténykedő katolikus egyházi méltóságok, és jelen volt a teljes bánsági papság. /Magyar Szó (Új­vidék)/-A Szepesség egykori jelentős történelmi központjá­ban, Késmárkon szeptember 13-án megemlékező ünnepsé­get tartottak Thököly Imre halálának háromszázadik év­fordulója alkalmából. A rendezvényt a magyarországi Nemzeti Kegyeleti Bizottság, a budapesti Hadtörténeti In­tézet és Múzeum, valamint a Csemadok rendezte Késmárk város önkormányzatával egyetemben. Az ünnepségre az új evangélikus templomban került sor, amelybe 1906 októ­berének végén szállították a fejedelmet, akkor, amikor II. Rákóczi Ferencet és bujdosótársait Kassára. Végső nyughe­lyére azonban csak 1909-ben került, mert a kripta akkor készült el. Miután dr. Fogarassy Katalin, a Nemzeti Ke­gyeleti Bizottság titkára üdvözölte a résztvevőket, Katona Tamás, az NKB tagja mondott ünnepi beszédet. Feltette a kérdést: kell-e a fejedelmet ünnepelni? Habár sorsa nem volt szerencsés, mégis neki köszönhető, hogy nem lehetett a Magyar Királyságot alkotmány nélkül kormányozni és a vallásszabadság is érvényesülni tudott. Amit ő elkezdett, nevelt fia, II. Rákóczi Ferenc folytatta. Majd Igor Sajtlava polgármester fejezte ki örömét, hogy a vallásilag és nem- zetileg oly toleráns városban tisztelettel emlékeznek nagy szülöttéről, akinek családja négy generáción át, tehát 100 éven keresztül játszott szerepet Késmárk történetében, még ha a viszony a várurak és a város között nem is volt el­lentmondásmentes. Ez a kapcsolat azonban éppen Thököly Imre idejében javult meg. Ezt követően magyar és szlovák lutheránus lelkészek tartottak rövid istentiszteletet, amely­nek keretében kiemelték, az evangélikus egyház sokat kö­szönhet Thököly Imrének, aki nélkül vallásuk fennmara­dása kétségessé vált volna. /Szabad Újság (Pozsony)/-Igazi, hamisítatlan erdélyi kürtőskalácsot, há­romszéki borsos tokányt, puliszkát és almás poronyót kós­tolhattak (Eszak-)Komáromban azok, akik elsétáltak a Tiszti Pavilon udvarába a „Székely Napok a Felvidéken” elnevezésű rendezvénysorozat helyszínére. A gasztronómi­ai élvezeteken kívül különböző kézműves-foglalkozásokat próbálhattak ki, majd pedig az Erdővidék és Fölkér nép­tánc-együttes előadásában gyimesi, felcsíki és moldvai tán­cokban gyönyörködhettek az érdeklődők. Az első székely napok megrendezését - mivel remélhetőleg újabb és újabb évfolyamai lesznek ennek a rendezvénynek - a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma, illetve a Regionális Mű­velődési Központ kezdeményezte. Szeptember 24-én a szakmai nap keretében a sepsiszentgyörgyi Székely Nem­zeti Múzeum régészeti gyűjteményét, a háromszéki népvi­seletet, valamint a székelyeket mint határőröket bemutató előadások hangzottak el. „A Székely Nemzeti Múzeum és intézményünk tavaly decemberben kötött együttműködési szerződést. Az első konkrét lépések egymás jobb megis­merését szolgálják, kiállítások, előadások által, majd fo­kozatosan eljutunk a közös kutatási programokig” — tájé­koztatott Fehér Csaba, a komáromi múzeum igazgatója.

Next

/
Thumbnails
Contents